Magyar Péter most nem áll meg: 1700 milliárdos ügyek kerültek elő, sorra jönnek a feljelentések
Egymást követik a bejelentések, és most már 1700 milliárd forintot meghaladó összegről beszél Magyar Péter. A miniszterelnök szerint több mint húsz, korábbi közpénzfelhasználást érintő ügyben tettek feljelentést, miközben egy teljesen új állami hivatal is megkezdi a közvagyonból jogellenesen kikerült vagyon felkutatását.
Az elmúlt napokban ráadásul több olyan fejlemény is történt, amely komoly figyelmet kapott: 126 milliárd forintos kötvénycsomag visszaváltása, a Covid-beszerzések miatti feljelentés és további állami szerződések átvilágítása is napirendre került.
Fontos azonban: a feljelentések önmagukban nem bizonyítják, hogy bűncselekmény történt, az említett 1700 milliárd forint pedig nem bizonyított kárösszeg és nem is visszaszerzett pénz.
Magyar Péter: több mint húsz ügyben tettek feljelentést
Magyar Péter augusztus 25-én arról beszélt, hogy a kormány több mint húsz súlyos ügyben tett feljelentést, az ezekben érintett összegek együttes értéke pedig meghaladja az 1700 milliárd forintot.
A miniszterelnök többek között az egyiptomi vasúti kocsibeszerzést, az Észak-Macedóniának nyújtott állami hitelt, valamint a Gondosóra, a KRÉTA, a Neptun és a Poseidon rendszerekkel kapcsolatos beszerzéseket említette. Állítása szerint egyes ügyekben a Nemzeti Nyomozó Iroda már nyomozást is elrendelt.
Magyar Péter egyúttal üzent azoknak is, akik szerinte az előző másfél évtizedben jogtalanul jutottak közpénzekhez: azt mondta, még lehetőségük van arra, hogy önként visszaadják azokat.
Már törvény is van a vagyon visszaszerzésére
Nem csupán politikai bejelentésről van szó.
Létrejött a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, amelynek feladatait külön törvény határozza meg.
A jogszabály szerint az új hivatal többek között a közvagyonból jogellenesen kikerült vagyon felkutatásával, azonosításával, biztosításával és visszaszerzésével foglalkozik majd.
Vizsgálhat közbeszerzéseket, állami támogatásokat, koncessziókat, állami cégeket, uniós forrásokat, szerződéses láncokat és pénzmozgásokat is.
Vagyis az eddig ismert feljelentések mellett egy külön intézményi rendszer is létrejött az ilyen ügyek feltárására.
A Duna Aszfalt 126 milliárdos ügyében már történt egy váratlan fordulat
Az egyik legnagyobb visszhangot a Duna Aszfalt ügye váltotta ki.
A vállalat augusztus 24-én közölte, hogy önként kezdeményezi a GED Africa projekthez kapcsolódó kötvények visszaváltását az EXIM Banknál és az MFB-nél.
A kötvényfinanszírozás összege mintegy 126 milliárd forint, amelyből 101 milliárd forintra a magyar állam vállalt kezességet.Az ügy azért kapott különös figyelmet, mert a Gazdasági és Energetikai Minisztérium korábban feljelentést tett az Eximbankhoz kapcsolódó több finanszírozási konstrukció miatt.
A kötvények visszaváltása azonban nem jelenti azt, hogy a Duna Aszfalt bűncselekményt ismert volna el, és nem azonos egy jogerős eljárás során visszaszerzett 126 milliárd forinttal.
A Covid-beszerzések miatt is feljelentés történt
Szinte ezzel egy időben egy másik, hatalmas összeget érintő ügy is előkerült.
Orbán Anita külügyminiszter feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen a 2020-as koronavírus-járvány idején lebonyolított külügyi beszerzések miatt.
A Külügyminisztérium közlése szerint az átvilágítás során olyan információkat találtak, amelyek különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúját vethetik fel.
Magyar Péter a történteket a mintegy 300 milliárd forint értékű Covid-, illetve lélegeztetőgép-beszerzésekhez kötötte, és a vagyonvisszaszerzési folyamat újabb lépéseként értékelte.
Itt is fontos hangsúlyozni: a feljelentés még nem jelent bűnösséget, ennek megállapítása a hatóságok és végső soron a bíróság feladata.
És úgy tűnik, itt még nincs vége
Magyar Péter közlése szerint nem csupán az eddig nyilvánosságra került ügyeket vizsgálják.
A miniszterelnök azt is bejelentette, hogy átfogóan megvizsgálják az állam és a 4iG cégcsoport kapcsolatrendszerét, beleértve az állami megrendeléseket, hiteleket, garanciákat, az Antenna Hungáriához kötődő tranzakciókat, a Vodafone-vásárlást és egyes hadiipari tulajdonátruházásokat.
A következő hónapok nagy kérdése ezért már nem az, hogy indulnak-e további vizsgálatok, hanem az, hogy a feljelentések közül hány vezet tényleges nyomozáshoz, vádemeléshez vagy akár vagyonvisszaszerzéshez.
Egy dolog biztos: az elmúlt napok bejelentései alapján az állami pénzek és a korábbi nagy értékű szerződések átvilágítása még messze nem ért véget.
