Hadházy Ákos feljelentést tesz Orbán Győző és Mészáros Lőrinc ügyében
Hadházy Ákos feljelentést tesz Orbán Győző és Mészáros Lőrinc ügyében
Újabb súlyos ügy került a nyilvánosság elé 2026. június 28-án, miután Hadházy Ákos arról számolt be, hogy olyan belső dokumentumok jutottak el hozzá, amelyek szerinte közvetlenül érinthetik Orbán Győző bányacégét és Mészáros Lőrinc üzleti körét. A politikus állítása szerint a megszerzett iratok alapján hivatali visszaélés és költségvetési csalás gyanúja is felmerülhet. Az ügy középpontjában a Dolomit Kft. és a V-Híd közötti szerződések állnak, amelyek Hadházy szerint állami nagyberuházásokhoz kapcsolódó nyersanyag-szállításokat érinthettek. A politikus úgy fogalmazott, hogy a keretszerződéseket képletesen szólva „befújta a szél” az állatorvosi rendelőjébe. A „Befújta a szél a bizonyítékot…” mondat azóta az ügy egyik jelképes fordulatává vált, mert Hadházy szerint ezek az iratok nem puszta érdekességek, hanem olyan dokumentumok lehetnek, amelyek hatósági vizsgálatot indokolnak.
A dokumentumok szerint a piaci ár akár kétszereséről is szó lehet
Hadházy Ákos szerint a Dolomit Kft. a piaci árnál jóval magasabb áron értékesíthette a kibányászott követ Mészáros Lőrinc állami projektjeihez. A politikus állítása alapján bizonyos tételeknél a rögzített eladási ár elérhette a rendes piaci érték akár kétszeresét is. Ez azért különösen súlyos állítás, mert ha egy közpénzből finanszírozott állami beruházásban felhasznált alapanyag ára a piaci szinthez képest jelentősen magasabb, akkor felmerülhet a kérdés, hogy a többletköltség végül kit terhelt, és kinél jelent meg nyereségként. A nyilvánosságra került iratok szerint Orbán Győző bányacége nemcsak magas áron adhatta a követ, hanem a szerződés lehetőséget biztosíthatott arra is, hogy az árakat akár havi rendszerességgel tovább emeljék, ha a profit szintje nem volt elegendő. Hadházy szerint ez már nem egyszeri üzleti döntésnek tűnik, hanem egy olyan szerződéses rendszernek, amely hosszabb időn át biztosíthatott kedvező feltételeket.
A Dolomit Kft., a V-Híd és az állami beruházások kapcsolata került a középpontba
Az ügy egyik legfontosabb része, hogy a dokumentumok a Dolomit Kft. és a V-Híd közötti gazdasági kapcsolatot mutatják be. A Dolomit Kft. Orbán Győző érdekeltségéhez köthető, míg a V-Híd Mészáros Lőrinc üzleti köréhez kapcsolódik. Hadházy Ákos szerint a keretszerződésekhez részletes kimutatások és táblázatok is tartozhatnak, amelyek a beruházások helyszíneire leszállított nyersanyagmennyiségeket tartalmazzák. A politikus szerint nemcsak azt kell vizsgálni, hogy léteztek-e ezek a szerződések, hanem azt is, hogy történt-e tényleges teljesítés, milyen mennyiségeket szállítottak, milyen egységáron számláztak, és ezek az árak hogyan viszonyultak az adott időszak piaci áraihoz. Hadházy szerint a nyilvános cégadatok és a most bemutatott dokumentumok együtt azt a képet rajzolhatják ki, hogy a magas profitmarzs, a szerződéses árazás és az állami nagyberuházások összekapcsolódhattak. A kérdés tehát nem pusztán az, hogy egy bányacég nyereségesen működött-e, hanem az, hogy ez a nyereség milyen árazási rendszeren keresztül keletkezhetett.
A rendőrségnek és a NAV-nak kell eldöntenie, lesz-e jogi folytatás
Hadházy Ákos maga is hangsúlyozta, hogy a bemutatott táblázatokban szereplő számszaki adatok valódiságát és hitelességét ő teljes körűen nem tudja garantálni. Éppen ezért szerinte a végső döntés nem a nyilvánosságé, hanem a hatóságoké. A politikus állítása szerint a rendőrségnek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak kell megvizsgálnia, hogy a dokumentumok alapján felmerülhet-e költségvetési csalás vagy hivatali visszaélés gyanúja. A NAV szerepe azért lehet meghatározó, mert pénzügyi, adózási, számlázási és költségvetési kérdéseket is vizsgálni kell. A rendőrségnek pedig azt kellene feltárnia, történt-e olyan döntés, befolyásolás vagy mulasztás, amely büntetőjogi szempontból releváns lehet. Ha a hatóságok megalapozottnak találják a feljelentést, akkor a Dolomit Kft., a V-Híd, a keretszerződések, a számlák, a teljesítési igazolások és a pénzmozgások is vizsgálat tárgyává válhatnak. Az ügy tétje az, hogy a nyilvánosságra került iratokból politikai botrány marad-e, vagy valódi büntetőjogi eljárás indul belőle.
