Összetört Voith Ági unokája: zokogva kísérte utolsó útjára a szeretett nagymamáját
MEGHASAD A SZÍV: Összeomolva, zokogva kísérte utolsó útjára Voith Ágit az unokája
A Farkasréti temető csendjét fájdalmas gyász törte meg csütörtök délután. A nemzet búcsút vett a 81 éves korában elhunyt legendától, Voith Ági Jászai Mari-díjas színésznőtől. A szertartáson a magyar színházi élet legnagyobb alakjai hajtottak fejet, de a legmegrendítőbb látványt a gyásztól összetört családtagok nyújtották. Senki sem számított arra, hogy ilyen hamar eljön a vég.
Bár a művésznő környezete tudta, hogy Voith Ági az utóbbi időben gyengélkedik, és decemberben egy súlyos tüdőgyulladás miatt kórházba is került, a reményt sosem adták fel. A színésznő a kórházi ágyon is a jövőt tervezte, hatalmas élni akarással küzdött a felépülésért. Éppen ezért érte derült égből villámcsapásként a családot és a rajongókat a januári tragédia híre.
Könnyek között búcsúzott az unoka és a színházi elit
A kegyetlen, borongós időjárás ellenére hatalmas tömeg gyűlt össze a ravatalozónál, hogy végső tiszteletét tegye. A legfájdalmasabb pillanatokat a családtagok, különösen Voith Ági unokája, Bodrogi Enikő élte át, aki zokogva, láthatóan összetörve kísérte utolsó útjára imádott nagymamáját.
A gyászoló tömegben szinte felsorakozott a hazai színészvilág krémje. Némán, a könnyeikkel küszködve hajtott fejet Hernádi Judit, Rudolf Péter, Stohl András, Oroszlán Szonja, Koltai Róbert, Straub Dezső és Fehér Anna is. Jelenlétük egy dicsőséges színházi korszak lezárását is jelképezte.
Bodrogi Gyula élete legnehezebb napja
Azok között, akiket a legmélyebben érintett a veszteség, ott volt a legendás színész, Bodrogi Gyula is. Kevesen tudják, hogy bár a házasságuk évtizedekkel ezelőtt véget ért, a válást papíron sohasem mondták ki. Kapcsolatuk egy ritka és csodálatos, életre szóló barátsággá alakult át.
Együtt töltöttük a karácsonyt. Mindennap beszéltünk, tegnap is beszéltünk. A legjobb barátom volt – nyilatkozta korábban a megtört Bodrogi Gyula, akinek szavai mindenkit könnyekig hatottak. Kettejük kötelékét még a halál sem tudja elszakítani.
Torokszorító percek a ravatálnál
szertartás pontban fél háromkor vette kezdetét. Bár Hegedűs D. Géza nem tudott személyesen jelen lenni, az általa írt, felolvasott sorok mindenki szívébe beletéptek. Levelében úgy fogalmazott: a színésznő utolsó leheletéig jelen volt a színházban, és emléke örökre velünk marad a mozdulatokban, dallamfoszlányokban és egy ránk sugárzó mosolyban.
A drámai hangulatot Nemcsák Károly szívhez szóló verse fokozta, majd felcsendült „A fényes nap immár elnyugodott” című dal, amely alatt szem nem maradt szárazon. A néma menet ezt követően indult el a sírhelyhez, amelyet a család és a pályatársak pillanatok alatt beborítottak a szeretet és az emlékezés virágaival.
Voith Ági nemcsak a színpadon, hanem az életben is pótolhatatlan űrt hagyott maga után. Nyugodjon békében!
