Megvan a jogalap– Vörös Imre alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás így megfosztható meg tisztségétől!
Közjogi lavina indulhat a Sándor-palotánál: Vörös Imre szerint Sulyok Tamás megfosztható tisztségétől
A volt alkotmánybíró szerint súlyos alkotmánysértés történt
Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan alkotmányt sértett, ezért a tisztségétől való megfosztása jogilag teljesen megalapozott lépés lenne, ha önként nem hajlandó távozni a posztjáról. A jogász álláspontja azért kavart nagy politikai vihart, mert nem egyszerű közéleti kritikáról beszélt, hanem olyan közjogi helyzetről, amely szerinte akár az államfői hatáskörök felfüggesztéséhez is vezethet. Vörös Imre a Klubrádióban fejtette ki, hogy Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása kilépjen a jogállami keretek közül. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget annak az alapvető kötelezettségének, hogy őrködjön az államszervezet demokratikus működése felett. Ez a kijelentés azért különösen súlyos, mert a köztársasági elnök feladata éppen az lenne, hogy a politikai hatalomgyakorlás felett közjogi kontrollt jelentsen, nem pedig az, hogy némán végignézze a vitatott döntéseket.
A megfosztási eljárás jogi alapja Vörös Imre szerint adott
Vörös Imre szerint tévednek azok a kormánypárti jogászok, akik azt állítják, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan lenne. A volt alkotmánybíró szerint az Alaptörvény világosan szabályozza azt a kivételes eljárást, amely alapján a köztársasági elnök megfosztható a tisztségétől. Ehhez az országgyűlési képviselők egyötödének indítványa szükséges, majd a folyamat tényleges elindításához az Országgyűlés kétharmados támogatása kell. A Demokratikus Koalíció korábban már megtette a szükséges indítványt, de a döntés politikai súlya így is rendkívüli lenne. A parlamentnek részletesen meg kellene indokolnia, miért tartja szükségesnek az eljárás megindítását, és Sulyok Tamás teljes eddigi elnöki tevékenységét mérlegre kellene tennie. Egy ilyen döntés nem pusztán jogi lépés lenne, hanem a magyar közjogi rendszer egyik legnagyobb politikai ütközőpontja is, amely alapjaiban rengetné meg a jelenlegi berendezkedést.
Sulyok Tamás mulasztásait konkrét ügyekkel támasztotta alá
Vörös Imre konkrét eseteket is említett, amelyek szerinte azt bizonyítják, hogy az államfő súlyos mulasztásokat követett el. Érthetetlennek nevezte például, hogy Sulyok Tamás nem emelt szót a gyülekezési jogot korlátozó, a Pride betiltását célzó intézkedés ellen. A volt alkotmánybíró szerint különösen problémás, hogy ezt a szabályozást a Fidesz úgy fogadta el, hogy utólag igazították hozzá magát az Alaptörvényt, miközben az államfő némán asszisztált a folyamathoz. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az elnök írásba adta az Alaptörvény tizenötödik módosításának átengedését is, amelynek főbb szabályai április tizenötödikén hatályba léptek. Vörös Imre szerint ezek nem elszigetelt esetek, hanem egy nagyobb közjogi folyamat részei, amelyben az államfőnek fel kellett volna lépnie az államszervezet demokratikus működésének védelmében.
A bebetonozott szabályok kérdése is előkerült
A volt alkotmánybíró szerint a jelenlegi közjogi rendszerben több olyan szabály is működik, amelyeket a korábbi hatalom bebetonozására alkottak meg. Vörös Imre olvasatában ezek a rendelkezések eleve nem tekinthetők legitim jogállami normáknak, mert céljuk a demokratikus mozgástér szűkítése volt. Szerinte egy ilyen rendkívüli politikai és gazdasági helyzetben túlzott óvatosság lenne érintetlenül hagyni ezeket a korlátozó passzusokat pusztán azért, mert az Alaptörvény részei. A jogász ezért hangsúlyozta, hogy nem is kérdés ezen szabályok mielőbbi kiiktatása az újjáépülő jogállam érdekében. Vörös Imre a jövőre nézve már letett az asztalra egy „kigyomlált” Alaptörvény-változatot, amely kiindulópontja lehet a rendszer teljes újjáépítésének. Álláspontja szerint a jogállamiságot korlátozó rendelkezések változatlan fenntartása semmivel sem indokolható.
Forsthoffer Ágnes átmenetileg átvehetné az államfői feladatokat
A megfosztási eljárás megindítása azonnali és komoly következményekkel járna az államigazgatás mindennapi működésére nézve. Ha a parlament meghozza az eljárás elindításáról szóló döntést, Sulyok Tamás elnöki jogköreinek gyakorlását azonnal fel kell függeszteni. Bár a végső szót az ügyben az Alkotmánybíróság mondja ki, az átmeneti időszakban az államfői feladatokat az Országgyűlés majdani elnöke, Forsthoffer Ágnes venné át. Ez az ideiglenes állapot biztosítaná az ország működőképességét a történelmi horderejű közjogi vita lezárásáig. A hatalom bebetonozására alkotott, a jogállamiságot korlátozó alaptörvényi szabályok érintetlenül hagyása túlzott óvatosság lenne a jelenlegi rendkívüli helyzetben. Egy esetleges megfosztási eljárás nemcsak a parlamenti padsorokban okozna politikai földrengést, hanem a legfőbb közjogi méltóságok szintjén is új helyzetet teremtene, amely Vörös Imre szerint akár radikális tisztulást is hozhatna az országnak.
