Meghozták az új törvényt ami durván lecsap Mészárosra és Tiborczra is
Az elfogadott törvénymódosítás lehetővé teheti, hogy legalább 60 százalékos befektetői támogatással lecseréljék a magántőkealapok kezelőit, így az állam nagyobb beleszólást szerezhet a közpénzből finanszírozott befektetésekbe. Ez Mészáros Lőrinc és Tiborcz István üzleti érdekeltségeit, valamint több ismert luxusszállodához kapcsolódó befektetést is érinthet.
Az állam az új alapkezelőn keresztül nagyobb befolyást szerezhet a Mészáros és Tiborcz üzleti köréhez kapcsolódó befektetésekre. A további állami befizetések korlátozása megnehezítheti egyes beruházások finanszírozását és folytatását. Az átvilágítás feltárhatja a korábbi döntések esetleges szabálytalanságait, amelyek további eljárásokhoz vezethetnek. Mindez szűkítheti üzleti mozgásterüket és pénzügyi hátrányt okozhat nekik, de vagyonuk automatikus elvesztését nem jelenti.
Az átvilágítás az esetleges szabálytalanságok feltárásával akár a felelősök jogi felelősségre vonásához is vezethet.
Közpénzből finanszírozott befektetéseknél meglehetősen szerény elvárásnak tűnik, hogy az állam érdemben ellenőrizhesse, mi történik a pénzével. A magántőkealapok egy részénél mégis éppen ez volt a probléma: a finanszírozásban jutott neki főszerep, a döntéseknél már jóval kisebb. Az elfogadott törvénymódosításról szóló beszámolók szerint ezen változtathat az új szabályozás, amely Mészáros Lőrinc és Tiborcz István üzleti körét is érzékenyen érintheti.
A számla az államé, a kormánykerék másé
A Szeretlek Magyarországnak nyilatkozó Zeisler Judit, a Transparency International Magyarország szakértője szerint előfordult, hogy az állam 70 százalékos részesedéséhez csupán 20–50 százaléknyi szavazati jog társult. Magyarán: az állami befektető adta a pénz döntő részét, de nem feltétlenül rendelkezett ehhez igazodó befolyással.
Ezt az aránytalanságot nehéz lenne otthon elmagyarázni. Képzeljük el, hogy valaki kifizeti a közösen vásárolt autó árának nagy részét, majd közlik vele, hogy az úti célról inkább mások döntenek. A tankolásnál persze ismét számítanak rá.
A magántőkealapok ennél összetettebb konstrukciók, de a közérdekű kérdés egyszerű: milyen biztosítékok védik az adófizetők pénzét, ha a döntési jogok nem követik az állami finanszírozás súlyát?
Hatvan százalékkal már kezelőváltást kezdeményezhetnek
A Portfolio–MTI november 2-i ismertetése szerint a javaslat lehetővé teszi, hogy az előírt, legalább 60 százalékos befektetői kezdeményezésre a zártkörű alap kezelését másik alapkezelőre ruházzák át. Ha az átruházási szerződés húsz napon belül nem jön létre, a felügyelet hatósági fellépésének is helye lehet. A Szeretlek Magyarország november 7-i beszámolója már a módosítás parlamenti elfogadásáról írt.
Ez azoknál az alapoknál lehet különösen jelentős, amelyekben az állam többségi befektető. A kezelőváltás lehetősége azt jelenti, hogy a közpénz felhasználását befolyásoló szereplő személye sem feltétlenül marad változatlan.
Egy ilyen döntéshez azonban az adott alapnál is teljesíteni kell a feltételeket. A törvényi lehetőség és a végrehajtott kezelőváltás között még eljárások, dokumentumok és konkrét befektetői döntések állnak. A politikai bejelentéstől önmagában egyetlen forint sem sétál vissza az államkasszába.
A luxusszállodák mögötti befektetések is érintettek lehetnek
A beszámolók a budapesti Marriottot, a korábbi Sofitelt, a szántódi BalaLandot és az egykori Szabadság téri MTV-székházat is az érintett befektetések lehetséges körében említik. A Marriott megvásárlásában a Tiborcz Istvánhoz tartozó BDPST Csoport mellett a Diorit Magántőkealap vett részt.
Ezeknél az érdekeltségeknél az lehet a változás, hogy egy közös befektetés ügyeiben másik alapkezelő képviseli majd az alapot. Ez átalakíthatja az egyeztetéseket és a döntési viszonyokat, de a konkrét következményeket az egyes konstrukciók szabályai határozzák meg.
A szállodák tehát nem kerülnek egy tollvonással állami tulajdonba. Az viszont jogos elvárás, hogy ahol közpénz segítette a befektetést, ott az ellenőrzés se rekedjen a recepció előtt.
Mészáros körénél százmilliárdos nagyságrend a tét
Az MBH Magántőkealap a Transparency szakértőjének ismertetése szerint 116 milliárd forintos állami befektetést kapott a Baross Gábor Tőkeprogram keretében. Ez már olyan összeg, amely mellett a gondos előkészítés és a követhető kockázatkezelés alapkövetelmény.
A Transparency International 2026 júliusában öt magántőkealaphoz kapcsolódó, összesen 281 milliárd forintnyi állami kötelezettségvállalás ügyében tett feljelentést. A szervezet a befektetések előkészítésében és az állami vagyon védelmében azonosított hiányosságokat kifogásolta.
A kötelezettségvállalás összege nem azonos a bizonyított kárral. A feljelentés pedig nem bírósági ítélet: abból önmagában sem Mészáros Lőrinc, sem más személy bűnössége nem következik.
Az elszámoltathatósághoz éppen a pontos különbségtétel szükséges. A hangzatos milliárdok mellé szerződések, értékelések és bizonyítékok kellenek.
Most az derül ki, mire használják az új lehetőséget
A további tőkelehívások átmeneti korlátozásáról is jelentek meg beszámolók. Ennek jelentősége abban állhat, hogy a korábban vállalt, de még be nem fizetett összegek sorsát az állam alaposabban megvizsgálhatja, mielőtt újabb kifizetések történnek.
A közvélemény számára a következő kérdések lesznek igazán beszédesek: mely alapoknál kezdeményeznek kezelőváltást, kik kapják meg a feladatot, milyen feltételekkel dolgoznak, és mennyit hoznak nyilvánosságra az eredményekből?
Ugyanazt az átláthatóságot kell megkövetelni az új kezelőktől is. A közpénz védelmét nem lehet pusztán személycserével letudni.
Mészáros és Tiborcz érdekeltségei számára az új szabályozás a megszokott döntési viszonyok változását hozhatja. Az adófizetők számára pedig akkor lesz kézzelfogható eredménye, ha végre világosan látszik: ki döntött a pénzükről, milyen üzleti indokkal, és milyen megtérüléssel.
A kasszához adott kulcs mellé ugyanis elszámolási kötelezettség is jár.
