Megszólalt Gábor, akinek az utcán műtötték meg a szívét
Megszólalt Gábor, akinek az utcán műtötték meg a szívét: „Meg akartam halni, de már százszor megbántam”
Egy pillanat, amely majdnem végzetes lett
Még mindig kórházban lábadozik az a harmincas éveiben járó férfi, akinek az életét egy rendkívüli helyszíni beavatkozás mentette meg Szigetújfaluban. Gábor életveszélyes mellkasi sérüléseket szenvedett, állapota pedig olyan gyorsan romlott, hogy a mentőknek nem maradt idejük megvárni a kórházi műtőt.
A férfi most először beszélt arról, mi vezetett a tragikus pillanathoz. Elmondása szerint akkor valóban véget akart vetni az életének, ma azonban már egészen másképp látja a történteket.
„Meg akartam halni, de már százszor megbántam”
Gábor szavai megrázóak, mert nemcsak egy orvosi bravúrról szólnak, hanem arról is, milyen mély lelki válságba kerülhet valaki, ha túl sokáig marad egyedül a fájdalmával. A férfi egy éve veszítette el az édesanyját, az öccsével élt együtt, és elmondása szerint egyre súlyosabb lelki terhek nyomták.
A mentőknek az utcán kellett dönteniük
A drámai események Szigetújfaluban történtek, Gábor otthona közelében. Amikor a mentők és a légimentők a helyszínre értek, gyorsan kiderült, hogy minden perc számít. A férfi állapota annyira súlyos volt, hogy a hagyományos mentési útvonal, vagyis a kórházba szállítás és az ottani műtét már túl nagy kockázatot jelentett volna.
Ekkor született meg az a döntés, amely végül megmentette az életét. Dr. Dubóczki Zsolt főorvos, aki a mentőhelikopterrel érkezett a helyszínre, az utcán kezdte meg az életmentő beavatkozást.
Nem műtőben, nem megszokott kórházi körülmények között, hanem a nyílt utcán kellett cselekedni. A helyzet annyira kritikus volt, hogy az orvosoknak nem maradt idejük várni. Ott és akkor kellett esélyt adniuk Gábornak az életben maradásra.
Hét perc, amely visszahozta az életbe
A beszámolók szerint a legfontosabb beavatkozás nagyjából hét perc alatt történt meg. Ez a néhány perc döntötte el, hogy Gábor életben marad-e. Az orvosok gyorsasága, lélekjelenléte és szakmai tudása együtt kellett ahhoz, hogy a férfit stabilizálni tudják.
Gábor később tudta meg, mennyire közel járt a halálhoz. Ma már úgy tekint erre a hét percre, mint egy második esélyre, amelyet nem akart, de végül mégis megkapott.
A férfi számára különösen fontos volt, hogy találkozhatott azzal az orvossal, aki az életéért küzdött. Ez a találkozás nemcsak az orvosi beavatkozás miatt volt jelentős, hanem azért is, mert Gábor szembesülhetett azzal: voltak emberek, akik az utolsó pillanatban sem mondtak le róla.
Gábor ma már folytatni akarja
A férfi jelenleg a Honvédkórházban lábadozik. Bár a felépülése még tart, már reménnyel beszél a jövőről. Azt mondja, sok minden megváltozott benne, és ma már tudja, hogy nem szabad egyedül maradnia a legsötétebb gondolataival.
Úgy érzi, olyan emberekre van szüksége maga körül, akik jó hatással vannak rá: családtagokra, barátokra, olyanokra, akik mellett nem szigetelődik el teljesen. Gábor nem állítja, hogy minden fájdalma eltűnt, de azt már látja, hogy az a véglegesnek hitt döntés valójában egy rettenetes lelkiállapot következménye volt.
A történet egyszerre szól egy rendkívüli orvosi mentésről és egy fontos figyelmeztetésről. Gábor testét az orvosok és a mentők mentették meg, de a következő időszak már arról szól, hogy lelkileg is visszataláljon az élethez.
Ha ön vagy valaki a környezetében krízisben van, hívja az ingyenes, éjjel-nappal elérhető 116-123-as lelkisegély-számot. Közvetlen életveszély esetén a 112-t kell hívni.
