Borzalmas hír jött ma reggelre– tegnap éjszaka örökre lehunyta szemét… Gyászba borult az egész MAGYARORSZÁG! Hatalmas név távozott közülünk!
Gyász: elhunyt Komjáthy György, a magyar rádiózás legendás alakja
Mély fájdalommal búcsúzik az ország attól az embertől, akinek hangján generációk nőttek fel.
Vasárnapi koktél, Csak fiataloknak, Töltsön egy órát kedvenceivel – műsorok, amelyek a hatvanas és hetvenes évek Magyarországának meghatározó pillanatai voltak. A mikrofon mögött pedig ott ült az ember, akinek hangja összetéveszthetetlen volt: Komjáthy György.A legendás rádiós 92 éves korában hunyt el.
Az utóbbi években visszavonultan élt, ritkán adott interjút – de ha megszólalt, minden szava súlyt és eleganciát hordozott. Egy korábbi beszélgetésében így vallott arról, hogyan telnek napjai:„Most, hogy eljöttek hozzám, meglátogattak, bearanyozták a szívemet. Boldog vagyok. Egyébként már nem tudok sokat kimozdulni, sok nyavalyával küzdök – de aki úgy szereti a zenét, mint én, az soha nincs egyedül.”
„A zene a társam, a párom, az életem”
Komjáthy fiatal korában orgonaművésznek készült, a komolyzene volt az első szerelme. Ahogy mesélte, otthon, a nyolcadik kerület egyik bérházában csendült fel először a rádióból Strauss Kék Duna keringője – az élmény örökre meghatározta az életét.„Akkor hallottam először Johann Strausst, de apám csak annyit mondott: Gyurikám, öt nap múlva meghallgatjuk a Kék Duna keringőt. És azóta sem múlt el nap zene nélkül.”
Később jött Mozart, Bach, Liszt, Bartók – és a rádió, ahol 1958-ban kezdett dolgozni. Először komolyzenei műsorokban, majd a könnyűzene nagyköveteként. Ő volt az, aki a hallgatókhoz közelebb hozta az új hangokat, a friss ritmusokat, a nemzetközi slágereket – mindig elegánsan, mindig mértékkel.
Egy korszak hangja
Komjáthy György nemcsak műsorvezető volt, hanem stílus, egy hang, amitől vasárnap délután otthonossá vált a nappali. Hangja lágyan hömpölygött, mint a Kék Duna, amit gyermekként megígértek neki.Sokan tőle hallottak először Beatles-, Presley- vagy Korda György-számot. Korda György egyébként jó barátja is volt: „Amikor nehéz időszakom volt, Gyuri segített. Ez már a múlt, de mindig hálás vagyok érte.”
A rádiós sosem titkolta: a zene volt az egyetlen igaz társa.„Évtizedek óta egyedül élek, ülök egy hullámvasúton, hol fönn, hol lenn, de a zene velem van. Nekem az a párom, az életem.”
Egy élet a mikrofon mögött
Komjáthy György nevéhez fűződnek a magyar rádiózás legemlékezetesebb műsorai, ahol a zene, a kultúra és az emberi hang összefonódott.A hallgatók szemében sosem volt „celeb”, hanem egy úriember, aki tudta, mit jelent szolgálni a közönséget.
A közelgő centenáriumra is készült:„December 1-jén lesz százéves a Magyar Rádió, és szeretnék ott lenni a lakihegyi adónál. Az is a születésnapom előestéje – december 2-án leszek 92. Ha a Jóisten is úgy gondolja, szeretnék még egyszer ott állni az épület előtt, ahol az életem kezdődött.”
Ez a kívánsága már nem teljesülhet.De a hangja, a mondatai, és az a szelíd derű, amivel minden vasárnap belépett az otthonainkba, örökre itt maradnak.
Nyugodjon békében, Komjáthy György.A magyar rádiózás egyik legnagyobb alakja most csendben elnémult – de az emléke, mint egy kedvenc dallam, örökre bennünk marad. 🎙️💔
Forrás: story.hu
