Most jött a rendkívüli hír Sulyok Tamásról, itt a vége: megszüntetik a megbízatását.
riss bejelentés Sulyok Tamás ügyében
Újabb rendkívüli politikai fordulat érkezett 2026. július 5-én: Magyar Péter a kormány nevében benyújtotta az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítására vonatkozó javaslatot. A tervezet egyik legfontosabb pontja Sulyok Tamás jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése. A javaslat szerint az államfő nem maradhat hivatalban, mert Magyar Péter szerint közjogi szerepében nem védte meg kellő erővel a jogállamot és a demokratikus intézményrendszert. A módosítás célja a politikai rendszer átalakítása, valamint több olyan szabály megváltoztatása, amely a jövőben szigorúbb ellenőrzést és átláthatóbb állami működést hozna.
[ ]
Magyar Péter kemény szavakkal indokolta a döntést
A bejelentésben Magyar Péter egyértelműen fogalmazott, és Sulyok Tamás szerepét a korábbi politikai folyamatokkal hozta összefüggésbe. Azt mondta:
„Magyarország újjáépítése nem kezdődhet úgy, hogy legfontosabb közjogi méltósága ugyanaz az ember marad, aki közreműködött a köztársaság lebontásában. Sőt, éltette a jogállamot lebontó kormányt. Sulyok Tamás (…) végig részese, sőt, szurkolója volt annak a folyamatnak, amely lépésről-lépésre lebontotta a Magyarországon a demokráciát és a jogállamot. Cserbenhagyta a hazánkat, amikor az Orbán-kormány elfoglalta az intézményeket, amikor széthordták a közvagyont, és amikor éveken keresztül, tudatosan, éveken keresztül magyart a magyar ellen uszítottak. (…) Sulyok Tamás cserbenhagyta a magyar embereket, amikor a legnagyobb szükségük lett volna rá.”
A tervezet alapján az új államfőt várhatóan még a nyár folyamán megválaszthatja a parlament. A hírek szerint Magyar Péter korábban arról beszélt, hogy Sulyok Tamás július 20-a körül már nem lesz Magyarország köztársasági elnöke, az új köztársasági elnök pedig augusztus 20-a előtt hivatalba léphet.
Több nagy változás is jönne a közjogi rendszerben
A javaslat nemcsak Sulyok Tamás megbízatásáról szól. A csomagban szerepel az országgyűlési képviselők mandátumának korlátozása is: a jövőben legfeljebb 12 évig, vagyis három cikluson át tölthetnék be tisztségüket. A bírósági rendszert is átalakítanák, visszaadnák az Alkotmánybíróság korábban elvont jogköreit, az alkotmánybírók mandátumát 9 évben határoznák meg, újraválasztási lehetőség nélkül. Emellett 70 éves felső életkori határt vezetnének be, ami több jelenlegi alkotmánybíró megbízatását is érintené. A bírói önigazgatás erősödne, a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének kiválasztásában és visszahívásában is nagyobb szerepet kaphatnának a bírák.
Közpénzvédelem, megyék és új hivatal
A módosítás további fontos része a közpénzek védelme és az állami működés átalakítása. Megszüntetnék a Költségvetési Tanács vétójogát, létrehoznák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt, valamint felszámolnák az önálló Országgyűlési Őrséget az egységesebb rendészeti igazgatás érdekében. A vármegyék elnevezése ismét megyére változna. Szűkítenék azoknak a törvényeknek a körét is, amelyekhez kétharmados többség szükséges, így a jövőbeni kormányok könnyebben nyúlhatnának hozzá többek között a Magyar Nemzeti Bankot, az Állami Számvevőszéket, a nyugdíjrendszert és a nemzeti lobogót érintő szabályokhoz. A most benyújtott pontokat halaszthatatlan reformként mutatták be, de a tervek szerint később egy teljesen új alkotmány kidolgozása is napirendre kerülhet.
