Orbán Anita kitálalta az eddigi legarcátlanabb botrányt: ebbe belebukik Szijjártó!
Robbant a 300 milliárdos ügy: Orbán Anita feljelentést tett a Szijjártó-korszak beszerzései miatt!
Feljelentés lett a külügyi átvilágításból
Orbán Anita külügyminiszter meghozta eddigi egyik legkeményebb döntését: a Külügyminisztérium feljelentést tett a Szijjártó Péter minisztersége idején lebonyolított, mintegy 300 milliárd forintos járványügyi beszerzések miatt. Ez az első büntetőfeljelentés, amely a kormányváltás után elrendelt külügyi átvilágítás eredményeként született meg.
A lépés politikai súlya jelentős, a jogi helyzetet azonban pontosan kell értelmezni. Orbán Anita nem mondta ki Szijjártó Péter személyes büntetőjogi felelősségét. A feljelentés a korábbi miniszter által vezetett tárcánál történt beszerzések miatt született, mert az átvilágítás során súlyos bűncselekmények gyanúját felvető információk kerültek elő.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium 2020 márciusában és áprilisában, a koronavírus-járvány első hulláma alatt körülbelül 300 milliárd forint értékben bonyolított le egészségügyi beszerzéseket. A tárca közlése szerint összesen 16 853 lélegeztetőgépet vásároltak, emellett védőeszközöket, PCR-teszteket és gyógyszereket is beszereztek.
A vásárlások a rendkívüli járványhelyzet miatt nem a szokásos közbeszerzési rendben, hanem kivételes rendszerben történtek. Ez önmagában még nem bizonyít törvénytelenséget, de a beszerzések mérete, az alkalmazott árak és a döntési folyamatok indokolttá tették az ügy részletes átvizsgálását.
Az ellenőrzés megállapításai már túlmutattak azon, hogy utólag egyszerűen rossz vagy elhibázott gazdasági döntésnek nevezzék a lélegeztetőgépek tömeges megvásárlását. A minisztérium szerint az előkerült információk különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és további bűncselekmények gyanúját is felvetik.
Orbán Anita a korábbi minisztériumi felsővezetés lehetséges felelősségéről is beszélt. Ez jelenleg gyanú és vizsgálati megállapítás, nem jogerős bírósági ítélet. Annak eldöntése, hogy valóban történt-e bűncselekmény, és azért pontosan kit terhelhet felelősség, már az ügyészség és a nyomozó hatóságok feladata lesz.
Politikai szempontból Szijjártó Péter neve nem választható el az ügytől. 2020-ban ő vezette a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, és az ő minisztersége alatt szervezték meg a most vizsgált, hatalmas értékű beszerzéseket.
Ez azonban továbbra sem jelenti azt, hogy a feljelentés személyesen Szijjártó Péter ellen irányul, vagy hogy az ő büntetőjogi felelőssége már bizonyított lenne. A pontos megfogalmazás az, hogy Orbán Anita a Szijjártó által vezetett minisztérium beszerzéseinek ügyében tett feljelentést, a vizsgálatnak pedig azt is tisztáznia kell, meddig vezetett felfelé a döntési lánc.
Hiányzó dokumentumok és milliárdos árkülönbségek kerültek elő
Az átvilágítás egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a beszerzésekhez kapcsolódó dokumentáció nem állt teljes egészében rendelkezésre a minisztériumban. A vizsgálók ezért informatikai eszközökkel korábbi állományokat is helyreállítottak.
Az így visszaszerzett adatmennyiség rendkívüli volt: összesen 88 gigabájtnyi állományról és mintegy 130 ezer fájlról beszélünk. A minisztérium szerint ezek az adatok segítettek pontosabb képet kapni arról, hogyan, milyen feltételekkel és milyen döntések alapján bonyolították le a vásárlásokat.
[ ]
A fájlok helyreállítása önmagában még nem bizonyítja, hogy Szijjártó Péter vagy bármelyik korábbi vezető szándékosan próbált volna bizonyítékokat eltüntetni. A hivatalos tájékoztatás hiányos dokumentációról és feltételezett törlésről szólt.
Ha a nyomozás során kiderülne, hogy valaki egy későbbi vizsgálat akadályozása érdekében tudatosan törölt hivatalos iratokat, annak önálló büntetőjogi jelentősége lehet. Ehhez azonban bizonyítani kellene, hogy ki, mikor és milyen céllal nyúlt az adatokhoz.
A vizsgálat közben nemcsak a dokumentációval kapcsolatban merültek fel kérdések. A minisztérium jelentős eltéréseket talált a gyártói árak és a magyar beszerzési értékek között is.
A NAV vámkezelésekor rendelkezésre álló eredeti gyártói számlák összevetése alapján hat közvetítő cégnél összesen 13,48 milliárd forintos különbséget azonosítottak. Ez az összeg a gyártói és a magyar beszerzési értékek közötti eltérésből adódott.
Egyetlen ügyletnél, a Proconcept Kft.-hez kapcsolódó beszerzésnél a minisztérium közlése szerint 16 millió eurós, akkori árfolyamon körülbelül 5,8 milliárd forintos különbséget találtak. Ekkora eltérésnél jogos elvárás, hogy pontosan kiderüljön, milyen költségekből és szolgáltatásokból állt össze a közvetítői ár.
A nyomozóknak azt is meg kell vizsgálniuk, hogy a közvetítők kiválasztása milyen módon történt, az árakat ki és milyen információk alapján fogadta el, valamint volt-e lehetőség kedvezőbb feltételekkel beszerezni ugyanazokat az eszközöket.
Túl sok gépet vehettek, miközben ezrek maradtak a raktárakban
Orbán Anita szerint az átvilágítás mennyiségi túlbeszerzésre is jutott. A döntéseknél elsősorban a lélegeztetőgépek számából indultak ki, miközben egy intenzív ellátóhely működtetéséhez nemcsak gépre, hanem megfelelően képzett orvosokra, szakápolókra, intenzív ágyakra és megfelelő oxigénellátásra is szükség van.
A minisztérium értékelése szerint Magyarország tényleges egészségügyi kapacitása jóval kisebb volt annál, mint amit a megvásárolt gépek száma feltételezett. Ha ezt a nyomozás is megerősíti, akkor választ kell találni arra, milyen szakmai számítások alapján döntöttek végül csaknem 17 ezer lélegeztetőgép beszerzéséről.
A vásárlások következményei évekkel később is érezhetők voltak. 2026 nyarán még körülbelül 12 ezer, a járvány alatt beszerzett lélegeztetőgépet tárolt az állam. A raktározás költsége addigra meghaladta a 2,3 milliárd forintot.
Vagyis nemcsak azt kell tisztázni, mennyibe kerültek a gépek 2020-ban, hanem azt is, miért maradt belőlük ekkora mennyiség kihasználatlanul. Az államnak a fel nem használt eszközök tárolására további közpénzt kellett fordítania.
A beszerzések nagyságrendjét jól mutatja, hogy a legnagyobb megállapodást a malajziai GR Technologies SDN-nel kötötték, mintegy 181 milliárd forint értékben. Ez az egyetlen közvetítői szerződés a teljes beszerzési összeg jelentős részét tette ki.
A szerződés magas értéke önmagában még nem jelenti azt, hogy törvénysértés történt. A nyomozóknak azt kell megállapítaniuk, indokolt volt-e az ár, hogyan választották ki a szállítót, kik vettek részt a döntésben, és pontosan milyen eszközöket vagy szolgáltatásokat kapott a magyar állam a kifizetett összegért.
A vitatott közvetítők között szerepelt a Fourcardinal Tanácsadó Kft. is, amely mintegy 17 milliárd forintért szerzett be ezer kínai lélegeztetőgépet. A cég környezetében később többmilliárdos osztalékkifizetések és sajátos tulajdonosi konstrukciók kerültek nyilvánosságra.
A büntetőjogi felelősséget ezekben az ügyekben sem politikusoknak vagy újságcikkeknek kell kimondaniuk. A feljelentés után a hatóságok már banki, szerződéses és céges adatokat is bekérhetnek, amelyek alapján tisztázható, keletkezett-e jogellenes vagyoni hátrány, illetve jutott-e valaki indokolatlan előnyhöz.
Most a nyomozóknál van a 300 milliárdos ügy sorsa
A feljelentéssel az ügy új szakaszba lépett. Eddig az új kormány átvilágításáról, dokumentumok ellenőrzéséről és politikai vitákról lehetett beszélni. Mostantól azonban a Legfőbb Ügyészségnek és az illetékes nyomozó szerveknek kell megvizsgálniuk az összegyűjtött anyagot.
A hatóságok tanúkat hallgathatnak meg, további dokumentumokat kérhetnek be, szakértőket rendelhetnek ki, és szükség esetén büntetőeljárást indíthatnak. A döntő kérdés az lesz, hogy a feltárt adatokból bizonyítható-e bűncselekmény, és ha igen, mely személyek konkrét döntése vezetett a vagyoni hátrányhoz.
Orbán Anita hangsúlyozta, hogy ez az átvilágításból született első feljelentés. Az „első” megfogalmazás arra utal, hogy a minisztériumban további korábbi ügyeket is vizsgálhatnak, így nem biztos, hogy a lélegeztetőgép-beszerzés lesz az egyetlen történet, amely eljut a hatóságokig.
Ha a következő hónapokban más nagy értékű szerződéseknél is szabálytalanság gyanúját találják, a Szijjártó-korszak külügyi gazdálkodása szélesebb körű vizsgálat tárgyává válhat. Ettől függetlenül minden egyes ügyet külön, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kell megítélni.
A történetnek közben politikailag különös mellékszála is lett. Szijjártó Péter a választási vereség után lemondott parlamenti mandátumáról, majd a kínai BYD autógyártó külső kapcsolataiért és új üzletágaiért felelős vezetőjeként folytatta pályáját.
Ez nem bizonyít semmilyen kapcsolatot a 2020-as járványügyi beszerzésekkel, ezért ilyen összefüggést bizonyíték nélkül nem lehet kijelenteni. A helyzet politikai érdekessége ettől még egyértelmű: miközben a korábbi külügyminiszter már a magánszektorban dolgozik, az általa vezetett minisztérium egyik legnagyobb közpénzes ügyének dokumentumai az ügyészség elé kerültek.
Egy miniszter politikailag felelős a tárcájánál történtekért, de a büntetőjogi felelősség ennél jóval konkrétabb kérdés. A nyomozásnak kell rekonstruálnia, ki hozta meg az egyes döntéseket, ki írta alá a szerződéseket, ki rendelkezett a kifizetésekről, és milyen információk álltak rendelkezésükre.
Azt is bizonyítani kell, hogy keletkezett-e vagyoni hátrány, és ha igen, az közvetlenül mely döntésekhez köthető. Politikai felelősség és büntetőjogi felelősség ugyanis nem ugyanaz.
Orbán Anita tehát valóban a Szijjártó-korszak egyik legérzékenyebb ügyéhez nyúlt hozzá, de még nem mondta ki, hogy Szijjártó Péter bűncselekményt követett el. A feljelentés jelentősége éppen abban áll, hogy a történteket mostantól nem politikai nyilatkozatok, hanem nyomozati iratok és bizonyítékok alapján kell megítélni.
Az ügy mérete miatt a vizsgálatot már nehéz lenne egyszerűen félretenni. 88 gigabájtnyi helyreállított adat, mintegy 130 ezer fájl, csaknem 17 ezer lélegeztetőgép és körülbelül 300 milliárd forintnyi beszerzés vár részletes ellenőrzésre.
Az pedig, hogy hat évvel később még mindig ezrével álltak gépek a raktárakban, további kérdéseket vet fel a beszerzések szakmai indokoltságával és az állami vagyon kezelésével kapcsolatban.
Orbán Anita most megtette azt a lépést, amely után ezeket a kérdéseket már a büntető igazságszolgáltatásnak is fel kell tennie. A következő fontos fejlemény már az lehet, hogy a nyomozó hatóságok mit találnak a 300 milliárd forintos beszerzéssorozat mögött, és végül kikhez vezetnek a helyreállított dokumentumok.
