BOTRÁNY PAKSON: Felháborító részlet került napvilágra az atomerőműről!
Paks a leállás szélén: a létfontosságú fejlesztés elmaradt, reklámokra viszont milliárdok jutottak
Három blokk már nem termelt áramot
A Duna rekordalacsony vízállása miatt vasárnap késő estére már csak a Paksi Atomerőmű egyik blokkja termelt áramot, az is kevesebb mint fél teljesítménnyel. 23 óra 19 perckor három blokk egyáltalán nem működött, a második blokk pedig mindössze 231 megawattos teljesítményt adott, miközben az erőmű névleges összteljesítménye megközelíti a 2000 megawattot.
A visszaesést nem műszaki meghibásodás vagy nukleáris veszélyhelyzet okozta, hanem az, hogy a rekordalacsony dunai vízállás mellett a jelenlegi vízkivételi rendszer már nem működtethető biztonságosan teljes kapacitással. A Dunában még lenne elegendő víz a hűtéshez, de a folyó szintje annyira lecsökkent, hogy a meglévő szivattyúkat már nem lehet a korábbi módon biztonságosan működtetni.
A Duna szélsőséges apadása természeti jelenség. Az viszont már nem az időjáráson múlt, hogy az ország legfontosabb erőművében nyolc év alatt sem készült el az a fejlesztés, amely alacsonyabb vízállás mellett is lehetővé tenné a hűtővíz kiemelését.
A 2018-as figyelmeztetés után sem készült el a beruházás
[ ]
Magyar Péter miniszterelnök július 31-én jelentette be, hogy vizsgálat indul annak tisztázására, miért maradt el a paksi szivattyútelep időben történő áthelyezése. A kormányfő szerint egy „10 plusz 10 milliárd forintos”, vagyis nagyjából 20 milliárd forintos beruházásról lett volna szó, amelyet már a 2018-as rendkívül alacsony vízállás indokolttá tett.
A jelenleg zajló munkák várhatóan csak 2028–2029-re készülhetnek el. A most emlegetett beruházás nem egyszerűen egy hűtővíztározó megépítését jelenti, hanem elsősorban a vízkivételt biztosító szivattyútelep áthelyezését és fejlesztését. Egy nagyobb tározó vagy más vízforrás kiépítése ettől különálló, lehetséges jövőbeli megoldásként merült fel.
Százhalombattán a Mol a 2018-as alacsony vízállás után elvégezte a szükséges szivattyúfejlesztéseket, ezért a Dunai Finomító vízellátása a mostani extrém helyzetben is biztosítható. Pakson ugyanez nem történt meg. A jelenlegi miniszterelnök szerint az MVM nem szánta rá a szükséges összeget a beruházásra. Hogy ki és milyen indokkal döntött a fejlesztés elhalasztásáról, azt a bejelentett vizsgálatnak kell feltárnia.
Biztonsági szivattyúkra jutott pénz, teljes termelésre nem
Az erőmű nem maradt teljesen felkészületlen. Egy 2023-ban nyilvánosságra került, 2,3 milliárd forintos keretszerződés alapján dízelüzemű szivattyúkkal készültek az extrém kisvízi helyzetekre. Ezek azonban elsősorban a reaktorok biztonságos hűtését segítik, és nem teszik lehetővé, hogy az erőmű teljes kapacitással folytassa az áramtermelést.
A nukleáris biztonság fenntartása és az áramtermelés folytatása két különböző feladat. A leállított blokkok biztonságos hűtése biztosított, az ország villamosenergia-rendszeréből azonban így is közel 2000 megawattnyi olcsó alaptermelés tűnhet el.
Miközben a tartós műszaki megoldás elmaradt, az állami energiacégek reklámköltéseire jelentős összegek jutottak. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2016-ban 932,9 millió, 2017-ben pedig 1,29 milliárd forint értékben kötött reklám-, hirdetési és promóciós szerződéseket. Ez két év alatt több mint 2,2 milliárd forint.
Az MVM Zrt. ugyanezen időszakban további 4,93 milliárd forintnyi reklámszerződést kötött: 2016-ban nettó 2,69 milliárd, 2017-ben pedig nettó 2,24 milliárd forint értékben. A pénzek jelentős része kormányközeli médiavállalkozásokhoz került.
Most a lakosságtól és a vállalatoktól kérnek takarékosságot
A kialakult helyzetben az ipari nagyfogyasztókat önkéntes korlátozásra kérték, a lakosságnak pedig azt tanácsolták, hogy a kritikus esti órákban csökkentse az áramhasználatát. A klímaberendezések működtetését és az elektromos autók töltését lehetőség szerint a 17 és 22 óra közötti időszakon kívülre kellene időzíteni.
A takarékossági kérés a jelenlegi helyzetben érthető, az viszont már nehezebben magyarázható, hogyan juthatott el idáig az ország. A rekordalacsony vízállást egyetlen kormány sem tudta volna megakadályozni, de a 2018-as figyelmeztetés után lett volna idő felkészíteni a paksi vízkivételi rendszert egy újabb szélsőséges aszályra.
Most a lakosság és a vállalatok spórolnak, az ország drágább importáramot vásárol, miközben a végleges fejlesztés jó esetben csak 2028–2029-re készülhet el. Hogy pontosan kiket terhel a felelősség, azt a vizsgálatnak kell kiderítenie. Az azonban már most látható, hogy a veszély nem előzmény nélkül érkezett.
