Döntött a Tisza Párt! Ilyen formában vezetnék be a Férfiak 40 nyugdíját
Újra előtérbe került a férfiak kedvezményes nyugdíjba vonulásának kérdése, miután a Tisza Párt jelezte: megvizsgálná a Férfiak40 bevezetésének lehetőségét. Az ötlet sokak számára első hallásra igazságosnak tűnhet, hiszen Magyarországon a nők már ma is élhetnek a 40 év jogosultsági idő után járó kedvezményes nyugdíj lehetőségével, miközben a férfiaknak erre nincs hasonló szabály – írja a 168.hu
A kérdés különösen érzékeny, mert a férfiak várható élettartama alacsonyabb a nőkénél, sokan pedig úgy érzik: ha valaki 40 éven át dolgozott, fizette a járulékokat, és egész életében aktív munkát végzett, akkor neki is járhatna a lehetőség, hogy a hivatalos korhatár előtt nyugdíjba vonuljon.
A nyugdíjszakértők szerint azonban a Férfiak40 bevezetése nem pusztán igazságossági kérdés. A döntés hatalmas költségvetési teherrel járhatna, és hosszú távon a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát is veszélyeztethetné. Farkas András nyugdíjszakértő elemzése szerint a látszólag egyszerű és népszerű megoldásnak rendkívül magas ára lehet.
Mi az a Férfiak40?
A Férfiak40 lényege az lenne, hogy a férfiak is nyugdíjba vonulhatnának 40 év jogosultsági idő után, hasonlóan ahhoz, ahogyan a nők esetében működik a Nők40 program.
A Nők40 jelenlegi logikája alapján a nők életkortól függetlenül nyugdíjba mehetnek, ha megszerezték a szükséges 40 év jogosultsági időt. Ez nem egyszerűen 40 év munkaviszonyt jelent, mert a jogosultsági idő számításának megvannak a részletszabályai, de a köznyelvben mégis úgy él, hogy „40 év munka után nyugdíjba lehet menni”.
A férfiak esetében ilyen lehetőség jelenleg nincs. Nekik alapvetően a nyugdíjkorhatár eléréséig kell dolgozniuk, akkor is, ha már nagyon hosszú szolgálati idővel rendelkeznek.
A Férfiak40 ezt az egyenlőtlenségként érzékelt helyzetet oldaná fel, de közben új problémákat is teremthetne.
Miért támogatnák sokan?
A támogatók egyik fő érve az igazságosság. Sokan azt mondják: ha a nőknek jár a 40 év utáni kedvezményes nyugdíj, akkor a férfiaknak miért nem?
Ez az érv különösen azoknál erős, akik fizikai munkát végeznek, korán kezdtek dolgozni, hosszú évtizedeken át folyamatos munkaviszonyban álltak, és egészségileg már nehezen bírják a munkát a nyugdíjkorhatárig.
Egy építőipari dolgozó, gyári munkás, sofőr, karbantartó, mezőgazdasági munkás vagy más fizikailag megterhelő munkát végző férfi számára a 65 éves korhatár nagyon távolinak tűnhet, ha már 17–18 éves kora óta dolgozik.
A másik fontos érv a várható élettartam. A férfiak átlagosan rövidebb ideig élnek, mint a nők, ezért sokak szerint igazságtalan, hogy később vagy ugyanolyan korhatárral juthatnak nyugdíjhoz, miközben statisztikailag kevesebb időt töltenek nyugdíjban.
Miért lenne mégis kockázatos?
A legnagyobb ellenérv a pénz. A nyugdíjrendszer nem elvont fogalom: minden hónapban több millió ember ellátását kell finanszíroznia. Ha egy új kedvezmény miatt sokan hamarabb mennek nyugdíjba, akkor két dolog történik egyszerre.
Egyrészt több embernek kell nyugdíjat fizetni.
Másrészt ezek az emberek korábban kilépnek a munkaerőpiacról, vagyis kevesebb ideig fizetnek járulékot.
Ez kettős teher a rendszernek. Több kiadás, kevesebb bevétel. Egy ilyen döntés ezért nemcsak az érintett férfiak életét változtatná meg, hanem az egész nyugdíjrendszer pénzügyi egyensúlyát is.
Farkas András nyugdíjszakértő szerint, ha a férfiak ugyanolyan feltételekkel vehetnék igénybe a kedvezményes nyugdíjat, mint a nők, akkor a Férfiak40 költségei a Nők40 kiadásainak akár 86 százalékát is elérhetnék.
Több mint 470 milliárd forintos pluszteher jöhetne
A szakértői számítások szerint a Férfiak40 mai értéken több mint 470 milliárd forintos pluszkiadást jelenthetne a nyugdíjrendszernek.
Ez hatalmas összeg. Összehasonlításként: egy ilyen nagyságrendű teher már nem csupán egy kisebb korrekció lenne a költségvetésben, hanem olyan döntés, amelyet csak nagyon alapos pénzügyi és társadalmi hatásvizsgálat után lehetne meghozni.
A 470 milliárd forintos összeg ráadásul nem egyszeri kiadásként értelmezhető, hanem tartós nyugdíjkiadási többletként. Aki ugyanis kedvezményesen nyugdíjba megy, annak az ellátását nem egyetlen évig, hanem élete végéig fizetni kell.
Ezért egy ilyen döntés hatása nemcsak a bevezetés évében jelentkezne, hanem hosszú évtizedeken át terhelné a nyugdíjkasszát.
Főként azok lennének jogosultak, akik nagyon korán kezdtek dolgozni
A Férfiak40 bevezetése esetén nem minden férfi kerülne automatikusan a jogosultak közé. Elsősorban azok tudnák igénybe venni, akik az iskola befejezése után azonnal munkába álltak, és a sorkatonaságon kívül nem volt jelentős megszakítás a munkaviszonyukban.
Ez azt jelenti, hogy a program leginkább azokat érintené, akik fiatalon, akár szakmunkásképző vagy középiskola után már dolgozni kezdtek. Azok viszont, akik hosszabb ideig tanultak, egyetemet végeztek, később léptek be a munkaerőpiacra, vagy pályájuk során hosszabb megszakításokkal dolgoztak, jóval később vagy egyáltalán nem érnék el a 40 év jogosultsági időt a korhatár előtt.
Ez a szempont azért fontos, mert a Férfiak40 társadalmi hatása nem egyenletes lenne. Egyes csoportoknak nagyon nagy segítséget jelentene, mások számára viszont alig lenne elérhető.
A fizikai munkát végzők számára lenne a legvonzóbb
A kedvezményes nyugdíj gondolata különösen azok számára vonzó, akik nehéz fizikai munkát végeznek. Egy irodai dolgozó sok esetben könnyebben el tudja képzelni, hogy 65 éves koráig dolgozzon, mint az, aki évtizedeken át álló munkát, nehéz emelést, éjszakai műszakot, hideget, meleget, port, zajt vagy folyamatos fizikai terhelést visel.
A Férfiak40 támogatói gyakran éppen erre hivatkoznak: nem lehet ugyanúgy kezelni minden munkakört. Aki 40 éven át nehéz munkát végzett, annak a teste sokszor már nem bírja a teljes terhelést.
Ez az érv emberileg érthető. A kérdés az, hogy ezt a problémát általános Férfiak40 programmal kell-e megoldani, vagy célzottabb, foglalkozási, egészségi állapotra épülő, rugalmasabb rendszerrel.
A férfiak magasabb átlagjövedelme is drágítaná a rendszert
A szakértői érvek között szerepel az is, hogy a férfiak átlagosan magasabb, nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelemmel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy ha ők kedvezményesen mennének nyugdíjba, akkor az átlagos nyugdíjuk is magasabb lehetne, mint a Nők40 esetében megállapított ellátások átlagos összege.
Ez tovább növelné a költségeket. Nemcsak több embernek kellene korábban nyugdíjat fizetni, hanem sok esetben magasabb összegű ellátást is.
Ez az egyik oka annak, hogy a Férfiak40 pénzügyi hatása nem egyszerűen a Nők40 „lemásolása” lenne. A férfiak eltérő munkaerőpiaci pályája, kereseti szerkezete és járulékalapja miatt a rendszer költségei másként alakulhatnának.
A Nők40 már most is jelentős kiadás
A Nők40 program sok család életében fontos könnyítés, és rengeteg nő számára adott lehetőséget arra, hogy hosszú munkában töltött évtizedek után korábban nyugdíjba menjen. Ugyanakkor a nyugdíjrendszer szempontjából ez is jelentős kiadással jár.
A Férfiak40 bevezetése erre rakódna rá. Vagyis nem egy üres rendszerbe érkezne az új kedvezmény, hanem egy olyan nyugdíjkasszába, amelyet már most is több nagy tétel terhel.
Ilyen a Nők40, a 13. havi nyugdíj, valamint a tervek szerint fokozatosan visszaépülő 14. havi nyugdíj is. A megadott információk szerint ezek együtt évente mintegy 1800 milliárd forintos kiadást jelentenek.
Ebben a helyzetben egy újabb, több százmilliárdos kedvezmény valóban komoly kérdéseket vet fel.
A 13. és 14. havi nyugdíj mellett még nehezebb a döntés
A nyugdíjasok számára a 13. havi nyugdíj fontos és népszerű juttatás, a 14. havi nyugdíj fokozatos visszaépítése pedig további jelentős kiadást jelentene. Ezek politikailag erős, társadalmilag népszerű intézkedések, de pénzügyileg nagy terhet raknak a költségvetésre.
Ha ezek mellé bevezetnék a Férfiak40-et is, akkor a nyugdíjrendszer kiadásai még tovább nőnének. A kérdés az, hogy ezt miből lehetne tartósan finanszírozni.
Három alapvető lehetőség van: magasabb költségvetési támogatás, magasabb járulék- vagy adóteher, vagy más nyugdíjkiadások visszafogása. Egyik sem könnyű politikai döntés.
Ezért mondják a szakértők, hogy a Férfiak40 nem kezelhető önmagában. Csak a teljes nyugdíjrendszer átalakításának részeként lehetne felelősen dönteni róla.
A Férfiak40 népszerű lenne, de nem biztos, hogy fenntartható
A politikában gyakran vannak olyan javaslatok, amelyek elsőre nagyon népszerűek, de hosszú távon nehezen finanszírozhatók. A Férfiak40 tipikusan ilyen lehet.
Sok férfi, sok család és sok munkavállaló örülne neki. Könnyű lenne érzelmileg azonosulni vele, hiszen a „40 év munka után járjon a pihenés” üzenet egyszerű és erős.
A probléma az, hogy a nyugdíjrendszerben minden pluszjogosultság hosszú távú kötelezettséget jelent. Ha ma valaki 60–62 évesen nyugdíjba mehet, akkor akár 15–20 évig is kapja az ellátást. Ha sokan lépnek be így a rendszerbe, annak hatása évről évre összeadódik.
A népszerűség tehát önmagában nem elég. A döntéshez finanszírozási terv is kell.
Férfiak40 helyett Férfiak43?
Farkas András szerint a férfiak kedvezményes nyugdíját legfeljebb 43 év szolgálati időhöz lenne érdemes kötni. Ez a Férfiak43 logikája.
Ez szigorúbb feltétel lenne, mint a Férfiak40, és ezzel szűkítené a jogosultak körét. Kevesebben tudnának korábban nyugdíjba menni, így a rendszer költsége is alacsonyabb lehetne.
A Férfiak43 azonban továbbra is kedvezményes nyugdíjazási forma lenne, csak magasabb belépési küszöbbel. Ez azoknak jelentene megoldást, akik valóban nagyon hosszú szolgálati idővel rendelkeznek, de nem nyitná ki olyan szélesen a kaput, mint a Férfiak40.
Ez kompromisszumos megoldás lehetne azok között, akik teljes egyenlőséget szeretnének a Nők40 mintájára, és azok között, akik pénzügyi okokból teljesen elutasítanák a férfiak kedvezményes nyugdíját.
A rugalmas nyugdíj lehetne a valódi reform?
A szakértő ennél is jobb megoldásnak tartaná egy rugalmas nyugdíjba vonulási rendszer bevezetését. Ennek lényege az lenne, hogy aki a hivatalos nyugdíjkorhatár előtt szeretne nyugdíjba menni, az megtehetné, de az ellátását csökkentett összeggel állapítanák meg.
A javaslat szerint a korhatár előtti nyugdíjba vonulás évente 4–5 százalékos levonással járhatna. Ez azt jelenti, hogy aki például két évvel korábban menne nyugdíjba, annak tartósan alacsonyabb nyugdíjat állapítanának meg.
Ez a rendszer több országban ismert logikára épül: aki korábban megy nyugdíjba, hosszabb ideig kap ellátást, ezért havi szinten kisebb összeget kap. Aki tovább dolgozik, később kezdi igénybe venni a nyugdíjat, ezért magasabb ellátásra számíthat.
Miért lenne igazságosabb a rugalmas rendszer?
A rugalmas nyugdíjba vonulás egyik előnye, hogy nem merev, mindenkit egyformán kezelő szabályt alkalmaz. Figyelembe veszi, hogy az emberek élethelyzete eltérő.
Van, aki egészségileg már nem bírja a munkát, és inkább elfogadna alacsonyabb nyugdíjat a korábbi pihenésért. Más viszont szívesen dolgozna tovább, ha ezzel magasabb nyugdíjat érhet el. Megint más részmunkaidőben, fokozatosan vonulna vissza.
A rugalmas rendszer lehetőséget adna arra, hogy az emberek ne egyetlen merev korhatárhoz legyenek kötve. Ugyanakkor a levonás miatt pénzügyileg is fegyelmezettebb lenne, mint egy teljes összegű korai nyugdíj.
Ez a megoldás kevésbé terhelné meg a nyugdíjkasszát, mint egy általános Férfiak40.
A nők esetében enyhébb csökkentés is szóba jöhetne
Farkas András szerint a nők esetében enyhébb csökkentés is indokolt lehet, figyelembe véve az alkotmányos pozitív diszkriminációt. Ez azt jelenti, hogy a nők kedvezménye mögött továbbra is lehet olyan társadalompolitikai logika, amely elismeri a gyermeknevelésben, családi gondozásban és munkaerőpiaci hátrányokban megjelenő különbségeket.
Ez érzékeny kérdés, mert a férfiak kedvezményes nyugdíja éppen az egyenlőség nevében kerül napirendre. Ugyanakkor a nők kedvezménye mögött nemcsak munkaévek száma áll, hanem az a társadalmi vita is, hogy a nők életpályája sokszor más terheket hordoz.
Egy rugalmas rendszerben ezek a szempontok finomabban kezelhetők lennének, mint egy egyszerű „férfiaknak is járjon ugyanaz” típusú szabállyal.
A nyugdíjrendszer reformja nem lehet kapkodás
A nyugdíjszakértő egyik legfontosabb üzenete, hogy a nyugdíjrendszer hosszú távú átalakítását nem lehet hirtelen, különálló intézkedésekkel megoldani.
Ez különösen igaz a Férfiak40-re. Egy ilyen döntés nemcsak a mostani 55–65 év közötti férfiakat érintené, hanem a fiatalabb generációkat is. Ők lesznek azok, akik a jövőben a rendszer fenntartásához szükséges járulékokat és adókat fizetik.
Ha ma újabb nagy kiadás épül be a nyugdíjrendszerbe, annak terhét részben a következő nemzedékek viselik majd. Ezért a döntést nem lehet kizárólag rövid távú politikai népszerűség alapján meghozni.
A jövő nyugdíjasai is érintettek
A Férfiak40 körüli vita nemcsak a most nyugdíj előtt álló férfiakról szól. Legalább ennyire szól a mai harmincasokról, negyvenesekről és ötvenesekről is.
Ők joggal kérdezhetik: mire számíthatnak 10, 20 vagy 30 év múlva? Lesz-e elég pénz a nyugdíjakra? Változik-e a korhatár? Lesznek-e új kedvezmények? Megéri-e tovább dolgozni? Biztosan fennmaradnak-e a mostani szabályok?
A nyugdíjrendszerrel kapcsolatban az egyik legnagyobb probléma a kiszámíthatóság hiánya. Az emberek életpályát, megtakarítást, munkavállalást és családi döntéseket terveznek a várható nyugdíj alapján. Ha a szabályok gyakran és nagyot változnak, az bizonytalanságot okoz.
Ezért lenne fontos, hogy a Férfiak40 vagy bármilyen hasonló reform ne hirtelen politikai döntésként, hanem átfogó szakmai egyeztetés után kerüljön napirendre.
Mit mondhatnak a támogatók?
A Férfiak40 támogatói várhatóan több erős érvet is felhoznak majd. Az első az egyenlő bánásmód: ha a nőknek jár a kedvezmény, akkor a férfiaknak is járjon.
A második a várható élettartam: a férfiak átlagosan rövidebb ideig élnek, ezért sokan úgy érzik, kevesebb idejük marad nyugdíjasként.
A harmadik a fizikai munka: sok férfi dolgozik olyan szakmában, amelyben 60 év felett már nagyon nehéz helytállni.
A negyedik az erkölcsi érv: aki 40 évig dolgozott, az megérdemli a pihenést.
Ezek az érvek társadalmilag erősek, és várhatóan sok választó számára meggyőzőek lesznek.
Mit mondhatnak az ellenzők?
Az ellenzők fő érve a fenntarthatóság lesz. Szerintük a Férfiak40 túl sokba kerülne, és tovább növelné a nyugdíjrendszer kiadásait.
A második érv az lehet, hogy a férfiak magasabb átlagnyugdíja miatt a program drágább lenne, mint elsőre látszik.
A harmadik ellenérv, hogy a munkaerőpiacról túl korán vonna ki tapasztalt dolgozókat, miközben sok ágazatban már most is munkaerőhiány van.
A negyedik, hogy igazságtalan lehet azokkal szemben, akik hosszabban tanultak, később kezdtek dolgozni, vagy karrierjük során megszakításokat szenvedtek el, és emiatt nem tudnák elérni a 40 év jogosultsági időt.
Politikai szempontból erős téma lehet
A Férfiak40 politikailag erős ügy. Egyszerűen kommunikálható, sok embert érint, és könnyen kapcsolódik az igazságosság érzéséhez.
A Tisza Párt részéről az, hogy megvizsgálnák a bevezetés lehetőségét, nem feltétlenül jelent azonnali ígéretet. Inkább azt jelzi, hogy a téma bekerült a politikai napirendbe, és várhatóan komoly vitákat indít majd.
A kérdés az lesz, hogy a vizsgálat milyen eredményre jut. Lesz-e belőle konkrét program? Ha igen, Férfiak40, Férfiak43 vagy rugalmas nyugdíjrendszer formájában? És ami a legfontosabb: milyen finanszírozási tervvel?
A társadalmi igazságosság és a pénzügyi realitás ütközik
A Férfiak40 vitája azért nehéz, mert mindkét oldalon vannak érthető érvek.
Az egyik oldalon ott vannak azok a férfiak, akik 40 év munka után fáradtan, egészségileg megterhelten, gyakran fizikai munkából érkezve szeretnének pihenni. Számukra a kedvezményes nyugdíj nem kiváltság lenne, hanem méltányos elismerés.
A másik oldalon ott van a nyugdíjrendszer pénzügyi valósága. A rendszer csak akkor működik, ha a bevételek és kiadások hosszú távon egyensúlyban tarthatók. Ha túl sok új kedvezmény épül be, annak árát valakinek meg kell fizetnie.
Ezért a kérdés nem egyszerűen az, hogy „jár-e” a Férfiak40. Hanem az is, hogy hogyan lehet úgy segíteni a hosszú munkaviszony után elfáradt férfiakat, hogy közben ne boruljon fel a nyugdíjrendszer.
Lehetne célzottabb megoldás is
A Férfiak40 helyett vagy mellett felmerülhetnek célzottabb megoldások is. Ilyen lehetne például a különösen megterhelő munkakörökben dolgozók kedvezményes nyugdíjazása, egészségi állapothoz kötött rugalmas nyugdíj, résznyugdíj, részmunkaidős átmenet, vagy olyan rendszer, amely hosszú szolgálati idő után plusz jogosultságot ad, de nem teljes összegű korai nyugdíjat.
Ezek bonyolultabb megoldások, kevésbé könnyen kommunikálhatók, de pénzügyileg fenntarthatóbbak lehetnek.
A legnagyobb kérdés az, hogy a politika hajlandó-e bonyolultabb, de felelősebb megoldásokat választani, vagy inkább egy egyszerű, népszerű jelszó köré építi a vitát.
Mi következhet most?
A következő hónapokban várhatóan egyre több szó esik majd a Férfiak40-ről. A Tisza Párt vizsgálati szándéka politikai vitát indíthat, a szakértők pedig várhatóan további számításokkal és alternatív javaslatokkal állnak elő.
A legfontosabb kérdések ezek lesznek:
Pontosan kik lennének jogosultak?
A sorkatonaság beleszámítana-e?
Milyen szolgálati vagy jogosultsági időt vennének figyelembe?
Teljes összegű nyugdíj járna-e, vagy csökkentett?
Mekkora lenne az éves költségvetési hatás?
Miből finanszíroznák?
Mi történne a Nők40 rendszerével?
Ezek nélkül nem lehet felelős döntést hozni.
Összefoglalva
Újra napirendre került a Férfiak40, vagyis a férfiak 40 év jogosultsági idő utáni kedvezményes nyugdíjba vonulásának lehetősége. Az ötlet sokak számára igazságosnak tűnik, különösen azért, mert a férfiak várható élettartama alacsonyabb, és sokan hosszú évtizedek fizikai munkája után nehezen tudnak a korhatárig dolgozni.
A szakértők szerint azonban a javaslat hatalmas költséggel járna. Farkas András nyugdíjszakértő számításai alapján a Férfiak40 kiadásai a Nők40 költségeinek akár 86 százalékát is elérhetnék, ami mai értéken több mint 470 milliárd forintos pluszterhet jelenthetne.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy a férfiak átlagosan magasabb járulékalapot képező jövedelemmel rendelkeznek, így a kedvezményes férfinyugdíjak átlagos összege is magasabb lehetne. Mindez egy olyan rendszerben jelentkezne, amelyet már most is terhel a Nők40, a 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj fokozatos visszaépítése.
Farkas András szerint a Férfiak40 helyett legfeljebb a Férfiak43 jöhetne szóba, de még jobb megoldás lenne egy rugalmas nyugdíjba vonulási rendszer, amelyben a korhatár előtt nyugdíjba menők évente 4–5 százalékos levonással kapnák meg az ellátásukat.
A vita tehát most indul igazán. A kérdés nemcsak az, hogy igazságos lenne-e a Férfiak40, hanem az is, hogy Magyarország nyugdíjrendszere elbírna-e egy újabb, több százmilliárd forintos kedvezményt.
