A nyomorból a Parlament élére:23 éve még 14 gyerekkel éltek egy romos présházban, ma a parlament első roma alelnöke Kőszegi Krisztián.
A romos présháztól a Parlament alelnöki székéig – Kőszegi Krisztián elképesztő útja
Tizennégy gyermek egy romos présházban
23 évvel ezelőtt a tízéves Kőszegi Krisztián még szakács szeretett volna lenni. Családjával egy romos pécsi présházban élt, ahol tizennégy gyermeket neveltek. Nagybátyja, Kőszegi László elhunyt testvére nyolc gyermekét fogadta be a saját hat gyermeke mellé.
A család kevés pénzből élt, de a gyermekek között soha nem tettek különbséget. „Ezek már a mi gyerekeink. Ugyanúgy szeretjük őket, mint a saját gyerekeinket, és nem lehet minket elválasztani” – mondta Kőszegi László.
A tanulás jelentette a kitörés lehetőségét
A gyermekek szorgalmasan tanultak, ezért a pécsi önkormányzat végül egy ötszobás, összkomfortos házat vásárolt a családnak. Krisztián számára hatalmas élményt jelentett, hogy végre saját fürdőszobájuk, angolvécéjük és íróasztaluk lehetett.
A családban közös program volt a tanulás, kvízkönyvekből kérdezték egymást, és versenyeztek a helyes válaszokkal. Krisztián szerint náluk egyszerűen „trendi volt a tanulás”. Elsőként szerzett diplomát a testvérek közül, később pedig kutatásokban vett részt, tanulmányokat írt, valamint Barcelonában és Genovában is dolgozott.
Meglepődött az alelnöki irodában
A 2003-as riport után több mint két évtizeddel az RTL Házon kívül című műsora visszavitte Krisztiánt egykori otthonához. A romos présházban élő kisfiúból időközben országgyűlési képviselő, a Tisza politikusa és a magyar Parlament első roma alelnöke lett.
Amikor először belépett a hatalmas alelnöki irodába, azt hitte, másokkal is osztoznia kell majd rajta. Megkérdezte, miként lehetne elválasztani a munkaállomásokat, ekkor közölték vele, hogy az egész helyiség kizárólag az övé. Származását ma sem tagadja meg: „Én egy roma származású magyar politikus vagyok” – fogalmazott.
Nem felejtette el, honnan indult
Kőszegi Krisztián egyik első parlamenti felszólalásában az iskolakezdési támogatás fontosságáról beszélt. Gyermekként maga is megtapasztalta, milyen érzés hiányos tanszerekkel érkezni az iskolába, miközben másoknak mindenük megvan. Támogatja a tankötelezettségi korhatár visszaemelését 18 évre, a közmunkarendszert pedig átalakítaná.
Áprilisig történelem- és földrajztanárként dolgozott, és a gilvánfai tanodát vezette. Alelnökként is visszajár a gyermekekhez, focizik velük, és továbbra is azért dolgozik, hogy egy szegénységbe születő gyermek sorsát ne a lakcíme, a bőrszíne vagy a szülei pénztárcája döntse el.
