Rendkívüli intézkedés lép életbe – Nagy a felháborodás a kormány döntése miatt
Hétfő este a Magyar Közlöny lapjain hirdették ki a kormány új rendeletét, amely szerint az állami tulajdonú gazdasági társaságoknak 2025-ben összességében legalább 5%-kal kell csökkenteniük a személyi jellegű ráfordításaikat a 2024-es szinthez képest. Ezzel az állam már nemcsak a központi költségvetési kiadásait igyekszik kordában tartani, hanem a profiljába tartozó cégeknél is hathatós spórolásra szólítja fel. A megtakarítás alól csupán 30 kiválasztott szervezet – például az MNB, a Magyar Posta, a MÁV és más stratégiai állami társaságok – kivételt képeznek.
A rendelet indoklásában a háborús infláció és a környező országokat sújtó fegyveres konfliktusok okozta életdrágulás említhető. Ezek olyan nem várt költségnyomást jelenthetnek, amelyekhez alkalmazkodni kell az állami szereplőknek is.
Mit kell megtakarítani és hogyan?
A rendelet úgy rendelkezik, hogy az érintett cégeknek a 2025-ös évben a személyi jellegű költségeikből – vagyis elsősorban a bérekből, juttatásokból – kell csökkenteniük legalább annyival, amennyi a 2024-es összeg 5%-ának hat hónapra eső aránya. Ez tehát jelentős, konkrét fenntartási költségcsökkentést ír elő.
Korábban, 2024 nyarán ugyanez a cél hasonló módon jelent meg – akkor is 5%-os, de 4 hónapra számolt mértékkel –, ám idén ezt a jogszabályt hatálytalanították és most egy újabb – hosszabb, immár fél éves megtakarítási tervvel – kerül bevezetésre.
Érdemes kiemelni, hogy a rendelet nem határozza meg, hogy létszám- vagy bércsökkentés formájában kell-e a csökkenést teljesíteni. A társaságok dönthetnek más belső megtakarításokról is – például béren kívüli juttatások rendszerszintű átstrukturálásáról, visszavonásáról is.
Ki spórol és kire nem vonatkozik?
A visszatartási kötelezettség nem általános, mivel a rendelet melléklete külön felsorolja az 30 mentesített állami társaságot. Itt találjuk többek között:
MVM Energetika Zrt. és kapcsolt cégei
Magyar Posta és több száz vállalat
MÁV és MÁV Személyszállítás
Biogáz Tatabánya Zrt., Nemzeti Vízművek Zrt., “Magyar Bormarketing Ügynökség” és mások
Az MNB‑t és az általa többségi befolyásolt cégeket sem érinti a kötelezettség, ahogy a parlament tulajdonában lévő társaságokat sem.
Pontos felügyelet és időpontok
A kormány két héten belül – a rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül – dönt arról, hogyan osztható el az egyes cégekre jutó megtakarítási összeg. Az erről szóló határozatot az államháztartásért felelős miniszternek és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak is be kell nyújtani.
A gép végső megtakarítását december 15‑ig kell teljesíteni, a befizetés az erre a célra nyitott Magyar Államkincstár számlán történik. A kötelezettség csak saját forrásból finanszírozható: hitel, kölcsön nem használható erre a célra.
Amennyiben a cég nem tudná teljes mértékben megtakarítani a kötelező összeget, úgy az elmaradás kétszeresét kell fedeznie 2026-ban – ekkor is máraz elektronikus kincstári számlára történő befizetéssel.
A végrehajtás és az elköltött megtakarítás a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal rendszeres felügyelete alá tartozik.
Miért most? – A kormányzati megtakarítási kényszer
Pár hete nyilvánossá vált: elcsúszott a 2025-ös költségvetés, ezért a kormány emelte az idei költségvetési hiánycélt 651 milliárd forinttal. Az erre épülő 2026-os büdzsé felépítése így kérdésessé vált – az államadósság GDP-arányos mutatója is várhatóan nő. A Magyar Nemzeti Bank elemzése is megerősíti: a folyamat instabillá teszi a költségvetési tervet.
Ebben a helyzetben a kormány az állami cégek bevonásával igyekszik szélesíteni a megtakarítási bázist, mivel a központi költségvetés üzemszerű teherbírása közel van a határokhoz. A mostani részleges zárolások és takarékosságok erre a kedvezőtlen költségvetési környezetre válaszul születtek.
Hatások és válaszlépések
Nehéz döntések előtt az érintett cégek: létszámváltoztatás, bérrendszer átalakítása, költségcsökkentés elkerülhetetlen. Sok esetben a juttatások visszavonása lehet a leggyorsabb – de társadalmi igényként felmerülhet a dolgozók túlterhelése vagy a szolgáltatások minőségének egyenetlensége.
Részletek kidolgozása szükséges: a belső felosztási szabályokat, költségkategóriákat a kormányhatározat 15 napon belül szabályozza.
Pénzügyi kockázat: az elmúlt évekhez képest a gazdasági élet bizonytalansága miatt a cégek csak kockázatok vállalásával tudnak előteremteni tartalékokat. Az eredményesség csökkenése, versenyképességi kihívások várhatók.
Monitoring és szigorú ellenőrzés: az állami költségmegtakarítási modell sikeressége múlik azon, mennyire hatékonyan és következetesen ellenőrzik a költségvetési megtakarítások végrehajtását.
A döntéssel a kormány egy új korszellem teremtését is felvállalja: a spórolás nemcsak költségvetési, hanem minden állami szinten érvényes elv. Ez a lépés a büdzsé stabilitását helyezi fókuszba, és az állami vállalatokat is partnerként vonja be. Miközben az államadósság szerkezete és fenntarthatósága bizonytalanná vált, ez az intézkedés az egyik legfejlettebb pénzügyi műveletnek tűnik.
Azonban a szabályozás végrehajtásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy ne csak a számok stimmeljenek: a társadalmi és gazdasági hatások – például munkahelyek megszűnése, szolgáltatások lassulása, dolgozók túlterhelése – is bemérendők legyenek. A siker csak akkor mérhető, ha a döntés nem jár nemszándékolt romboló hatásokkal, és az állami szektor erejét hosszú távon is fenntarthatóvá teszi.
