Megkongatták a vészharangot – Ilyen lesz a 2025/2026 tél időjárása Magyarországon
A meteorológiai modellek és klímaelemzések tanúsága szerint a 2025-ös év végét és a legközelebbi tél időszakát vizsgálva a HungaroMet, valamint nemzetközi intézmények olyan jelzéseket küldenek, melyek szerint változékony, ingadozó és részben hidegebb periódusokra célszerű számítani, mint az elmúlt néhány évben. Az alábbiakban részletesen bemutatom, mit jelentenek ezek a becslések, milyen tényezők játszanak szerepet, mire lehet majd számítani hónapokra bontva és térségi szempontból – valamint milyen gyakorlati készültség ajánlott mindenkinek.
1. Mi áll a jegyzetben: a háttér-tényezők
1.1 Globális klímahatások
Az idei tél kilátásait több globális tényező is befolyásolja:
Az ENSO (El Niño/Southern Oscillation) állapota várhatóan semleges vagy gyenge La Niña felé mozdul a Csendes-óceán térségében, ami a Kárpát-medence számára szárazabb, de hidegebb lehetőséget is hordoz.
A poláris örvény (polar vortex) állapota is kulcsfontosságú: ha gyengül vagy instabillá válik, akkor a sarkvidéki hideglevegő gyakrabban tud dél felé áramlani, ami hideg időszakokat eredményezhet a mérsékelt égövben.
Az Atlanti-óceáni áramlások (AMOC) lassulása is jelezhető, ami fokozhatja az időjárási szélsőségek esélyét, például erősebb hideghullámokkal.
1.2 Regionális klímamintázatok
A Kárpát-medencében – így Magyarországon is – a klímaminták az elmúlt években azt mutatták, hogy a telek egyre enyhébbek, kevesebb hóval és gyakrabban átlag fölötti hőmérséklettel. Például az előző tél során az átlaghőmérséklet 1–2 °C-kal az 1991–2020-as sokévi átlag fölött alakult. Ugyanakkor nem zárható ki az erősebb hideg- és havazás-periódus sem, ha a légköri feltételek kedvezően alakulnak.
1.3 Mit jelent ez a hétköznapokban?
Ez a háttér azt jelenti, hogy bár alapvetően nem feltétlenül extrém hideg télre kell számítani, de nagyobb változékonyság, illetve meglepetésszerű hidegebb időszakok esélye megnőtt. A tartós és stabil, enyhe tél lehetősége csökken, és különösen az év második felében – például január-februárban – húzódhatnak be komolyabb hideg- és havazás-események.
2. Havi bontásban: mikor mire lehet számítani?
2.1 December – az év kezdeti télies szakasza
A hónap elején még viszonylag enyhébb idő várható: a hőmérséklet több napig az átlag fölött alakulhat, csapadékosabb, de nem feltétlenül havas formában. Azonban előreláthatólag már hullámzó frontok léphetnek fel, és a hónap közepétől-végétől hideg levegő is érkezhet – különösen éjszakai fagyok és helyenként havas eső, hószállingózás formájában. A havas-téli napok száma várhatóan nem kiemelkedő, hiszen az előrejelzések szerint inkább „enyhébb kezdetet” írnak elő.
2.2 Január – fokozódó hideg és növekvő havas esély
Januárra a modellek szerint nagyobb eséllyel jönnek hidegebb periódusok, különösen ha a poláris örvény gyengül. Ilyenkor a nappali maximumok is tartósan közelíthetnek a nulla fokhoz vagy alá, az éjszakák pedig jelentős fagyokat hozhatnak. A havas napok és hótakaró kialakulásának esélye nő, különösen a magasabb térségekben. Ugyanakkor az átlaghőmérséklet még mindig a sokévi átlag körül vagy kis mértékben felette is maradhat, ha a hideg légtömegek nem tudnak hosszabb ideig megrekedni.
2.3 Február (és március eleje) – a tél csúcspontja
Ez a hónap lehet a tél „keményebb” szakasza: ha a hideglevegő-betörés bekövetkezik, akkor tartósabb fagyokkal, akár −10 °C alatti éjszakai értékekkel, valamint intenzívebb havazással is számolni lehet. A hó vastagsága azonban várhatóan nem lesz rekord-magas általánosan az egész országban, de hegyvidéken és a magasabban fekvő részeken látványos havazás is előfordulhat. A csapadék formája is változékony lehet: eső → havas eső → hó váltakozás.
3. Térségi és magassági eltérések
A hegyvidéki régiókban (pl. Alpok, Kárpátok, hazai magasabb vonulatok) nagyobb eséllyel alakulhat ki tartósabb hótakaró és hét-több napos havas időszak.
Az alföldi és alacsonyabb térségekben viszont valószínűbb az enyhébb tél, több napos olvadással, havas-esős keverékkel, rövidebb hótakaróval.
A település- és épület-biztonság szempontjából fontos, hogy az infrastruktúrák, közlekedés, különösen a magasabb hegyvidéki utak felkészültek legyenek a hirtelen időjárás-váltásokra.
4. Gyakorlati következmények és így készüljünk fel
4.1 Fűtés, energia és rezsiköltségek
Az enyhébb kezdet ellenére a hideg időszakok meghosszabbíthatják a fűtési szezon végét – a gázzal vagy elektromos fűtéssel rendelkező háztartásoknak számolniuk kell, hogy a költségek nem feltétlenül esnek drasztikusan.
A hirtelen lehűlések idején fontos az épületek hőszigetelése, a nyílászárók ellenőrzése, valamint az áramszünet- vagy üzemzavar-készültség is, mivel extrém időben az ellátás zavarai is fokozódhatnak.
Javasolt az élő energiafigyelés, a fűtési rendszer karbantartása/ellenőrzése előre, nehogy a legnagyobb hidegben érjen minket váratlan költségnövekedés vagy meghibásodás.
4.2 Közlekedés és téli üzemeltetés
A magasabb régiókban már régebb óta figyelmeztetnek arra, hogy a havas-jeges utakon fokozott a balesetveszély – november vége felé érdemes áttekinteni az autó téli felszereltségét (téli gumi, hólánc, jégkaparó, fagyálló).
A városi közlekedésben is növekedhet az esőből/hóból eredő zavarok száma: a döntések, mint például „munkahelyre indulás” időzítése, rugalmasabb munkakezdés vagy home-office lehetősége jót tehet.
4.3 Vásárlás, raktározás, háztartás
A háztartásoknak érdemes időben beszerezniük a legfontosabb téli eszközöket (pl. havas eltakarító eszközök, hálózati fűtés-tartalék, takarók, tartalék élelem- és vízkészlet kisebb rövidzárlatok vagy közlekedési akadályok esetére).
A mezőgazdaságban vagy kerti munkákban tevékenykedőknek számolniuk kell az esetleges korai vagy későn érkező tél hatásaival (pl. előbb vagy később indulhat a fagyveszély, csúszhat a betakarítás).
5. Kockázatok és figyelmeztetések
A hosszú-távú előrejelzések – még a legjobb modellek mellett is – csak becslések: a légköri rendszerek változékonysága miatt nagy bizonytalanság jellemző.
A tél menetét – akár csak egy erős hideg-front vagy rendkívüli sztratoszférikus melegedés – hirtelen megváltoztathatja.
A havas idő és a hótakaró tartóssága továbbra is nehéz előre jelezni: bár január-februárban nő az esély, nem garantált, hogy minden térség egyformán érintett lesz.
A mérséklődő hó- és fagyszámok miatt az élő természet, az erdők-mezők, a talajvíz töltöttsége is alacsonyabb lehet, mely közvetve a következő év tavaszára és mezőgazdasági szempontból is hatással lehet.
A 2025-26-os tél Magyarországon várhatóan egy változékony, kiszámíthatatlanabb időszak lesz:
A december még relatíve enyhe, de már hideg frontokkal szakítható meg.
Januárban és különösen februárban nő az esély tartósabb hidegre, hószállingózásra, akár hegyvidéken jelentősebb havazásra.
Bár nem ígérkezik extrém télnek minden kivétel nélkül, az „átlagon felüli hideg” kockázata nem elhanyagolható – fontos a jó felkészültség, a rugalmas gondolkodás és az időjárás-változások követése.
A tél tehát nem feltétlenül lesz az enyhe „minden nap napsütés és +5-10 °C” kategóriája – sokkal inkább arra készülhetünk, hogy elszórtan, kisebb-nagyobb időszakokban felbukkanhat a tél karaktere: fagyokkal, havazással, akár hirtelen lehűlésekkel. A felkészülés, a tartalékok, és a környezetünk-épületünk felkészítése most komoly előnye lehet.
