A konklávé második napján felszállt a fehér füst: megválasztották az új pápát
Felszállt a fehér füst a Vatikán kéményéből, megvan az új pápa! A hagyományok szerint a fehér füst megjelenése után hamarosan a bazilika erkélyén bemutatják a világnak XVI. Benedek és Ferenc pápa utódját, aki átveszi a katolikus egyház 1,3 milliárd hívőjének vezetését. Arról, mi mindenen kell átesnie az újdonsült pápának, alábbi cikkünkben írtunk részletesebben.
Ferenc pápa öröksége
Az újonnan megválasztott pápa Ferencet követi az apostoli székben. Ferenc pápa 2025. április 21-én, húsvéthétfőn, életének 89. évében hunyt el.
A Vatican News tájékoztatása szerint az egyházfő agyvérzés következtében kómába esett, majd visszafordíthatatlan szív- és érrendszeri összeomlás okozta a halálát. Hozzátették, Ferenc pápának korábban kétoldali tüdőgyulladás miatt kialakult akut légzési elégtelensége, többszörös hörgőtágulata volt. Sokak szerint már halálának napja is üzenetértékű volt. A bejelentést követően a Szent Péter teret ellepték a hívek, a világ vezető politikusai, közéleti személyiségek, sportolók sorra búcsúztak a katolikus egyházfőtől.
A szentatya február 14-én került kórházba, ahol súlyos tüdőgyulladással kezelték, ami különösen veszélyes az ő esetében, mivel fiatal korában a jobb tüdőlebenyének egy részét eltávolították. A Politico szerint már mielőtt kórházba került, arról beszélt egy bizalmasának, hogy ezúttal nem éli túl a betegséget, intézkedései pedig arra utaltak, hogy már a reformjaival elért eredményeit próbálta védelmezni.
Ferenc pápa élete utolsó néhány évében többször betegeskedett, térd- és hátfájdalmai miatt kerekesszéket használt. Belgyógyászati műtétre szorult 2023-ban, amikor hasi sérvvel operálták. Készült a halálra, és sok más tettéhez hasonlóan ebben is külön utakon járt. Lemondott arról az évszázados gyakorlatról, hogy a pápát három egymásba nyíló, ciprusból, ólomból és tölgyfából készült koporsóban temetik el. A Vatikán 2024-es bejelentése szerint az egyházfő úgy döntött, hogy egyszerű, cinkkel bélelt fakoporsóban szeretne végső nyughelyére kerülni. Azt is közölte, hogy több mint egy évszázad után ő lesz az első pápa, akit a Vatikánon kívül temetnek el, és végül így is lett, a Szent Péter-bazilika helyett a római Santa Maria Maggiore-bazilikában helyezték végső nyugalomra.
Temetésén egy pillanatra kibékült a világ
gyászszertatás a Vatikánba volt, ahol a világ vezetői is megjelentek. Jelen volt Donald Trump és felesége, Melania Trump, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán államfő is, tovább Emmanuel Macron francia elnök és Javier Milei argentin államfő is, de képviseltette magát még az orosz ortodox egyház is. Magyarországot Orbán Viktor kormányfő és felesége, Lévai Anikó képviselte, valamint Sulyok Tamás köztársasági elnök.
Érdekes módon a temetés adta találkozás lehetőségét megragadva ült le négyszemközti megbeszélésre az amerikai és az ukrán elnök. A 15 perces egyeztetés tényleg eredményes volt, hiszen napokkal később Kijev jelezte, hogy elfogadja az amerikaiak tervezetét az ukrán ritkaföldfémek kitermelésére, valamint annak koncessziójára.
A pápaválasztás esélyesei
Ferenc pápa temetését követően a vatikáni adminisztráció teljes egészében a pápaválasztás előkészületeivel volt elfoglalva. Koruk miatt a pápaválasztó bíborosok száma elérte a 133-at, bár korábbi alkalmaknál 120 volt az engedélyezett létszám. Mivel Ferenc pápasága 12 éve alatt a bíborosi kollégium 80 százalékát kicserélte, illetve az érkezők kinevezése hozzá volt köthető, ezért sokáig bizonytalanság volt az elemzők között, hogy mely kontinensről érkezhet az új szentatya az argentin pápa után.
Az olaszok esélyesként emlegették Pietro Parolin 70 éves, olasz vatikáni diplomatát. Ő egyébként Ferenc pápa államtitkáraként szolgált 2013 óta, a pozíció a pápáé után a második a vatikáni hierarchiában. De ott volt Bologna érseke is, a 69 éves Matteo Maria Zuppi. Sokan várták Ázsia beérkezését, méghozzá a Fülöp-szigeteki bíboros, Luis Anronio Gokim Tagle személyében, akit gyakran „ázsiai Ferencnek” neveznek.
Mivel elődeihez képest Ferenc sok körutat tett afrikai államokban és ezzel megnövelte a katolikus egyházhoz csatlakozó afrikaiak számát, ezért az esélyesek között volt Peter Kodwo Appiah Turkson, 76 éves vatikáni tisztviselő is. Ő kombinálta a ghánai gyülekezetek hosszú lelkipásztori hátterét több vatikáni hivatal vezetésének tapasztalatával.
Felvetődött még Jean-Marc Aveline, a marseille-i érseknek, a máltai Mario Grech, a püspöki szinódus főtitkárának és Barcelona érsekének a neve is. Egyértelműen kompromisszumos jelölt volt Erdő Péter magyar bíboros is. Őt már a 2013-as konklávén is jelöltként emlegették. Konzervatív nézetei ellenére mindvégig jó kapcsolatot ápolt Ferenc pápával, a néhai egyházfővel soha nem került nyílt összeütközésbe.
Ferenc pápa és a magyarok
Az egyház történetében Ferenc pápa volt az első katolikus egyházfő, aki 2019-ben ellátogatott Erdélybe. Százezer ember előtt tartott misét Csíksomlyón, a Kárpát-medence legjelentősebb kegyhelyén. Az erdélyi magyarságnak mindenképpen hatalmas szó volt, hogy a pápa a magyar katolikus Mária-kultusz kegyhelyére is ellátogatott háromnapos romániai útján.
pápa Csíksomlyó legfontosabb hagyományát, a pünkösdi zarándoklatot méltatta:
Ez az évi zarándoklat Erdély öröksége, azonban egyúttal tiszteletben tartja a román és a magyar vallási szokásokat is. Ezen a zarándoklaton más felekezetek hívei is részt vesznek, és ez a párbeszéd, az egység és testvériség jele
– mondta.
Magyarországon 2021-ben tett egy villámlátogatást, amikor a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjét celebrálta. Akkor a hívőkhöz fordulva azt mondta, engedni kell, hogy a találkozás az eucharisztiában átalakítson bennünket, ahogyan átalakította a nagy és bátor szenteket, akiket tiszteltek, mint Szent Istvánt és Szent Erzsébetet is.
Orbán Viktor kormányfő első útja a választások után a Vatikánba vezetett 2022-ben. A pápai audienciaát követően azt mondta a miniszterelnök: „Mi mindannyian azt gondoljuk itt, Rómában, a Vatikánban is és Budapesten is, hogy korunk legfontosabb közössége a család. Minden erőnket annak érdekében kell mozgósítani, hogy ezt a közösséget, a modern kor legfontosabb emberi közösségét, a családot megvédjük és megerősítsük, és ebben számíthatunk a szentatyára.”
A pápa 2023-ban másodszor is Magyarországra látogatott, háromnapos útjának csúcspontja a Kossuth téri szentmise volt, amelyen tízezrek hallgatták őt. A másik kiemelt eseményen, a Papp László Sportarénában, 11 ezer fiatal fogadta. Nekik azt üzente, hogy az ember nem attól lesz nagy, hogy mások fölé emelkedik, hanem attól, hogy másokhoz leereszkedik, nem mások kárára, hanem mások szolgálatával.
(Borítókép: A Szent Péter-bazilika Vatikánban 2025. május 6-án. Fotó: Beata Zawrzel / NurPhoto / Getty Images)
