Beidézték Matolcsy Györgyöt és Varga Mihályt! Drámai dolgok derültek ki az idézéssel kapcsolatban!
Hivatalosan beidézik Matolcsy Györgyöt: személyesen kell válaszolnia az MNB-ügy kérdéseire
Új szakaszba lépett a Magyar Nemzeti Bank korábbi működését és az alapítványi vagyon sorsát vizsgáló parlamenti eljárás. A vizsgálóbizottság 2026. október 1-jén egyhangúlag támogatta Matolcsy György volt jegybankelnök meghallgatását, Varga Mihály jelenlegi MNB-elnököt pedig korábbi kormányzati szerepe miatt idézik a testület elé.
Fontos különbség, hogy parlamenti vizsgálóbizottsági meghallgatásról van szó: Matolcsy beidézése nem jelent gyanúsítást, vádemelést vagy büntetőjogi felelősség megállapítását. A testület azt próbálja feltárni, hogyan születtek az MNB alapítványaihoz, a vagyonkezeléshez és egyes nagy befektetésekhez kapcsolódó politikai és intézményi döntések.
Egyhangú döntés született Matolcsy meghallgatásáról
Mind a hat bizottsági tag megszavazta Matolcsy György meghallgatását. Ez azért figyelemre méltó, mert a testület paritásos elven működik, vagyis az ellenzéki és a kormányoldali képviselők azonos arányban vesznek részt benne. Varga Mihály meghallgatását öt igen szavazattal, nulla nem mellett és egy tartózkodással támogatták.
Csőszi Attila, a bizottság tiszás elnöke közölte, hogy a döntés alapján megidézi Matolcsyt és Vargát, valamint kiadja a megjelenésre és szóbeli nyilatkozattételre kötelező határozatot. A következő bizottsági ülés várhatóan három-négy hét múlva lesz, és a tervek szerint nem feltétlenül egyetlen alkalommal kérdeznék őket.
Varga Mihály már jelezte, hogy személyesen megjelenik. Matolcsy György 2013 és 2025 között, tizenkét éven át vezette a Magyar Nemzeti Bankot, ezért az alapítványi rendszer kialakításának és több vizsgált döntésnek az időszakában ő állt a jegybank élén.
Bánki Erik és Kósa Lajos vallomása után az MNB vezetéséhez értek a kérdések
[ ]
Matolcsy beidézéséről egy több mint háromórás meghallgatást követően döntöttek. Korábban Bánki Eriket és Kósa Lajost kérdezték arról a 2016-os törvénymódosításról, amely az MNB-alapítványok gazdálkodásával kapcsolatos adatok nyilvánosságát érintette.
Bánki a bizottság előtt arról beszélt, hogy a kezdeményezés az MNB-től származott, arra azonban nem emlékezett, pontosan kitől kapta a törvényjavaslat szövegét. Azt is mondta, hogy az alapítványba helyezett pénz kapcsán ismertté vált, „elvesztette közpénz jellegét” megfogalmazás a jegybank narratívája volt.
Éppen ezért kaphat különös jelentőséget Matolcsy meghallgatása. A bizottság közvetlenül az akkori MNB vezetőjétől kérdezheti meg, miként születtek az alapítványokat érintő döntések, milyen szerepe volt a jegybank vezetésének, illetve hogyan alakult a döntési folyamat.
Itt azonban érdemes megőrizni a jogilag fontos különbséget: Bánki kijelentése arról, hogy a kezdeményezés a jegybanktól érkezett, az ő bizottság előtt tett állítása, nem pedig önmagában bizonyított felelősségi megállapítás.
Több százmilliárd forintnyi vagyon sorsát vizsgálják
A történet középpontjában rendkívül jelentős összegek állnak. Az MNB korábban 266 milliárd forintot helyezett az alapítványi rendszerbe, miközben a vizsgálatban további, mintegy 127 milliárd forint, a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítványhoz kapcsolódó vagyon is szerepel.
A bizottság azt akarja feltárni, hogyan kezelték ezeket az összegeket, milyen befektetésekbe kerültek, milyen veszteségek keletkeztek, valamint kit milyen politikai vagy intézményi felelősség terhelhet. Azt, hogy pontosan mekkora összeg tekinthető véglegesen elveszettnek, illetve személy szerint ki felelős az egyes döntésekért, a vizsgálatnak kell tisztáznia.
Nem kizárólag az alapítványok létrehozásának körülményei kerülhetnek szóba. A testület vizsgálja többek között a lengyel GTC ingatlancégbe és a svájci Ultima vállalatba történt befektetéseket, az MNB ingatlanügyleteit, valamint a Szabadság téri jegybanki székház felújítását is.
Ezeknél a kérdéseknél elsősorban a döntési láncot próbálják rekonstruálni: ki tett javaslatot, ki adott jóváhagyást, milyen értékbecslések és kockázati elemzések készültek, illetve hogyan működött az ellenőrzés.
Távol maradni már komoly következményekkel járhat
Jelentősen megváltoztak közben a parlamenti vizsgálóbizottságokra vonatkozó szabályok is. Emiatt a mostani beidézésnek jóval nagyobb jogi súlya van, mint egy egyszerű politikai meghívásnak.
Indokolatlan első távolmaradás vagy az előírt adatszolgáltatás elmulasztása esetén 100 ezer forintos bírság szabható ki. Második alkalommal az összeg 1 millió forint, harmadik esetben pedig újabb 1 millió forintos bírság mellett – a törvényi feltételek fennállásakor – rendőrségi elővezetés is elrendelhető.
Büntetőjogi szabályok is kapcsolódnak a bizottsági együttműködéshez. A forrás szerint akár két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az a vétség, amikor valaki megfelelő indok nélkül úgy tesz eleget adatszolgáltatási vagy nyilatkozattételi kötelezettségének, hogy azzal érdemben akadályozza a vizsgálóbizottság munkáját. Ha a valótlan adatközlés valamely bűncselekmény elősegítését vagy leplezését szolgálja, a felső határ három év lehet.
Garanciális szabályok ugyanakkor továbbra is érvényesülnek: senkinek nem kell olyan nyilatkozatot tennie, amellyel saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.
December végéig jelentést kell készítenie a bizottságnak
Szorítja az idő a testületet: 2026. december 31-ig el kell készítenie a vizsgálat eredményét összefoglaló jelentését. Ez azt jelenti, hogy néhány hónapon belül kell lefolytatni a fontosabb meghallgatásokat, összegyűjteni és feldolgozni a dokumentumokat, valamint rekonstruálni a több mint egy évtizedet átfogó döntéseket.
Csütörtökön arról is határoztak, hogy adatokat kérnek be a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványtól. Így a meghallgatásokon elhangzó állításokat korabeli szerződésekkel, jegyzőkönyvekkel és pénzügyi iratokkal is össze lehet vetni.
Matolcsy Ádám neve szintén felmerült a lehetséges meghallgatottak között, ám az ő hivatalos beidézéséről ezen az ülésen még nem született olyan döntés, mint Matolcsy György és Varga Mihály esetében.
Egy dolog tehát már nem terv vagy politikai felvetés: Matolcsy György meghallgatásáról hivatalos bizottsági döntés született. Hogy milyen válaszokat ad az alapítványok létrehozásáról, a vagyonkezelésről és az akkori jegybanki döntésekről, az majd a meghallgatáson derülhet ki. Az eljárás mindeközben parlamenti vizsgálat marad, és önmagában sem Matolcsy beidézése, sem a meghallgatás nem jelent büntetőjogi felelősség megállapítását.
