Megérkezett a 2026/2027-es téli előrejelzés! Mindenki a fejét fogja, ilyen télre készüljön mindenki!
A jelenlegi számítások alapján az enyhébb tél irányába billen a mérleg
A 2026–2027-es tél kapcsán a mostani jelzések közül a legfontosabb az, hogy a szezonális modellek Európa jelentős részén nagyobb esélyt adnak a sokéves átlagnál magasabb téli középhőmérsékletnek. Ez nem egy konkrét hőmérsékleti értéket jelent, hanem azt, hogy a december és február közötti időszak átlaga nagyobb valószínűséggel kerülhet az elmúlt évtizedek enyhébb telei közé, mint a hidegebbek közé. Magyarországon ez hosszabb enyhe szakaszokat, gyakori nyugati vagy délnyugati légmozgást, ködös és nyirkos napokat, valamint síkvidéken több esőt és havas esőt hozhat. Az alacsonyabban fekvő területeken kisebb lehet a tartós hóborítás esélye, mint a korábbi évtizedekben, ugyanakkor az Északi-középhegységben, a Bakonyban, az Alpokalján és más magasabban fekvő térségekben továbbra is többször kialakulhat összefüggő hótakaró. Az „enyhébb tél” kifejezés ugyanakkor könnyen félreérthető. Ez nem azt jelenti, hogy minden nap plusz 10 fok várható, hanem azt, hogy az enyhébb napok és időszakok összességében nagyobb hangsúlyt kaphatnak, mint a tartós fagyok. Mindeközben rövid időre akár mínusz 10–15 fok alatti értékek is kialakulhatnak az ország fagyzugos részein.
Az erős El Niño is hatással lehet a következő télre
A 2026–2027-es tél egyik legfontosabb globális háttértényezője az El Niño. A NOAA július 9-én közzétett helyzetértékelése szerint az El Niño már kialakult, az év végéig tovább erősödhet, és 97 százalékos valószínűséggel 2027 kora tavaszáig fennmaradhat. A szervezet akkori becslése alapján 81 százalék volt az esélye annak, hogy 2026 őszén rendkívül erős El Niño alakul ki. Az El Niño a trópusi Csendes-óceán középső és keleti térségének tartós felmelegedésével járó óceáni-légköri jelenség. Világszerte átrendezheti a légköri áramlásokat és a csapadék eloszlását, Európára gyakorolt hatása azonban jóval közvetettebb és nehezebben kiszámítható, mint például Észak- vagy Dél-Amerikában. Egy erős El Niño önmagában nem dönti el, hogy Magyarországon enyhe, havas vagy száraz tél lesz. Hatása más légköri folyamatokkal együtt érvényesül, többek között az észak-atlanti áramlási rendszerrel, a sarki örvény állapotával és az északi-sarki légnyomási viszonyokkal. A NOAA azt is hangsúlyozza, hogy még a legerősebb El Niño-események sem idézik elő automatikusan minden térségben a megszokott hatásokat.
Decemberben enyhébb és csapadékosabb idő is jöhet
A jelenlegi szezonális előrejelzések alapján a tél elején Közép-Európában megnőhet az átlagosnál csapadékosabb idő valószínűsége. Ha mindezt az átlagosnál magasabb hőmérséklet kíséri, akkor a síkvidéki területeken gyakrabban eső, havas eső és átmeneti hó hullhat, mint tartós havazás. December első felében hosszabb, borongós és ködös időszakok is kialakulhatnak. Anticiklonális helyzetben a magasban enyhébb levegő helyezkedhet el fölöttünk, miközben a talaj közelében hideg, páradús légtömeg reked meg. Ilyenkor nappal is csupán 0–5 fok lehet, miközben a hegyekben vagy a köd fölé emelkedő területeken jóval enyhébb, naposabb idő uralkodhat. A csapadékosabb jelzés azonban nem feltétlenül jelent gyakori országos havazást. A csapadék halmazállapotát mindig az adott pillanat hőmérsékleti viszonyai döntik el. Már egy-két fok eltérés is elegendő lehet ahhoz, hogy ugyanaz a ciklon az ország egyik részében havat, máshol havas esőt, délen pedig esőt hozzon. A fehér karácsony esélyét augusztusban még lehetetlen megbízhatóan meghatározni. A szezonális modellek nem egy konkrét decemberi nap időjárását adják meg, hanem több hónap átlagos hőmérsékleti és csapadékviszonyainak valószínűségét mutatják.
Január hozhatja a tél legerősebb hidegét
Még egy összességében enyhe tél alatt is rendszerint januárban a legnagyobb az esély egy tartósabb hideg időszakra. Ha az észak-atlanti nyugati áramlás átmenetileg meggyengül, és magas légnyomás alakul ki Észak- vagy Kelet-Európa fölött, akkor sarkvidéki vagy szibériai eredetű hideg levegő zúdulhat a Kárpát-medencébe. Ilyen helyzetben néhány nap alatt 10–15 fokos lehűlés is bekövetkezhet. Hótakaró és derült, szélcsendes éjszaka esetén a fagyzugokban mínusz 15 fok alatti értékek sem zárhatók ki. Az ország nagyobb részén pedig napközben is fagypont alatt maradhat a hőmérséklet. A legutóbbi tél jól megmutatta, mennyire félrevezető lehet egy egész évszak átlagából minden egyes hétre következtetni. A 2025–2026-os tél országos átlagban 1,3 fokkal volt enyhébb az 1991–2020-as normálnál, januárban mégis többhetes hideg és havas időszak alakult ki. A 2026. januári középhőmérséklet országosan 1,22 fokkal maradt el a normáltól, a csapadék jelentős része pedig hó formájában hullott. Ezért a 2026–2027-es télre vonatkozó enyhe szezonális jelzés mellett is komolyan kell venni egy esetleges januári hidegbetörés lehetőségét.
Februárban korai tavaszias idő és komoly lehűlés is előfordulhat
Február az utóbbi években gyakran hozott rendkívül enyhe időszakokat, ugyanakkor ez a hónap továbbra is képes nagy havazásra és erős fagyokra. A nappalok gyorsan hosszabbodnak, a napsugárzás erősödik, ezért délnyugati áramlás esetén akár 15–18 fokos maximumok is kialakulhatnak. Egy északkeleti hidegbetörés azonban néhány nap alatt ismét téliesre fordíthatja az időt. A felmelegedő talaj és az erősödő napsütés miatt a hó síkvidéken gyorsabban olvadhat, de egy erős mediterrán ciklon február második felében is jelentős havazást és hófúvást okozhat. A 2026-os február például országosan 2,52 fokkal volt melegebb az 1991–2020-as átlagnál. A hónap legmagasabb hőmérséklete több állomáson elérte a 17,6 fokot, miközben egyes napokon hó, havas eső és ónos eső is előfordult. A következő február esetében is az egyik legvalószínűbb forgatókönyv a hasonlóan nagy ingadozás: a tavaszias és a fagyos időszakok váltakozása.
Lesz-e sok hó a 2026–2027-es télen?
Erre jelenleg még nem adható pontos válasz. A szezonális modellek a hőmérsékleti eltéréseket általában megbízhatóbban jelzik, mint a magyarországi havazás gyakoriságát és mennyiségét. A hóhoz ugyanis egyszerre kell elegendő nedvesség és megfelelően hideg légtömeg, ráadásul ezek időbeli egybeesésének is meg kell történnie. Az átlagosnál enyhébb tél csökkenti a síkvidéki, tartós hótakaró esélyét, de nem zárja ki a jelentős havazást. Egy mediterrán ciklon 24–48 óra alatt akár számottevő hóréteget is létrehozhat, ha a Kárpát-medencében előzetesen hideg levegő helyezkedik el. Az országon belül komoly eltérések várhatók. Az északkeleti térségekben, az Északi-középhegységben és a magasabban fekvő dunántúli területeken nagyobb az esély a tartósabb hótakaróra. A Dél-Alföldön és az ország déli részén gyakrabban fordulhat át a havazás havas esőbe vagy esőbe. A városokban a hősziget-hatás miatt a hó többnyire gyorsabban olvad, mint a külterületeken. Budapesten vagy más nagyvárosok belső részein így előfordulhat, hogy a külvárosban és a környező dombokon megmarad a hó, miközben a belvárosban rövid idő alatt latyak lesz belőle.
Ónos esőből is több veszélyes helyzet adódhat
Az enyhe és hideg légtömegek gyakori váltakozása kedvezhet az ónos eső kialakulásának. Ilyenkor a magasban fagypont fölötti levegő található, ezért a hópehely esőcseppé olvad, a talaj közelében viszont ismét fagypont alatti rétegbe kerül. A túlhűlt vízcsepp az útra, fára vagy vezetékre érve azonnal megfagy. Az ónos eső különösen veszélyes lehet az utak, járdák és felsővezetékek szempontjából. Már néhány tized milliméteres jégbevonat is rendkívül csúszóssá teheti a burkolatot, vastagabb jégréteg esetén pedig faágak törhetnek le és vezetékek szakadhatnak el. Egy enyhébb télben sem feltétlenül kisebb a közlekedési kockázat. A fagypont körüli gyakori ingadozás miatt több lehet a lefagyás, a jegesedés, a havas eső és a latyakos út, mint egy tartósan száraz, hideg időszakban.
Ködös, szürke napokból is sok lehet
Az átlagosnál enyhébb magyar telek sokszor nem napfényesek, hanem hosszan borultak és nyirkosak. Anticiklon idején a hideg, nedves levegő megrekedhet a Kárpát-medencében, miközben magasabb szinten enyhébb levegő érkezik fölénk. Ilyenkor több napon, akár egy-két héten át is megmaradhat a köd és az alacsony rétegfelhőzet. A hőmérséklet nappal is csak kevéssel emelkedik fagypont fölé, éjszaka pedig gyenge fagy alakulhat ki. A ködszitálás ráfagyhat az utakra, hidakra és felüljárókra. A magasabban fekvő tájakon ugyanebben az időben napos, száraz és akár 8–10 fokos idő is lehet. Ez az úgynevezett hidegpárnás helyzet, amely télen gyakran előfordul a Kárpát-medencében. Az ilyen periódusok a légszennyezettséget is fokozhatják, mert a szélcsendes, stabil légrétegben a szennyező anyagok nem tudnak eltávozni. A légúti betegséggel élők számára ezért az enyhének tűnő, de ködös és szmogos idő is megterhelő lehet.
Csapadékosabb tél következik, vagy marad a szárazság?
A jelenlegi Copernicus-előrejelzés Közép-Európa térségében késő ősszel és a tél elején az átlagosnál csapadékosabb időnek ad valamivel nagyobb esélyt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Magyarország egész területén és a tél mindhárom hónapjában csapadéktöbblet várható. A téli csapadék eloszlása az ország egyes részei között jelentősen eltérhet. Az atlanti frontok inkább a nyugati és északi térségeket érinthetik gyakrabban, míg a mediterrán ciklonok a déli, délkeleti országrésznek hozhatnak nagyobb mennyiséget. Az is előfordulhat, hogy az egész tél átlagosan csapadékos lesz, miközben hosszú, három-négy hetes száraz időszakok és rövid, rendkívül csapadékos periódusok váltogatják egymást. A 2025–2026-os tél során például a nagyon száraz december után a januári csapadék 41 százalékkal meghaladta a sokéves átlagot, a február pedig átlagos mennyiséget hozott. Az egész évszak országos csapadékösszege végül mégis csak a normál 84 százaléka lett.
Tartósan befagyhatnak-e a tavak?
Egy összességében enyhe tél csökkenti a nagy tavak tartós és biztonságos befagyásának esélyét. A Balaton, a Velencei-tó és a Fertő magyarországi része csak akkor tud megfelelő vastagságú jeget növeszteni, ha több napon vagy héten át tartós fagy uralkodik, és közben az erős szél vagy egy újabb felmelegedés sem bontja meg a jégtakarót. Rövidebb januári hideghullám idején kialakulhat összefüggő jég, de ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy a jég sportolásra is alkalmas. A jég vastagsága és szerkezete területenként jelentősen eltérhet, különösen a befolyóknál, kikötőknél, nádasok mellett és az áramló víz közelében. A folyók befagyása még kevésbé valószínű. A Duna és a Tisza teljes jégbeállásához rendkívül hosszú és erős hideg szükséges, amely az utóbbi évtizedekben egyre ritkábban következik be.
A téli középhőmérséklet hosszú távon emelkedik
Magyarország téli éghajlata egyértelműen melegedő irányt mutat. A HungaroMet adatai szerint 1901 és 2026 között az országos téli középhőmérséklet lineáris trendje mintegy 1,9 Celsius-fokos emelkedést jelez. A 2012–2013-as tél óta mindössze egyetlen évszak, a 2016–2017-es volt hidegebb az 1991–2020-as normálnál. Ez nem azt jelenti, hogy megszűnnek a kemény telek vagy a nagy havazások. A hideg szélsőségek továbbra is előfordulhatnak, csak egyre melegebb kiinduló állapotból indulnak, és a tartós síkvidéki hótakaró esélye hosszabb távon csökken. A 2025–2026-os tél is enyhébb volt a normálnál, mégis mínusz 25 fokos országos minimumot mértek Szécsényben, és januárban több héten keresztül havas, fagyos idő uralkodott az ország jelentős részén. Ez jól mutatja, hogy a melegedő éghajlat és az időjárási szélsőségek nem zárják ki egymást.
Mekkora fagyokra kell felkészülni?
Augusztusban még nem lehet megmondani, mikor és hol alakul ki a tél legalacsonyabb hőmérséklete. Az azonban szinte biztos, hogy a következő télen is lesznek fagyos napok, és derült, havas, szélcsendes éjszakákon erős lehűlés következhet be. A fagyzugos északi völgyekben, például Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye egyes részein mínusz 15 fok alatti érték is előfordulhat. A legkedvezőbb körülmények között a mínusz 20 fok körüli minimum sem lenne szokatlan, de ennek valószínűségét hónapokkal előre nem lehet pontosan megadni. Az Alföldön is kialakulhat kemény fagy, különösen hóval fedett, szélcsendes éjszakákon. A Balaton térségében, a nagyvárosokban és a szelesebb magaslatokon általában mérsékeltebbek az éjszakai minimumok. A tél egészének enyhébb jellege tehát nem jelenti azt, hogy nem kell gondoskodni fagyvédelemről, víztelenítésről vagy megfelelő téli felszerelésről.
Mire készüljenek a gazdálkodók és a kerttulajdonosok?
Az enyhébb tél csökkentheti a fagy okozta károk egy részét, ugyanakkor új kockázatokat is hordoz. Ha decemberben és január elején tartósan enyhe az idő, a gyümölcsfák és más növények idő előtt megindulhatnak, majd egy későbbi hidegbetörés súlyos károkat okozhat. A kártevők és kórokozók túlélési esélye is nagyobb lehet enyhe télben. A tartós hó hiánya miatt a talaj kevésbé kap természetes szigetelést, így egy rövid, hó nélküli hideghullám nagyobb talajfagyot idézhet elő, mint egy havas időszak. A csapadék mennyisége különösen fontos lesz a nyári és őszi aszály után. A lassan olvadó hótakaró és a tartós, mérsékelt eső jobban feltölti a talaj nedvességkészletét, mint a rövid, heves csapadék. Ha a tél enyhe, de száraz marad, a következő tavaszi vegetációs időszak már eleve vízhiánnyal indulhat.
Kell-e rendkívül magas fűtésszámlákra számítani?
Az átlagosnál enyhébb tél általában kisebb országos fűtési energiaigényt jelent, de az egyéni kiadások szempontjából nemcsak az évszak átlaga számít. Egy háromhetes kemény januári hideg jelentősen megemelheti a fogyasztást akkor is, ha december és február enyhe marad. A szeles és nedves idő hőérzete jóval alacsonyabb lehet a tényleges hőmérsékletnél. Egy plusz 3 fokos, erős széllel és esővel kísért nap sokak számára kellemetlenebbnek érződhet, mint egy száraz, szélcsendes, mínusz 2 fokos időszak. A fűtési szezon előtt érdemes ellenőrizni a kazánt, a kéményt, a nyílászárókat és a termosztátot. A vízvezetékek, kerti csapok és öntözőrendszerek víztelenítését sem szabad kihagyni csak azért, mert a szezonális modellek enyhe telet valószínűsítenek.
A pontos téli előrejelzésre még várni kell
A jelenlegi előrejelzésekből elsősorban az látszik, hogy a 2026–2027-es tél egészének átlagosnál enyhébb jellege valószínűbb. A decemberi, januári vagy februári konkrét időjárási helyzeteket azonban csak jóval közelebb az adott időponthoz lehet megbízhatóbban előre jelezni. A szezonális modellek több lehetséges időjárási forgatókönyvet futtatnak, majd azt vizsgálják, hogy ezek közül hány mutat az átlagosnál melegebb, hidegebb, szárazabb vagy csapadékosabb évszakot. Nem azt mondják meg, hogy január 15-én havazni fog-e, hanem valószínűségi képet adnak a teljes három hónapról. Az 5–10 napos előrejelzések már alkalmasabbak egy közeledő hidegfront, havazás vagy ónos eső jelzésére. A konkrét települési részleteket pedig általában csak néhány nappal korábban lehet megfelelő pontossággal meghatározni.
Ez most a legvalószínűbb forgatókönyv
A jelenlegi, 2026. augusztus elején elérhető információk alapján Magyarországon változékony, ugyanakkor az átlagosnál enyhébb 2026–2027-es tél tűnik a legvalószínűbbnek. Gyakori lehet a nyugati és délnyugati áramlás, ezért több enyhe, esős és ködös időszakra lehet számítani. Decemberben és a tél elején a csapadékosabb idő esélye is valamivel nagyobb lehet, de síkvidéken a csapadék jelentős része eső vagy havas eső formájában hullhat. Januárban továbbra is kialakulhat egy hosszabb, hideg és havas periódus, februárban pedig a tavaszias enyheséget újabb markáns visszahűlések szakíthatják meg. Tartós, három hónapon át uralkodó kemény tél jelenleg kevésbé valószínű. Ugyanakkor senki ne abból induljon ki, hogy az évszak hó és erős fagy nélkül telik majd el. Egy-két komoly hidegbetörés, országos havazás, ónos eső és közlekedési fennakadás az enyhébb szezonális átlag mellett is reális lehetőség. A téli kép az ősz folyamán egyre tisztábban kirajzolódik. Különösen az októberi és novemberi modellfrissítések adhatnak majd megbízhatóbb irányt a tél első felére.
