300 ezres nyugdíjat kap ez az ukrán férfi, pedig 1 percet sem élt Magyarországon. Így csinálja
A 300 ezres nyugdíj titka: Hogyan lehetséges ez munkavégzés nélkül?
Magyarországon egy átlagos nyugdíjas évtizedekig fizeti a járulékokat, hogy időskorára szerény állami ellátást kapjon. Ezzel szemben rendszeresen felröppennek hírek olyan ukrán állampolgárokról, akik soha nem adóztak itthon, mégis a magyar átlagot jóval meghaladó összeget kapnak. Ez nem városi legenda, hanem egy 1962-es jogszabály következménye.
Az 1962-es „szellem”: A szovjet-magyar egyezmény
A probléma gyökere a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió között 1962-ben kötött szociálpolitikai egyezmény. Amikor a Szovjetunió felbomlott, Magyarország több utódállammal új szerződést kötött, de Ukrajnával (és Oroszországgal) egészen a legutóbbi időkig ez a régi, elavult egyezmény maradt érvényben.
Az egyezmény lényege: Az a fél fizeti a nyugdíjat, amelyiknek a területén a kérelmező állandó lakóhellyel rendelkezik. Tehát, ha egy ukrán nyugdíjas átjelentkezik egy magyarországi lakcímre, a magyar állam válik kötelezetté a nyugdíja kifizetésére.
Hogyan lesz 20 ezerből 300 ezer forint?
Ukrajnában a nyugdíjak vásárlóértéke rendkívül alacsony (gyakran 20-40 ezer forintnyi hrivnya). A magyar jogszabályok szerint azonban a külföldön szerzett munkaviszonyt úgy kell elismerni, mintha azt Magyarországon töltötték volna le.
A lakcímtrükk: A jelentkezőnek magyarországi lakcímet kell igazolnia. Emiatt alakultak ki a határmenti falvakban a „fantomlakások”, ahová papíron tucatnyi embert jelentettek be.
Az igazolások kérdése: Az ellátás összegét az ukrajnai munkaviszony és az ottani fizetések alapján kalkulálják ki, magyar bérszintekre átszámítva. Itt jön képbe a visszaélések lehetősége: Ukrajnában – ahogy a riportok is említik – viszonylag könnyű és olcsó olyan hivatalosnak tűnő papírokat szerezni, amelyek magas beosztást és kiemelkedő fizetést igazolnak a múltból.
A magyar állam tehetetlensége: A magyar hatóságoknak rendkívül nehéz ellenőrizniük évtizedekkel ezelőtti ukrajnai béradatok hitelességét, így kénytelenek elfogadni a benyújtott dokumentumokat.
Miért felháborító ez a magyar adófizetőknek?
Míg egy magyar munkavállaló minden egyes fillér nyugdíjáért megdolgozott, az egyezmény alapján érkezők a „szolidaritási elv” kiforgatása révén jutnak pénzhez. Ők nem fizettek be a magyar nyugdíjkasszába, mégis abból veszik ki az ellátást. Ez nemcsak morális kérdés, hanem komoly teher a költségvetésnek is: becslések szerint évente több tízmilliárd forint vándorol így olyanokhoz, akiknek semmilyen valós kötődésük nincs a magyar gazdasághoz.
Történt-e változás azóta?
A kormányzat észlelelt a problémát, és az elmúlt években szigorítottak az ellenőrzéseken. Elkezdték felülvizsgálni a gyanús lakcímbejelentéseket, és büntetőeljárások is indultak közokirat-hamisítás miatt. 2020 után az egyezmény felmondása is napirendre került, de a háborús helyzet és a kettős állampolgárok jogai bonyolítják a jogi rendezést.
Összegezve: A 300 ezres ukrán nyugdíj nem fikció, hanem a kiskapuk és egy elavult nemzetközi egyezmény találkozása. Bár a hatóságok próbálnak fellépni a „nyugdíjturizmus” ellen, a rendszer rései még mindig lehetőséget adnak a visszaélésekre, ami joggal vált ki indulatokat a hazai nyugdíjasokból.
