Magyarországot a legmagasabb szinten panaszolták be – mutatjuk, ki volt az!
Így a Spar szerint ugyanaz a lépés, amely lehetőséget kínálna az adó mérséklésére, később adójogi kifogás alapjává is válhatna. Ez a panaszos álláspontja, nem pedig egy ilyen átalakításról született hatósági döntés.
Korábbi uniós eljárásokhoz kapcsolódik az új panasz
Áprilisban az Európai Bizottság már a kiskereskedelmi adó miatt döntött Magyarország uniós bíróság elé utalásáról. Kifogása szerint a rendszer kialakítása korlátozza a letelepedés szabadságát, mert eltérően érinti az integrált vállalatokat és a franchise-rendszerben működő kereskedőket.
Júliusban az árréskorlátozás ügyében is bírósági fellépésről határozott a testület. Hivatalos tájékoztatóján a Bizottság arról beszélt, hogy megítélése szerint a kifogásolt helyzet továbbra is fennáll.
Uniós jogsértés fennállását tehát a Bizottság állítja. Végleges bírósági ítélettel ezt nem lehet összekeverni: a mostani panaszról szóló beszámoló ilyen döntést nem ismertet.
Üzleteladást emlegetett a vállalat képviselője
Manhartsberger szerint a különadó és az árréskorlátozás olyan helyzetbe hozhatja a külföldi láncokat, amelyben felmerülhet üzleteik eladása és magyarországi tevékenységük feladása. Állítása szerint vevőként elsősorban magyar befektetők jelenhetnének meg.
Ez a vállalat képviselőjének értelmezése a szabályozás lehetséges következményeiről. Konkrét kivonulási döntést vagy boltonkénti bezárási menetrendet az ismertetett nyilatkozat nem tartalmaz.
Vásárlói szempontból ezért továbbra is nyitott kérdés, lesz-e közvetlen következménye az új panasznak. Amennyiben az uniós bírósági eljárás végül jogsértést állapítana meg, szükségessé válhatna a magyar szabályozás módosítása; ennek tartalma azonban jelenleg nem kezelhető eldöntött tényként.
