Újra jönnek a védőoltások Magyarországon! Erre kell készülnie a magyaroknak!
A koronavírus-járvány alatt világszerte ismertté vált mRNS-technológia új fejezethez érkezett: az Egyesült Államok gyógyszerhatósága engedélyezte az első olyan szezonális influenza elleni vakcinát, amely ugyanezt a technológiai platformot alkalmazza. A Moderna mFLUSIVA nevű oltóanyaga – fejlesztési nevén mRNA-1010 – 2026 augusztusában kapta meg az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság, az FDA engedélyét az 50 éves és annál idősebb felnőttek influenza elleni védelmére. A döntés azért számít mérföldkőnek, mert bár az mRNS-technológiát a Covid–19 elleni oltások tették közismertté, szezonális influenza ellen korábban még egyetlen ilyen típusú vakcinát sem engedélyeztek – írja a Dívány.
Az új készítmény mögött ráadásul nem csupán laboratóriumi immunológiai eredmények állnak. A vakcinát több mint 40 ezer, 50 éves vagy annál idősebb résztvevő bevonásával vizsgálták, és a kutatásban közvetlenül összehasonlították egy hagyományos, engedélyezett influenza elleni oltással. Az eredmények alapján az mRNS-alapú készítményt kapók körében kevesebb laboratóriumilag igazolt influenzás megbetegedést regisztráltak.
Mindez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy mostantól minden influenzaoltást mRNS-vakcina vált fel, és azt sem, hogy a technológia minden embernél vagy minden influenzaszezonban automatikusan jobb eredményt ad. Az engedélyezés azonban megnyitotta az utat egy olyan platform előtt, amely a hagyományos gyártásnál gyorsabban módosítható, és elméletileg rugalmasabban követheti az influenza folyamatosan változó vírusait.
Miért ennyire nehéz az influenza ellen megfelelő vakcinát készíteni?
Az influenza elleni védekezés egyik legnagyobb problémája, hogy nem egy változatlan kórokozóval állunk szemben. Az influenzavírusok folyamatosan változnak, ezért az egyik évben domináló törzsek nem feltétlenül ugyanazok, mint amelyek a következő télen okozzák a legtöbb betegséget.
Éppen ezért minden évben hónapokkal az influenzaszezon kezdete előtt meg kell határozni, hogy mely vírusváltozatokat célozza az adott szezon oltóanyaga. Az északi féltekére szánt oltások összetételét jellemzően már az év elején kiválasztják, miközben maga az influenzaszezon csak hónapokkal később kezdődik.
Ez hosszú idő egy gyorsan változó vírus esetében. Ha a vírus időközben megváltozik, vagy más törzs válik dominánssá, mint amelyre a szakemberek a szezon elején számítottak, az oltás és a keringő vírusok közötti egyezés romolhat. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az oltás teljesen hatástalan lesz, de csökkentheti a védelem mértékét.
A probléma különösen fontos az influenza A(H3N2) vírusoknál. A hagyományos, tojásban szaporított influenzavírusok a gyártás során is változhatnak, és ezek az úgynevezett tojásadaptációs változások bizonyos esetekben eltávolíthatják az oltóanyagban lévő vírust attól, amely ténylegesen az emberek között terjed.
A hagyományos influenzaoltások elkészítése hónapokig tarthat
Az influenza elleni oltások jelentős részét még ma is több évtizede használt módszerekkel állítják elő. A tojásalapú gyártás során a kiválasztott influenzavírusokat nagy mennyiségű tyúktojásban szaporítják fel, majd ebből készítik el az oltóanyag megfelelő komponenseit.
Ez bevált és régóta alkalmazott technológia, de van egy jelentős hátránya: időigényes. A CDC szerint a vakcinatörzs kiválasztásától addig, amíg a tojásalapú oltások széles körben rendelkezésre állnak, körülbelül hat hónap is eltelhet.
Ha a vírus ezalatt jelentősen módosul, már nincs sok idő teljesen új vakcinát előállítani. Az mRNS-technológia egyik legnagyobb ígérete éppen az, hogy a gyártási folyamat bizonyos részei jóval gyorsabban módosíthatók.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy mRNS-vakcinából néhány nap alatt korlátlan mennyiség állítható elő. Az engedélyezés, minőségellenőrzés, gyártás és logisztika itt is időt igényel. Az előny sokkal inkább abban rejlik, hogy magának a vakcinának a genetikai „tervrajza” gyorsabban módosítható.
Hogyan működik az mRNS-alapú influenzaoltás?
Az mRNS-vakcinák működése alapvetően eltér a klasszikus, elölt vagy legyengített vírusokat alkalmazó oltásokétól. Az oltás nem magát az influenzavírust juttatja a szervezetbe, hanem egy rövid életű genetikai utasítást, vagyis hírvivő RNS-t.
Ez az mRNS arra ad utasítást bizonyos sejteknek, hogy rövid ideig állítsanak elő egy, az influenzavírusra jellemző fehérjét. A mFLUSIVA esetében az immunrendszer számára fontos hemagglutinin nevű felszíni fehérje genetikai információjáról van szó.
Az immunrendszer felismeri ezt a fehérjét idegenként, és ellenanyagokat, valamint más immunológiai válaszokat alakít ki vele szemben. Ha később az ember valódi influenzavírussal találkozik, az immunrendszer már gyorsabban felismerheti a támadót.
Maga az mRNS nem marad tartósan a szervezetben. Feladata teljesítése után lebomlik, és nem épül be az ember DNS-ébe. Az mRNS-technológia egyik előnye éppen az, hogy a kívánt vírusfehérje genetikai kódját viszonylag gyorsan át lehet írni, ha megváltozik a célba vett vírus.
Több mint 40 ezer embert vontak be a döntő vizsgálatba
A vakcina egyik legfontosabb klinikai vizsgálatában 40 703, legalább 50 éves felnőtt vett részt. A kutatást 301 vizsgálati helyen, 11 országban végezték a 2024–2025-ös északi féltekei influenzaszezonban.
A résztvevőket véletlenszerűen két csoportra osztották. Az egyik csoport mRNS-1010-et kapott, a másik pedig egy engedélyezett, standard dózisú influenza elleni vakcinát.
Az mRNS-vakcinával beoltottak között 20 179 ember adatai kerültek az elsődleges hatékonysági elemzésbe. Közülük 411 embernél igazoltak a vizsgálat meghatározása szerint influenzaszerű megbetegedést PCR-vizsgálattal. Ez körülbelül 2 százalékos arányt jelentett.
A hagyományos influenzaoltást kapó 20 124 résztvevő között 557 influenzás esetet regisztráltak, ami mintegy 2,8 százalékos aránynak felelt meg.
A két csoport közötti különbségből számított relatív vakcinahatékonyság 26,6 százalék volt az mRNS-vakcina javára.
Mit jelent valójában a 26,6 százalék?
Ez az adat könnyen félreérthető. Nem azt jelenti, hogy az mRNS-vakcina „126,6 százalékosan hatásos”, és azt sem, hogy minden beoltott embernek 26,6 százalékkal kisebb az abszolút esélye az influenzára.
A 26,6 százalék relatív hatékonyságkülönbséget jelent a két oltási csoport között. Vagyis a vizsgálatban az mRNS-vakcinát kapók között körülbelül 26,6 százalékkal kevesebb, a vizsgálati feltételeknek megfelelő influenzaesetet regisztráltak, mint a standard influenzaoltást kapók között.
Abszolút értékben a különbség 2,8 és 2,0 százalék között volt. Ez első pillantásra kisebbnek tűnhet, de több millió beoltott ember esetén a népességszintű hatása már jelentős lehet.
Fontos továbbá, hogy a vizsgálat nem oltatlan emberekkel hasonlította össze az mRNS-vakcinát. Mindkét csoport influenza elleni védőoltást kapott. Vagyis a kérdés nem az volt, hogy az mRNS-oltás jobb-e a semminél, hanem az, hogy jobban teljesít-e egy már engedélyezett influenzaoltásnál.
A különböző influenzatörzseknél is vizsgálták
Az eredményeket különböző influenzavírus-változatok szerint is elemezték. Az A(H1N1) vírus esetében a relatív előny 29,6 százalék volt, az A(H3N2) esetében 22,2 százalékos értéket mértek, míg a B/Victoria influenzánál 29,1 százalékos pontbecslést kaptak.
Az utóbbi eredménynél azonban nagyobb volt a bizonytalanság, mivel kevesebb influenza B eset fordult elő a vizsgálatban. Emiatt egyetlen szezon adataiból nem lehet kijelenteni, hogy minden influenza B szezonban ugyanilyen előnyt nyújt majd az mRNS-vakcina.
Ez azért is fontos, mert az influenzavakcinák teljesítménye szezonról szezonra változhat. Ami egy adott évben nagyon jó egyezést biztosít a keringő vírusokkal, a következő szezonban már más eredményt adhat.
A 65 év felettiek esetében is kedvező eredményt mértek
Az influenza különösen nagy veszélyt jelent az idősebb emberek számára. Az életkor előrehaladtával az immunrendszer működése is változik, ezt a folyamatot immunosenescenciának nevezik. Emiatt az idősebb szervezet sokszor kevésbé erőteljes immunválaszt alakít ki egy fertőzéssel vagy akár egy oltással szemben.
A vizsgálatban több mint 19 ezer 65 éves vagy idősebb ember vett részt. Ebben a korcsoportban az mRNS-vakcina relatív hatékonysági előnye 27,4 százalék volt a standard dózisú influenzaoltáshoz képest.
Az FDA ugyanakkor fontos különbséget tett az életkori csoportok között. Az 50–64 évesek esetében a vakcina hagyományos engedélyt kapott. A 65 éves és annál idősebb korosztályban gyorsított engedélyezést alkalmaztak, amelyhez további, forgalomba hozatalt követő vizsgálatot is előírtak.
Ez azért történt, mert 65 év felett az Egyesült Államokban általában úgynevezett fokozott hatású, például magas dózisú vagy adjuvált influenzaoltásokat részesítenek előnyben. A nagy, több mint 40 ezres hatékonysági vizsgálatban viszont standard dózisú oltással hasonlították össze az mRNS-vakcinát.
A Moderna ezért további vizsgálatot végez, amelyben már közvetlenül magas dózisú influenzaoltással vetik össze a készítményt a 65 év feletti korcsoportban. Ennek végleges eredményeire még éveket kell várni.
Hat hónap után is mérhető volt az immunválasz
Az új technológia egyik fontos kérdése az volt, hogy meddig tart az általa kiváltott immunválasz. Az influenzaszezon ugyanis több hónapig tart, ezért nem elég, ha az oltás közvetlenül a beadás után magas ellenanyagszintet hoz létre.
A klinikai vizsgálatok alapján az mRNS-1010 erős ellenanyag-választ váltott ki, és az immunológiai előny több hónapon át is megfigyelhető volt. Ez különösen az idősebb korosztálynál lehet fontos, ahol az oltásokra adott immunválasz általában gyengébb lehet.
Az ellenanyagszint ugyanakkor önmagában nem azonos a tényleges klinikai védelemmel. Ezért különösen értékes a több tízezres vizsgálat eredménye, amelyben nem pusztán laboratóriumi ellenanyagértékeket mértek, hanem ténylegesen azt nézték, hány ember betegedett meg influenzában.
Több oltási reakciót tapasztaltak az mRNS-vakcina után
Az eredményekhez az is hozzátartozik, hogy az mRNS-vakcina több rövid távú oltási reakcióval járt, mint a standard influenzaoltás.
Az injekció beadásának helyén jelentkező fájdalom az mRNS-vakcinával oltott résztvevők 65,8 százalékánál fordult elő, míg a standard vakcinát kapóknál 29,8 százalékos arányt mértek.
Fáradtságról az mRNS-csoport 45,1 százaléka számolt be, szemben a másik csoport 20,3 százalékával. Fejfájás 37,8 százaléknál, izomfájdalom pedig 35,4 százaléknál jelentkezett; mindkét tünet ritkább volt a hagyományos vakcinát kapóknál.
A reakciók döntő többsége enyhe vagy közepes erősségű és átmeneti volt.
A súlyos nemkívánatos események aránya ugyanakkor hasonló nagyságrendben alakult a két csoportban: 2,2 százalék az mRNS-vakcinát kapóknál és 1,9 százalék a standard oltásban részesülőknél.
Az FDA a forgalomba hozatal után is folytatja a biztonságosság megfigyelését, és további vizsgálatokat írt elő. Ez minden új oltóanyag esetében fontos, mert egy több tízezres klinikai vizsgálat sem alkalmas arra, hogy rendkívül ritka, például több százezer vagy millió beadásból egyszer előforduló eseményeket biztosan felismerjen.
Miért lehet különösen fontos a gyorsabb gyártás?
Az mRNS-platform talán legérdekesebb hosszú távú lehetősége nem pusztán az, hogy egy adott vizsgálatban jobb eredményt ért el. Ennél is fontosabb lehet, hogy gyorsabban reagálhat az influenza változásaira.
A hagyományos vakcinánál először ki kell választani a törzseket, majd megkezdődik a hosszadalmas biológiai gyártási folyamat. Ha a vírus közben jelentősen megváltozik, a gyártási idő miatt nehéz gyorsan korrigálni.
Az mRNS-platformnál ugyanaz a gyártási rendszer különböző genetikai kódokkal használható. Elméletileg tehát később lehet véglegesíteni a vakcina összetételét, és pontosabb egyezést lehet elérni azzal a vírussal, amely ténylegesen terjedni kezd.
Ez még nem bizonyított garancia arra, hogy minden évben pontosabb lesz az mRNS-vakcina, de technológiai szempontból nagyobb rugalmasságot adhat.
A tojásadaptáció problémáját is megkerülheti
A hagyományos tojásalapú influenzaoltások egyik kevésbé ismert problémája, hogy az influenzavírusnak alkalmazkodnia kell ahhoz, hogy tojásban szaporítható legyen.
Közben apró genetikai és antigénszerkezeti változások történhetnek benne. Különösen az A(H3N2) vírus hajlamos ilyen változásokra.
Ennek az lehet a következménye, hogy a vakcinában található vírusfehérje már nem tökéletesen ugyanúgy néz ki az immunrendszer számára, mint az emberek között terjedő eredeti változat.
Az mRNS-vakcinánál nincs szükség arra, hogy a teljes vírust tojásban szaporítsák fel. A vakcina közvetlenül a kiválasztott vírusfehérje genetikai szekvenciájából indul ki, ami csökkentheti a gyártás során kialakuló ilyen eltéréseket.
Nem jelenti a hagyományos influenzaoltások végét
Az mRNS-vakcina engedélyezését nem érdemes úgy értelmezni, mintha egyik napról a másikra elavulttá vált volna minden más influenzaoltás.
Ma már a hagyományos tojásalapú oltások mellett léteznek sejttenyészetben előállított és rekombináns influenza-vakcinák is. Az idősebb emberek számára pedig magas dózisú vagy adjuvánssal megerősített készítmények is elérhetők bizonyos országokban.
Ezek mind más-más előnyökkel és több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek.
Az mRNS egy újabb lehetőség lesz ebben az eszköztárban. Hogy hosszú távon mekkora szerepet kap, azon múlik majd, hogyan teljesít több egymást követő influenzaszezonban, mennyibe kerül az előállítása, milyen lesz az elfogadottsága, és milyen eredményeket mutatnak a további vizsgálatok.
Miért fontos mindez, ha az influenza sokaknál csak néhány napos betegség?
Az influenza a legtöbb egészséges felnőtt számára valóban néhány nap vagy egy hét alatt lezajló betegség lehet, de népességszinten egészen más képet mutat.
Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint évente körülbelül egymilliárd influenza-megbetegedés történik világszerte. Ezek közül 3–5 millió súlyos lefolyású lehet, és évente körülbelül 290–650 ezer olyan haláleset történik, amely influenza okozta légúti szövődményekhez kapcsolható.
Különösen veszélyeztetettek az idősek, a kisgyermekek, a várandós nők, valamint bizonyos krónikus betegséggel – például szív- és érrendszeri, tüdőbetegséggel vagy cukorbetegséggel – élők.
Az influenza ráadásul nem kizárólag tüdőgyulladást okozhat. Megterhelheti a szív- és érrendszert, ronthatja a meglévő betegségeket, és az idősebb embereknél akár hosszabb funkcionális állapotromlást is elindíthat.
Ezért már egy mérsékelt javulás is jelentős közegészségügyi előnyt eredményezhet, ha több millió embert oltanak be.
Megállíthatja az új vakcina a vírus terjedését?
Erre egyelőre nincs olyan egyszerű válasz, hogy igen vagy nem.
Az influenza elleni vakcinák elsődleges célja, hogy csökkentsék a megbetegedés, illetve különösen a súlyos betegség és szövődmények kockázatát. Ha kevesebb ember fertőződik meg vagy rövidebb ideig üríti a vírust, az közvetetten a terjedésre is hatással lehet.
Azt azonban külön vizsgálni kell, hogy az mRNS-alapú influenzaoltás mekkora mértékben képes csökkenteni a vírus továbbadását a közösségben.
Ez különösen érdekes kérdés lehet például idősotthonokban, kórházakban vagy olyan háztartásokban, ahol veszélyeztetett ember él.
A több mint 40 ezres klinikai vizsgálat elsősorban az egyéni, laboratóriumilag igazolt influenza elleni hatékonyságot vizsgálta. A közösségi terjedésre gyakorolt pontos hatást további kutatásokból lehet majd tisztábban látni.
Jöhet a kombinált Covid–influenza oltás is
Az mRNS-technológia következő nagy lehetősége a több kórokozó elleni védelem egyetlen injekcióban.
A fejlesztők már évek óta dolgoznak olyan kombinált oltásokon, amelyek ugyanabban az injekcióban biztosítanának védelmet a Covid–19 és a szezonális influenza ellen.
Ennek komoly gyakorlati előnye lehet. Ahelyett, hogy az őszi időszakban külön időpontban két oltást kellene beadni, egyetlen vakcinával lehetne frissíteni mindkét betegség elleni immunvédelmet.
Az mRNS-technológia moduláris jellege ebből a szempontból kifejezetten előnyös: elméletileg több különböző vírusfehérje genetikai információja kombinálható egy készítményben.
Azt azonban, hogy mely kombinált vakcinák jutnak végül engedélyig, a klinikai vizsgálatok eredményei és a gyógyszerhatóságok döntései határozzák meg.
A következő cél még nagyobb: univerzális influenzaoltás
A kutatók ennél is ambiciózusabb célt tűztek ki: olyan influenzaoltást szeretnének fejleszteni, amely nemcsak egyetlen szezon vírusai ellen működik, hanem több éven keresztül és sok különböző influenzaváltozattal szemben nyújt védelmet.
Ezt nevezik gyakran univerzális vagy széles spektrumú influenza-vakcinának.
Az influenza felszíni fehérjéinek bizonyos részei gyorsan változnak, más részek azonban jóval stabilabbak. A kutatások egyik iránya az, hogy az immunrendszert ezekre a kevésbé változó területekre irányítsák.
Az mRNS-technológia azért lehet érdekes ezen a területen, mert viszonylag egyszerűen lehet több különböző antigén genetikai kódját kombinálni.
Az univerzális influenzaoltás azonban még nem valóság. A most engedélyezett mFLUSIVA továbbra is szezonális vakcina, amelyet a várhatóan terjedő influenzatörzsekhez igazítanak.
Magyarországon is elérhető lesz?
Az amerikai FDA engedélye önmagában nem jelenti azt, hogy a vakcina Magyarországon vagy az Európai Unióban automatikusan forgalomba kerül.
Az európai forgalmazáshoz az Európai Gyógyszerügynökség értékelésére és az uniós engedélyezési eljárásra van szükség. Az is külön döntés kérdése, hogy egy esetleges európai engedély után egy adott ország beszerzi-e a készítményt, mely korcsoportoknak ajánlja, és bekerül-e támogatott vagy térítésmentesen biztosított oltási programba.
Ezért a magyar betegek számára jelenleg a legfontosabb különbség az, hogy az első mRNS-influenzaoltás technológiai és szabályozási áttörés, de nem jelenti azt, hogy már most kérhető a hazai rendelőkben.
Az oltás magyarországi elérhetőségéről mindig a magyar egészségügyi hatóságok és az európai gyógyszerengedélyezés aktuális tájékoztatása alapján érdemes dönteni.
Nem minden kérdésre kaptunk még választ
Bár a klinikai eredmények kedvezőek, tudományos szempontból az első influenza-mRNS-vakcina története még csak most kezdődik.
A következő években derül ki, hogy több egymást követő influenzaszezonban is fennmarad-e a standard oltásokhoz képest látott előny. Kiderülhet az is, hogy egy olyan szezonban, amikor nagyon eltérő vírusok terjednek, mennyire használható ki az mRNS-technológia gyorsabb módosíthatósága.
További fontos kérdés a 65 év felettiek közvetlen összehasonlítása a kifejezetten idősek számára alkalmazott magas dózisú vakcinákkal.
Figyelni kell továbbá a biztonságossági adatokat is, ahogy egyre több ember kapja meg a vakcinát valódi, mindennapi körülmények között.
Ezek nem rendkívüli bizonytalanságok, hanem egy új gyógyszer vagy vakcina bevezetésének természetes részei. Egy készítményről a klinikai vizsgálatok rengeteg információt adnak, de a többmilliós használat további adatokat szolgáltat.
Valódi mérföldkő, de nem csodaszer
Az első mRNS-alapú influenzaoltás engedélyezése azért jelentős, mert megmutatta, hogy a Covid–19-járvány során nagy léptékben alkalmazott technológia egy másik, régóta komoly népegészségügyi terhet jelentő vírus ellen is használható.
A több mint 40 ezer résztvevővel végzett vizsgálatban az mRNS-oltást kapó csoportban kevesebb influenzás megbetegedés történt, mint a standard influenzaoltást kapóknál. Az eredmény különösen érdekes az 50 év feletti, illetve idősebb korosztályban, ahol az influenza súlyos következményeinek kockázata is nagyobb.
Az új technológia hosszabb távú jelentősége azonban talán még ennél is nagyobb lehet. Ha valóban lehetővé teszi a vakcinák gyorsabb módosítását, csökkentheti azt az időt, amely a keringő influenzavírusok azonosítása és az ezekhez igazított oltóanyag előállítása között eltelik.
Ez az influenzánál különösen nagy előny lehet, mert a vírus egyik legnagyobb fegyvere éppen a folyamatos változás.
A mostani eredmények alapján tehát nem arról van szó, hogy „legyőztük az influenzát”. Sokkal inkább arról, hogy az orvostudomány egy új eszközt kapott hozzá – és a következő influenzaszezonok mutatják majd meg, mennyire tudja ezt az előnyt a gyakorlatban kihasználni.
