Áder János és Magyar Péter között országos botrány robbant ki: megszólalt a miniszterelnök
Országos botrány tört ki Magyar Péter és Áder János között: Újra megszólalt a miniszterelnök Egyre súlyosabbá válik az a politikai és közjogi vita, amely Magyar Péter és Áder János között robbant ki Sulyok Tamás köztársasági elnök tervezett elmozdítása miatt. Az ügy már nemcsak két politikai szereplő üzengetéséről szól, hanem arról is, milyen keretek között lehet egy hivatalban lévő államfőt eltávolítani, meddig terjedhet egy parlamenti többség mozgástere, és milyen következményei lehetnek annak, ha az alkotmányos szabályokat politikai célok érdekében írják át. Áder János keményen fogalmazott: alkotmányos puccsról beszélt Áder János volt köztársasági elnök csütörtökön alkotmányos puccsnak nevezte a Sulyok Tamás eltávolítását célzó lépéseket. A volt államfő szerint a köztársasági elnököt kizárólag megfosztási eljárás keretében lehet törvényesen elmozdítani, minden ettől eltérő megoldás súlyos közjogi problémákat vet fel. Áder arra is figyelmeztetett, hogy ha az Alaptörvény módosítását elfogadják, az új köztársasági elnöknek nem lesz erkölcsi tekintélye, hiszen elődjét szerinte alkotmányellenes módon távolították el. A volt államfő úgy látja, egy ilyen eljárás nemcsak Sulyok Tamás személyéről szólna, hanem arról is, mennyire maradnak érvényben azok az alkotmányos garanciák, amelyek a legfőbb közjogi tisztségviselőket védik a politikai nyomásgyakorlással szemben. Áder János a közmédia Kell még valamit mondanom, Ildikó? című podcastjában beszélt minderről, ahol Csuhaj Ildikóval, az M5 csatorna vezető szerkesztőjével folytatott beszélgetést. A volt köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy Sulyok Tamás tervezett elmozdítása alkotmányellenes, mert a politikai és a jogi vélemény két különböző dolog. Szerinte önmagában az, hogy egy kormány vagy egy parlamenti többség politikailag elégedetlen az államfő tevékenységével, még nem alapozhat meg jogi eljárást ellene. Úgy fogalmazott, hogy a kialakult helyzet nevezhető alkotmányos puccsnak, közjogi szőnyegbombázásnak, hideg polgárháború kezdetének vagy egy orwelli világ megérkezésének is. Az alaptörvény tizenhetedik módosítási javaslata kimondja, hogy ha a parlament elfogadja a módosítást, és az hatályba lép, a következő napon Sulyok Tamásnak távoznia kell a hivatalából. Áder János szerint éppen ez az, ami miatt az ügy túlmutat egy egyszerű politikai konfliktuson. A volt államfő úgy véli, ebben az esetben nem a jelenlegi alkotmányos szabályok alapján járnának el, hanem utólag teremtenének olyan helyzetet, amelynek célja egy konkrét személy hivatalból való eltávolítása. Áder János kiemelte: Magyar Péter miniszterelnök a választások előtt több alkalommal kijelentette, hogy a Tisza Párt kormányra kerülése esetén eltávolítják az „Orbán-kormány bábjait”, köztük Sulyok Tamást is. A volt köztársasági elnök szerint azonban az alaptörvény világosan rögzíti, hogy a köztársasági elnököt csak megfosztási eljárás keretében lehet törvényesen elmozdítani a hivatalából. Magyar Péter visszavágott: Áder Jánost közpénzekkel támadta Áder János megszólalására Magyar Péter csütörtök délután reagált. A miniszterelnök azt mondta, hogy Áder János a kekvák megszüntetése miatt elesik „egy nagy bevételtől ő is meg a sameszai is”. Magyar Péter szerint a Kék Bolygó Alapítvány számára 2 milliárdból felújítottak neki egy villát, kapja a köztársasági elnöki végkielégítést és az ezzel járó kiegészítéseket, de emellé még akart egy alapítványt, amelyből „lapátolhatja ki a közpénzt”. A kijelentések után Áder János közleményt adott ki, amelyben felszólította Magyar Pétert, hogy bizonyítsa állításait, vagy kérjen bocsánatot. A volt köztársasági elnök úgy fogalmazott, hogy felszólítja Magyar Pétert, hogy „az engem törvénysértéssel vádoló mai kijelentései miatt legkésőbb jövő hétfőig, azaz 2026. július 6-ig tegye közzé az elmondottakat alátámasztó bizonyítékait, vagy kérjen bocsánatot”. Magyar Péter azonban nem hátrált meg. Péntek reggel Facebook-oldalán újra reagált Áder János felszólítására. A miniszterelnök ezt írta: „Áder János egy igazi közpénzhorgász: adófizetői milliárdokon felújított villában lakik, milliárdos alapítványt vezet és milliárdokat szór el rendezvényekre. Ennek vége.” A bejegyzés tovább élezte a vitát, hiszen Magyar Péter nemcsak fenntartotta korábbi állításait, hanem még keményebb hangnemben fogalmazott. A miniszterelnök lényegében azt állította, hogy Áder János és köre jelentős közpénzekhez jutott, miközben a volt államfő éppen alkotmányossági kifogásokkal támadta a kormány lépéseit. A konfliktus így két szinten is zajlik. Az egyik szint a közjogi vita, amely Sulyok Tamás köztársasági elnök eltávolításának módjáról szól. A másik szint a politikai és pénzügyi elszámoltatás kérdése, amelyben Magyar Péter Áder János alapítványi hátterét, korábbi juttatásait és közpénzekhez való viszonyát támadja. Áder szerint csak a megfosztási eljárás lehet törvényes Áder János a podcastban részletesen beszélt arról is, milyen eljárás lenne szerinte alkotmányosan elfogadható Sulyok Tamás eltávolítására. A volt köztársasági elnök szerint a parlament kétharmaddal indíthatja el a megfosztási eljárást, amelynek során érveket kell felhozni. Bizonyítani kell, hogy az érintett törvénysértést, alkotmánysértést követett el, vagy a saját jogállására vonatkozó szabályt sértett. Ezt követően az eljárás az Alkotmánybíróságon folytatódik, ahol meghallgatják a köztársasági elnököt. Áder János szerint ez a jogállami út, mert ebben az esetben nem pusztán politikai akarat alapján születik döntés, hanem konkrét jogi érvek és bizonyítékok mentén vizsgálják meg, valóban elkövetett-e olyan cselekményt az államfő, amely megalapozhatja a hivatalából való eltávolítását. A volt államfő szerint az, hogy Sulyok Tamás nem szólalt meg az úgynevezett Szőlő utcai gyermekvédelmi ügyben, valamint Orbán Viktor 2024. március 15-én elhangzott, úgynevezett „poloskázó beszédével” kapcsolatban, nem szolgáltatnak elegendő indokot a leváltásához. Áder János politikai vádaknak nevezte a felhozott ügyeket. Azt emelte ki, hogy Sulyok Tamás ellen nem az alaptörvényben foglalt jogi eljárást indítottak, hanem egy politikai deklarációt foglaltak be az alkotmány záró rendelkezései közé. Szerinte ez veszélyes precedenst teremthet, mert így bármely jövőbeli politikai többség hasonló módon távolíthatna el közjogi méltóságokat, ha azok működésével vagy személyével politikailag nem ért egyet. A volt köztársasági elnök történelmi párhuzamokat is említett. Felidézte, hogy „Magyarországon van előképe a hasonló történéseknek”: a második világháború után Nagy Ferencet, az akkori köztársaság első miniszterelnökét zsarolással távolították el. A gyermekével zsarolták meg, akit Rákosiék túszul ejtettek, és megüzenték neki, akkor kapja vissza, ha lemond. Áder János Tildy Zoltán, a köztársaság első elnökének esetét is felidézte. Tildy vejét 1948 végén hazaárulással vádolták meg és lemondatták, Tildyt pedig házi őrizetbe helyezték. A volt államfő szerint ezek az esetek azt mutatják, hogy a közjogi tisztségviselők politikai nyomásgyakorlással történő eltávolítása a magyar történelemben súlyos következményekkel járó előzményekhez kapcsolódik. Amennyire Nagy Ferenc és Tildy Zoltán eltávolítása jogszerűtlen volt, ugyanannyira Sulyok Tamás eltávolítása is az – jelentette ki. Áder hangsúlyozta, nem nevezhető megfosztási jogalapnak, hogy a Tisza-kormány azon a véleményen van: Sulyok Tamás nem testesíti meg a nemzet egységét. Szerinte ez politikai értékítélet, nem pedig olyan jogi tényállás, amely alapján megfosztási eljárást lehetne indítani. Nem adott tanácsot Sulyok Tamásnak, de történelmi példákat hozott A beszélgetés során Áder Jánost arról is kérdezték, mit tenne Sulyok Tamás jelenlegi köztársasági elnök helyében. A volt államfő erre azt válaszolta, hogy nem szeretne nyilvánosan javaslatokat megfogalmazni arra vonatkozóan, hogy Sulyok Tamás ellenjegyezze-e a lemondásáról szóló alkotmánymódosítást. Áder inkább történelmi és közjogi példákkal érzékeltette, miért tartja problémásnak a mostani helyzetet. Felidézte a Bokros-csomag ügyét is. Mint mondta, a Bokros-csomagot az Alkotmánybíróság több ponton alkotmányellenesnek találta, ám Göncz Árpád akkori köztársasági elnök kifogás nélkül aláírta. Ennek ellenére akkoriban senki nem kérte távozásra az államfőt. A volt köztársasági elnök szerint ezt a hagyományt is követhetnénk most. Áder János arra utalt, hogy egy államfő döntései lehetnek vitathatóak, lehet őket politikailag bírálni, de ez önmagában még nem jelenti azt, hogy a hivatalban lévő köztársasági elnököt el kellene távolítani a tisztségéből. Ha elfogadják a jelenlegi alkotmánymódosítást, az Áder János szerint azt jelenti, hogy puccsal távolítják el a köztársasági elnököt, megsértve a magyar alaptörvényt. A volt államfő szerint ebben az esetben visszamenőleges hatályú jogalkotás történik, vagyis egy már fennálló helyzethez utólag igazítják hozzá az alkotmányos szabályokat annak érdekében, hogy egy konkrét személyt el lehessen mozdítani. Áder János szerint az új államfőnek nem lesz tekintélye, nem fogja megtestesíteni a nemzet egységét, hiszen az elődjét alkotmányellenesen, alkotmányos puccsal távolítják el. A volt köztársasági elnök úgy fogalmazott, hogy a jogállami kritériumok betartását és az alkotmányos garanciákat hiányolja az eljárásból. A kérdés tehát Áder értelmezésében nem pusztán az, hogy Sulyok Tamás marad-e hivatalban, hanem az is, milyen alkotmányos kultúrát követ az ország. Ha egy politikai többség egyszer ilyen módon távolít el egy közjogi méltóságot, az a volt államfő szerint hosszú távon is rombolhatja az intézmények tekintélyét. Magyar Péter és Áder János vitája új szintre lépett A vita azóta is egyre nagyobb hullámokat vet. Magyar Péter állításai Áder János alapítványáról, a felújított villáról, a volt köztársasági elnöki juttatásokról és a közpénzek felhasználásáról újabb politikai dimenziót adtak az ügynek. Áder János közben jogi és alkotmányossági oldalról támadja a kormány elképzelését, és azt állítja, hogy Sulyok Tamás eltávolítása a jelenlegi formában nem felel meg az alaptörvénynek. A konfliktus különösen éles, mert mindkét fél erős állításokat tett. Áder János alkotmányos puccsról, közjogi szőnyegbombázásról és hideg polgárháborúról beszélt. Magyar Péter ezzel szemben közpénzhorgásznak nevezte a volt köztársasági elnököt, és azt írta, hogy Áder János adófizetői milliárdokon felújított villában lakik, milliárdos alapítványt vezet és milliárdokat szór el rendezvényekre. Áder János felszólítása szerint Magyar Péternek legkésőbb 2026. július 6-ig kellene közzétennie az állításait alátámasztó bizonyítékokat, vagy bocsánatot kérnie. Magyar Péter péntek reggeli Facebook-bejegyzése alapján azonban egyelőre nem a visszakozás irányába mozdult el, hanem tovább élezte a hangnemet. A volt államfő a Tisza-kormány alkotmánymódosítási tervét azzal támadja, hogy szerinte a köztársasági elnök eltávolítására már létezik törvényes út: a megfosztási eljárás. Magyar Péter viszont azt hangsúlyozza, hogy véget vetnének azoknak a közpénzből fenntartott rendszereknek és alapítványi struktúráknak, amelyek szerinte a korábbi politikai elit anyagi érdekeit szolgálják. Az ügy így egyszerre szól Sulyok Tamás jövőjéről, Áder János szerepéről, Magyar Péter politikai stratégiájáról, a köztársasági elnöki intézmény tekintélyéről és az alkotmányos határok átlépésének kérdéséről. A következő napokban különösen nagy jelentősége lehet annak, hogy Magyar Péter előáll-e bizonyítékokkal Áder Jánossal szembeni állításai kapcsán, illetve hogy a kormány visszavonja-e, módosítja-e, vagy változatlan formában viszi tovább az alkotmánymódosítást. Áder János a beszélgetés végén világossá tette, szerinte mi lenne a jogállami megoldás: „Ha a Tisza Párt komolyan gondolja, hogy a jogállami szabályok betartásával gyakorolja a hatalmat, akkor ezt az alkotmánymódosítást vissza kell vonni” – hangoztatta. Az ügy ezzel aligha zárult le. A nyilatkozatok, felszólítások és Facebook-bejegyzések után most már az a kérdés, hogy a politikai üzengetésből lesz-e jogi következmény, és hogy a Sulyok Tamás körül kialakult közjogi válság milyen irányba mozdítja tovább a magyar belpolitikát.
