A MÁV legnagyobb tragédiája: 31 halott, 52 sérült a Záhony-Budapest InterCity balesete
november 2-án Magyarország modern kori vasúttörténetének legnagyobb katasztrófája rázta meg az országot. A Záhony–Budapest InterCity (IC 601) Szajol állomásánál kisiklott, több kocsija összeroncsolódott, felborult, és a tragédia pillanatok alatt több tucat ember életét oltotta ki.
Aznap 27-en haltak meg a helyszínen, később további négy utas a kórházban veszítette életét. A végleges halálos áldozatok száma így 31 főre emelkedett.
Mi történt? – A végzetes hajnal eseményei
A vonat nagyjából 120 km/h-val közelítette meg a szajoli állomást. A váltó azonban nem a fővágányra állt, hanem egy olyan mellékvágányra, amelyre csak 40 km/h sebességgel lett volna szabad terelni a szerelvényt.
A mozdonyvezető csak az utolsó másodpercekben észlelte a hibát – fékezni már nem volt idő. A vonat kisiklott, kocsijai oldalra dőltek, több teljesen összeroncsolódott. A második és harmadik kocsiban tartózkodók szenvedték el a legsúlyosabb sérüléseket: itt halt meg az áldozatok többsége.
A vizsgálat szerint a balesetet emberi mulasztás, hibás váltóállítás, valamint a nem megfelelő jelzésadás okozta.
Miért történt? – A hivatalos vizsgálat következtetései
A szakértői bizottság több tényezőt állapított meg:
Helytelenül állított váltó – a vonat nem a nagy sebességre alkalmas fővágányra került.
Hiányos kommunikáció – a mozdonyvezető nem kapott időben jelzést a sebességkorlátozásról.
Automatikus védelem hiánya – nem volt olyan rendszer, amely megakadályozta volna a túl nagy sebességű behaladást.
Szervezési- és munkaterhelési problémák – a forgalmisták túlterheltsége szerepet játszhatott.
A felelős dolgozókat később bíróság elé állították.
Az áldozatok – a tragédia névsora
A következő lista hiteles források által megerősített, 1994. november 4-én estig azonosított áldozatokat tartalmazza, ABC sorrendben.
Ekkor az áldozatok száma már 29 fő volt, majd decemberre 31-re emelkedett.
1. Bagdi Jenőné, 46 éves, biharnagybajomi
2. Balogh Katalin, 18 éves, törökszentmiklósi
3. Bekő Andrea, 19 éves, nagykőrösi
4. Csók Noémi, 19 éves, nyíregyházi
5. Darcsi Margit, 84 éves, budapesti
6. Havasi Gyuláné, 65 éves, budapesti
7. Herczeg Károlyné, 57 éves, budapesti
8. Juhász Józsefné, nyíregyházi
9. Károlyi Magdolna, 8 éves, kisújszállási
10. Király Károly, hajdúsámsoni
11. Kujbini Diala Gyula, ukrán állampolgár
12. Magyar János, 45 éves, szajoli
13. Maksa Sarolta, 21 éves, ceglédi
14. Márföldi Péter, 19 éves, nyíregyházi
15. Márkus Mária, 18 éves, nyíregyházi
16. Nagy Roland, 17 éves, debreceni
17. Nagy Sarolta Adrienn, 17 éves, budapesti
18. Nagy Szilvia, 28 éves, szentendrei
19. Nemes Ferencné, 41 éves, berettyóújfalui
20. Pádár Tünde, 17 éves, szolnoki
21. Seremetné Kunyi Krisztina, 20 éves, debreceni
22. Sólyom Emma, 29 éves, hajdúsámsoni
23. Szabó Gabriella, 19 éves, tiszavasvári
24. Szádvári Ágnes, 21 éves, jászboldogházi
25. Zima Katalin, 18 éves, dunakeszi
A később azonosított, illetve kórházban elhunyt személyek:
26. Bedő Gábor, 20 éves, feltehetőleg budapesti
27. Földesi Lajos, 58 éves, biharnagybajomi
28. Egy idős asszony, aki december 21-én, térdműtét közben halt meg (Hetényi Géza Kórház, Szolnok)
29. Egy 19 éves debreceni egyetemista lány, aki december 29-én hunyt el az intenzív osztályon
→ Velük együtt a végleges halálos áldozatok száma: 31 fő
Elítélték a váltókezelőt – 5 és fél év fogház, 3 év után szabadult
A szajoli vasúti katasztrófa büntetőügye 1997-ben zárult le jogerősen. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság megállapította, hogy a balesetet emberi mulasztás, azon belül is hanyagság okozta: a váltó hibás állása és a biztonsági előírások figyelmen kívül hagyása vezetett a kisiklásig. A bíróság Szűcs Ferenc váltókezelőt – törökszentmiklósi lakost – a vasúti közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó gondatlan veszélyeztetésének vétsége miatt öt és fél év fogházbüntetésre ítélte, valamint öt évre eltiltotta a MÁV-nál végzett váltókezelői munkától. A másodrendű vádlott, Illyés Ferenc, a vonat vezetője másfél év szabadságvesztést kapott.
A bíróság indoklása szerint „szubjektív okok, azaz hanyagság” miatt következett be a tragédia, amelyben 31 ember életét vesztette, további 52 utas pedig súlyos vagy könnyebb sérüléseket szenvedett.
Szűcs Ferenc a büntetését nem töltötte le teljes egészében: jó magaviselet és enyhítő körülmények miatt kb. három év után szabadult, ami akkoriban nagy közfelháborodást váltott ki. A hozzátartozók egy része igazságtalannak tartotta, hogy a legsúlyosabb békeidőbeli vasúti tragédia felelőse ilyen rövid idő után visszatérhetett a civil életbe.
Utóélet – hogyan változtatta meg a tragédia a magyar vasutat?
A szajoli baleset nyomán több átfogó reform indult:
1. Biztonsági rendszerek fejlesztése
A MÁV több helyen bevezette és bővítette az automatikus vonatbefolyásoló rendszert (EÉVB).
2. Váltókezelési protokollok szigorítása
Minden váltóállítást többszintű ellenőrzés követhetett.
3. Szerelvények szerkezeti vizsgálata
Különösen az InterCity-kocsiknál végeztek megerősítéseket.
4. Képzési reformok
A forgalmi szolgálattevők és mozdonyvezetők képzésébe új biztonsági modulok kerültek.
Mert a szajoli baleset nem csupán technikai vagy szervezési hiba következménye volt:
31 ember élete szakad meg egyetlen pillanat alatt, és az ország egyik legbiztonságosabbnak hitt közlekedési módja mutatta meg sebezhetőségét.
A mai napig ez a magyar vasút legsúlyosabb békeidőbeli balesete.
