Országos helyzet: 13 vármegyében megjelent a fertőzés, zárlati intézkedések jönnek

A magyar szőlőültetvények élete látszólag csendes: tőkék, sorok, napsütés, eső, metszés, szüret. A felszín alatt azonban évek óta egy olyan láthatatlan ellenség dolgozik, amely egyetlen szezon alatt tönkreteheti a több évtizedes munkát. Most újra figyelmeztető jel érkezett: a hatóságok Békés vármegyében újabb gócpontokat azonosítottak, és ezzel ismét közvetlen közelségbe került a magyar borágazat egyik legrettegettebb kórokozója – írja a Kiskegyed.

Aranyszínű sárgaság – a szőlő egyik legveszélyesebb betegsége

A szőlő aranyszínű sárgasága (Flavescence dorée) nem egy „szokásos” gombás betegség vagy egyszerű tápanyaghiány. Ez az egyik legveszélyesebb szőlőfitoplazmás betegség, amelyet egy kicsi, de annál alattomosabb rovar, a szőlőkabóca terjeszt.

Mit támad a kórokozó?

A kórokozó a szőlő edénynyalábjait támadja meg, vagyis azt a belső „szállítórendszert”, amely:

• a vizet és
• a tápanyagokat

szállítja a gyökerektől a levelekig, fürtökig. Amikor ez a rendszer károsodik, a növény:

• legyengül,
• nem képes megfelelően táplálni a hajtásokat és fürtöket,
• fokozatosan terméketlenné válik, majd elpusztul.

Jellemző tünetek

A fertőzés több, viszonylag jellegzetes tünettel jár:

• a levelek elszíneződése (fehér fajtáknál sárgulás, kékszőlőknél vörösödés),
• a levelek felkunkorodása, törékennyé válása,
• a hajtások nem fásodnak rendesen, zöldek, gyengék maradnak,
• a fürtök elszáradnak, összetöppednek, gyakran be sem érnek,
• a tőkék egy része évek alatt teljesen terméketlenné válik.

A legnagyobb probléma, hogy ha nem ismerik fel időben, a fertőzés gyorsan továbbterjed az ültetvényben, sőt a környező területekre is – főként a szőlőkabóca segítségével.

Újkígyós és Mezőberény – újabb figyelmeztető jel Békésben

A Nébih friss közleménye szerint a betegség jelenlétét Békés vármegye két településén, Újkígyóson és Mezőberényben is igazolták. Ez azt jelenti, hogy:

• a kórokozó nemcsak jelen van az országban,
• hanem aktívan terjed,
• és újabb, eddig nem érintett térségeket is elért.

A hatósági szakemberek a fertőzés azonosítása után azonnali intézkedéseket rendeltek el:

• a fertőzött tőkék kivágása és megsemmisítése,
• kötelező növényvédelmi kezelések elrendelése,
• a szőlőkabóca elleni rovarirtás előírása az érintett területeken.

Ezek a lépések első ránézésre drasztikusnak tűnnek, de a szakemberek szerint nincs más választás: a szőlő aranyszínű sárgasága ellen nincsen gyógykezelés, csak megelőzés, zárlat és szigorú higiéniai szabályok.

Miért ennyire kritikus ez a betegség?

A szőlő aranyszínű sárgasága nem csak növényegészségügyi kihívás, hanem komoly gazdasági kockázat is.

Hosszú távú veszteségek

Egy szőlőültetvény:

• sokszor 10–30 éves beruházás,
• a telepítés, támrendszer, oltványok, művelés, gépesítés milliós–tízmilliós tétel,
• egy betegség, amely tömeges tőkepusztulást okoz, évekre, akár évtizedre visszavetheti a birtokot.

A fertőzött tőkék:

• eleinte csak részben hoznak termést,
• később egyre gyengébb, rossz minőségű fürtöket,
• végül egyáltalán nem teremnek.

Egy nagyobb fertőzött tőtömeg esetén:

• a gazda kénytelen kivágni a teljes ültetvényt,
• újratelepítésre kényszerül,
• ami nemcsak drága, hanem évekig nem hoz termést, így kiesik a jövedelem is.

Nincs „csodaszer”

Ellentétben sok gombás betegséggel:

• itt nincs olyan permet, amitől a már fertőzött tőke meggyógyul,
• legfeljebb a tünetek súlyossága mérsékelhető,
• de a kórokozót nem lehet „kimostni” a növényből.

Ezért mondja minden szakmai anyag, hogy az aranyszínű sárgaság ellen:

Csak a megelőzés és a gyors felismerés jelent valódi esélyt.

Zárlati intézkedések: mit jelent ez a gyakorlatban?

Azokon a területeken, ahol a Nébih kimutatja a fertőzést, zárlati előírások lépnek életbe. Ezek a gazdák számára kötelező jelleggel bírnak, és az alábbiakat foglalhatják magukban:

1. Fertőzött tőkék kötelező eltávolítása

• A gyanús és igazoltan fertőzött tőkéket ki kell vágni.
• Sokszor nem csak egy-egy tőke, hanem nagyobb tőkesor, akár teljes tábla is áldozatul eshet.
• A kivágott növényi részeket meg kell semmisíteni (elégetés vagy hatóságilag elfogadott módon történő ártalmatlanítás).

2. Kötelező növényvédelmi kezelések

A szőlőkabóca elleni védekezés kulcsfontosságú:

• időben elvégzett rovarölő szeres kezelések szükségesek,
• a kabóca lárvái ellen különösen fontos a megfelelő időzítés,
• a kezeléseket gyakran hatóságilag előírt időpontokhoz vagy fenológiai állapothoz kötik.

3. Szaporítóanyag szigorú ellenőrzése

• Új ültetvény telepítésekor csak minősített, ellenőrzött oltványt szabad használni,
• a fertőzött régióból származó szaporítóanyag szállítása és értékesítése szigorúan szabályozott lehet,
• a „házi szaporítás”, ismeretlen eredetű vesszők, oltványok használata komoly kockázatot jelent.

4. Folyamatos hatósági kontroll

• rendszeres szemrevételezés, mintavétel,
• gyanús tőkék esetén laboratóriumi vizsgálat,
• a zárlatok feloldása csak akkor lehetséges, ha tartósan és igazoltan csökken a kórokozó jelenléte.

Országos helyzet: már 13 vármegyében jelen van a kórokozó

A Nébih adatai szerint a szőlő aranyszínű sárgaságát már 13 vármegyében kimutatták. Ez azt jelenti, hogy:

• a betegség nem elszigetelt jelenség,
• hanem gyakorlatilag országos problémává nőtte ki magát,
• egyre több kisebb és nagyobb borvidéket, szőlőtermesztő térséget érint.

A hatóságok:

• folyamatos monitoringot, felméréseket végeznek,
• több térségben növényegészségügyi zárlat van érvényben,
• a szakmai szervezetekkel együttműködve próbálják lassítani, megakadályozni a terjedést.

A gazdák felelőssége: mit kell tenniük a termelőknek?

A hatósági intézkedések önmagukban nem elegendőek. A rendszer működésének kulcsa, hogy a gazdák is komolyan vegyék a védekezést.

Hirdetés

1. Ültetvények rendszeres átvizsgálása

A termelőknek:

• rendszeresen végig kell járniuk az ültetvényt,
• figyelniük kell a levelek elszíneződését, felkunkorodását,
• a gyanús tőkéket fel kell jegyezni, és szükség esetén jelenteni.

Minél korábban ismerik fel a fertőzést, annál kisebb területet kell felszámolni.

2. Gyanús tünetek jelentése

Ha a gazda olyan tüneteket lát, amelyek:

• nem magyarázhatók egyszerű tápanyaghiánnyal, perzseléssel vagy aszállyal,
• több tőkén, összefüggő foltokban jelentkeznek,

akkor kötelessége:

• értesíteni a növényorvost, falugazdászt vagy a Nébih-et,
• együttműködni a mintavételben, vizsgálatokban.

3. Kötelező növényvédelmi munkák elvégzése

A kabóca elleni permetezés nem „ajánlás”, hanem kötelezettség lehet a fertőzött vagy veszélyeztetett területeken. A gazdáknak:

• be kell tartaniuk az előírt időpontokat,
• engedélyezett készítményeket kell használniuk,
• dokumentálniuk kell a kezeléseket (permetezési napló).

4. Szaporítóanyag tudatos kiválasztása

• Csak megbízható faiskolából vásárolt, minősített oltványt szabad telepíteni.
• Gyanús, olcsó, ismeretlen eredetű szaporítóanyaggal egy teljes ültetvény „fertőzést vihetünk be” a kertbe.

A magyar borágazat jövője is a tét

A szőlő aranyszínű sárgasága nemcsak a kis családi ültetvényeket, hanem a teljes magyar borágazatot érinti.

Miért kiemelten fontos ez ágazati szinten?

• Magyarországon a szőlő- és bortermelés nemcsak gazdasági, hanem kulturális érték is,
• egy-egy nagyobb fertőzési hullám:
  • borvidékek terméskiesését,
  • pincészetek bevételkiesését,
  • munkahelyek megszűnését okozhatja,
• hosszabb távon akár piaci pozíciók is elveszhetnek, ha nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű, jó minőségű alapanyag.

Ha a betegség:

• tovább terjed,
• nincs megfelelő együttműködés hatóság és gazdák között,

akkor reális veszély, hogy:

• egész térségekben kényszerű újratelepítésre,
• több évnyi terméskiesésre kell berendezkedni.

Együttműködés nélkül nincs megállás

A Nébih közleménye világosan fogalmaz: a szőlő aranyszínű sárgaságának megállítása csak a hatóságok és a gazdálkodók szoros együttműködésével lehetséges.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy:

• a hatóságok:
  • monitoroznak, zárlatot rendelnek el, előírják a kezeléseket,
  • ellenőrzik a szaporítóanyag-bázist,
• a gazdák:
  • jelentenek, védekeznek, betartják az előírásokat,
  • tudatosan választanak szaporítóanyagot,
  • nem „spórolják el” a kötelező permetezéseket.

Újkígyós és Mezőberény esete újabb figyelmeztetés:

a fertőzés rohamosan terjed,
már 13 vármegyében jelen van,
és ha nem lépünk időben, egyre több ültetvény kerülhet veszélybe.

A tét nem kevesebb, mint a magyar szőlőkultúra és borászat hosszú távú biztonsága.

Forrás