160 milliárd forintnyi titkos pénzosztást tártak fel: Ligeti Miklós és Hadházy Ákos leleplezése miatt kerülhet bajba az Orbán-kormány
Így kerültek nyilvánosságra a titokban elosztott közpénzek
Ligeti Miklós és a Transparency International Magyarország hosszas pereskedés után hozta nyilvánosságra azokat a dokumentumokat, amelyek szerint az előző kormányzat nem nyilvános határozatokban mintegy 160 milliárd forintnyi közpénz elosztásáról döntött. Az ügyben Hadházy Ákos volt országgyűlési képviselő is együttműködött a szervezettel, így összesen 42 darab, úgynevezett 2000-es kormányhatározatot sikerült kiperelniük.
A dokumentumokhoz csak a tavaszi kormányváltás és 5 bírósági ítélet után, június 19-én jutottak hozzá, de a tartalmuk alapján a jogvédők szerint egyértelműen kirajzolódik az intézményesült vagyonkiáramlás. A kérdés innentől nem csupán politikai, hanem jogi természetű is: milyen következményei lehetnek annak, ha bebizonyosodik, hogy a legmagasabb szintű döntéshozók törvénytelenül finanszírozták a saját politikai hátországukat az adófizetők pénzéből?
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója külön üdvözölte, hogy a jelenlegi kormányzat visszavette a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok alapítói jogait. Ezzel a jogi aktussal megnyílt az út ahhoz, hogy a korábban hűbérbirtokként kiosztott nemzeti vagyon ismét állami kontroll alá kerüljön.
A 2000-es kormányhatározatok jogszerűsége került a vita középpontjába
A jogvédők szerint az Orbán-kormány döntéshozatali mechanizmusa nyíltan szembement a jogszabályokkal, mert a 2000-es határozatokban elvileg tilos lenne pénzügyi kötelezettséget vállalni. Ennek ellenére a kiperelt dokumentumok kivétel nélkül konkrét közpénzek adományozásáról rendelkeztek a hatalomhoz közel álló entitások javára.
A Kúria jogerős döntésében is kitért arra, hogy ezek a jogi aktusok elvileg pénzügyi kötelezettségvállalással nem járó egyedi döntéseket tartalmazhatnak csupán. A kiperelt iratok alapján azonban az adófizetői források tízmilliárdjai vándoroltak célzottan azokhoz a szervezetekhez, amelyek a NER ideológiai és gazdasági holdudvarát alkották a 2021 és 2023 közötti időszakban.
A legfontosabb jogi kérdés most az, hogy lehet-e utólagosan büntetőjogi vagy kártérítési felelősségre vonni azokat a kormányzati tisztségviselőket, akik a hatályos jogszabályokat megkerülve hagyták jóvá ezeket a kifizetéseket. A nyilvánosságra került dokumentumok nemcsak egy-egy támogatási döntést mutatnak meg, hanem egy olyan gyakorlatot is, amely a civilek szerint éveken keresztül fenntartotta a transzparenciát nélkülöző pénzosztást.
A legnagyobb kedvezményezettek között alapítványok és kormányközeli szervezetek szerepelnek
A kiperelt adatok alapján a titkosított határozatok legnagyobb haszonélvezői egyértelműen a korábbi kormánypárt szellemi és gazdasági hátországát biztosító szervezetek voltak. A lista élén a Makovecz Campus Alapítvány áll 52 milliárd forinttal, míg a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány közel 28 milliárd forintot kapott a költségvetésből.
A támogatottak között szerepel a Batthyány Lajos Alapítvány is, amely közel 10 milliárd forintnyi dotációban részesült. Az Alapjogokért Központ 2,8 milliárd forintot kapott. Ezek a szervezetek az elmúlt években a kormányzati kommunikáció és a politikai stratégiaalkotás legfőbb bástyáiként funkcionáltak, gyakorlatilag állami pénzből finanszírozva a hatalmi gépezetet.
A kérdés most az, hogyan tudja a jelenlegi államvezetés visszaszerezni ezeket az összegeket olyan magánalapítványoktól, amelyek a támogatásokat vélhetően már régen beépítették a saját működési struktúráikba. Felmerül az is, hogy a Tisza-kormány által beígért átfogó vizsgálat felül tudja-e írni ezeknek a szerződéseknek a jogerős státuszát, és képes lesz-e végleg lezárni a rejtett állami finanszírozás korszakát.
A 30 milliárdos települési keret külön kezelést kapott
A dokumentumok között szerepelt egy 30 milliárd forintos keretösszeggel rendelkező határozat is, amely 163 településnek nyújtandó támogatásokat írt elő. Ezt az összeget azonban a civilek nem számolták bele a teljes kiadási keretbe, mert a dokumentum nem tartalmazott konkrét kedvezményezetteknek járó meghatározott összegeket.
Ez azért fontos részlet, mert a 160 milliárd forintos összeg így is rendkívül magas, miközben a teljes gyakorlat ennél is szélesebb képet mutathat. A Transparency International 2023 decemberében indított adatigénylési eljárása ugyanis 2010-ig visszamenőleg vizsgálja a hasonló döntéshozatali mechanizmusokat.
A civil szervezet szerint az ügy rávilágít az államháztartás működésének rendszerszintű anomáliáira. Vagyis nem csupán néhány elszigetelt döntésről van szó, hanem egy olyan pénzügyi és közigazgatási gyakorlatról, amely hosszú éveken keresztül tette lehetővé, hogy közpénzek nem nyilvános határozatokon keresztül kerüljenek kiválasztott szervezetekhez.
A következő hónapokban politikai és jogi ütközés jöhet
Magyar Péter kabinetje a közelmúltban hivatalosan is bejelentette a titkos és a nem nyilvános kormányhatározatok felülvizsgálatát. A kiperelt 42 dokumentum fényében ez már nem csupán politikai ígéretként jelenik meg, hanem elkerülhetetlen elszámoltatási kötelezettségként.
A kérdés az, hogy a nyilvánosság ereje és a bírósági kontroll képes lesz-e megakadályozni, hogy az érintett alapítványoknál további, a rejtett hálózatokat finanszírozó vagyonkimenekítés kezdődjön. Ugyanilyen fontos kérdés, hogy mennyire lehet sikeres a korábbi rendszer gazdasági bázisának felszámolása egy olyan közigazgatási apparátussal, amelynek teljes cseréjére egyelőre nincsen reális kormányzati esély.
Az 160 milliárd forintnyi közpénz sorsa körüli jogi és politikai küzdelem a következő hónapok egyik legfontosabb belpolitikai összecsapásának ígérkezik a régi és az új elit között. A dokumentumok nyilvánosságra kerülése után már nemcsak az a kérdés, hogy kik kaptak pénzt, hanem az is, hogy ki döntött róla, milyen jogcímen, milyen határozatok alapján, és lehet-e következménye annak, ha a közpénzeket a jogszabályi korlátokat megkerülve osztották szét.
