Határozott az Országgyűlés: Rendőrökkel vitethetik bizottság elé az érintetteket
A parlamenti döntés lényege
Kedden rendkívüli ülésen döntött az Országgyűlés a vizsgálóbizottságok működésével kapcsolatos szabályokról. A döntés értelmében új eljárási lehetőségek nyílnak meg a vizsgálóbizottságok előtt azokban az ügyekben, amelyekben a testületek érintett személyeket kívánnak meghallgatni. A szabályok szerint a vizsgálóbizottság elnöke beidézhet az ülésekre a vizsgált ügyekben érintett személyeket, vagyis a bizottságok munkájában nagyobb hangsúlyt kaphat a személyes megjelenés és az együttműködés kötelezettsége.
A beidézés és a megjelenés szabálya
A most elfogadott szabályozás alapján a vizsgálóbizottság elnöke jogosult arra, hogy az adott ügyben érintett személyeket az ülésre beidézze. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált ügyekben szerepet játszó vagy azokkal kapcsolatba hozható személyeknek meg kell jelenniük a bizottság előtt, amennyiben erre idézést kapnak. Ha valaki ennek nem tesz eleget, akkor a szabályozás több lépcsőben teszi lehetővé a következmények alkalmazását.
A bírságok mértéke
Ha valaki nem tesz eleget a vizsgálóbizottsági idézésnek, először 100 ezer forint bírságot kaphat. Amennyiben később sem teljesíti a kötelezettségét, a bírság összege egymillió forint lehet. A szabályozás végső eszközként azt is lehetővé teszi, hogy elrendeljék az érintett rendőri elővezetését. Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy a vizsgálóbizottság elé idézett személyek távolmaradása nem maradhat következmények nélkül.
A szavazás eredménye
Az Országgyűlés 145 igennel, 38 nem ellenében elfogadta a javaslatot. A döntés így parlamenti többséget kapott, és a vizsgálóbizottságok működésével kapcsolatos szabályok szigorodnak. A szavazás eredménye alapján a képviselők többsége támogatta azt, hogy a bizottságok hatékonyabb eszközöket kapjanak az érintettek meghallgatására és a megjelenési kötelezettség kikényszerítésére.
Az érintett vizsgálóbizottságok
A képviselők tiszás kezdeményezésre öt vizsgálóbizottság felállításáról döntöttek. Ezek a Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság, az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság, a Spontán Privatizációt és a Közvagyon Elvesztését Feltáró Vizsgálóbizottság, a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság, valamint a Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság.
Az öt vizsgálóbizottságból négynek kormánypárti vezetése lesz. Az egyetlen kivétel a végrehajtási ügyeket vizsgáló testület, amelynek Toroczkai László került az élére. A most elfogadott szabályok ezeknek a bizottságoknak a munkáját is érintik, hiszen a vizsgált ügyekben érintett személyek beidézhetők lesznek, a megjelenés elmulasztása esetén pedig előbb bírság, majd végső esetben rendőri elővezetés is következhet.
