Csúnyán beégett Orbán: lelepleződött Orbánék újabb hazugsága!
Csúnyán rájuk égett a kampány: sorra omlanak össze Orbánék jóslatai
Hónapokon át plakátokkal, videókkal, politikusi nyilatkozatokkal és milliárdos állami kampánnyal riogatott a Fidesz a „Tisza-adóval”. Most ehhez képest a Magyar-kormány egyik látványos döntése az lett, hogy 27 százalékról 5 százalékra csökkenti a tűzifa áfáját.
Közben 1,2 százalékra esett az infláció, az üzemanyagárak visszaközelítettek a tavaszi szintekhez, megnyílt az út az uniós pénzek előtt, és a magyar–ukrán viszonyban is sikerült rendezni az egyik legsúlyosabb, évek óta húzódó vitát.
Orbánék kampányának apokaliptikus jóslatai egyelőre látványosan rosszul öregszenek. Van, amikor egy propagandaüzenetet nem az ellenzék cáfol meg, hanem egyszerűen eltelik néhány hónap, és megérkezik a valóság.
A „Tisza-adó” után adócsökkentés érkezett
A Fidesz a választás előtt lényegében országos politikai márkát épített a „Tisza-adó” kifejezésből. A választóknak azt sulykolták, hogy Magyar Péterék hatalomra kerülése után brutális adóemelések következnek, amelyek súlyos terheket raknak majd a családokra.
Ehhez képest Magyar Péter kormánya éppen egy 27 százalékos adót vág 5 százalékra.
A kormány korábban bejelentette: ősszel 27-ről 5 százalékra csökkenti a tűzifa áfáját. Kármán András pénzügyminiszter szerint nagyjából másfél millió magyar él olyan háztartásban, amely részben vagy teljes egészében tűzifával fűt.
A most ismertetett menetrend szerint az új kulcs szeptember 15-től lép életbe. A kedvezmény nemcsak a tűzifára, hanem a pelletre, a brikettre és a faszénre is kiterjed.
A politikai irónia nehezen lenne erősebb.
Orbánék éveken át 27 százalékos áfát szedtek a tűzifán, majd hónapokon keresztül azzal riogatták az embereket, hogy majd Magyar Péter fog adót emelni. Magyar Péter ugyanakkor már a választás előtt 5 százalékos tűzifaáfát ígért, és ez a vállalás a TISZA választási programjában is szerepelt.
Most végrehajtják.
Közben maga a „Tisza-adó” története is szétesett. A kampány egyik fontos alapjául szolgáló sajtótörténetről később kiderült, hogy nem állt meg.
Az Index májusban helyreigazítást közölt arról a dokumentumról, amelyet korábban a TISZA több száz oldalas gazdasági tervezeteként mutatott be. A helyreigazítás kimondta: a dokumentum nem a TISZA gazdasági tervezete, így abból a párt tervezett adórendszerére sem lehetett következtetni.
Addigra azonban a történet már végigjárta az országot. Jöttek a plakátok, a „Tisza-adó”, az adókalkulátor és a kormányzati kommunikáció. Még nemzeti konzultációt is építettek az állítólagos adótervekre.
A történet most már ott tart, hogy hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozás indult a több mint 12 milliárd forintos „Tisza-adós” nemzeti konzultáció ügyében. Ez természetesen még nem jelent megállapított bűncselekményt, de a politikai kontraszt meglehetősen látványos.
A Fidesz az adóemeléssel riogatott, a TISZA pedig elkezdett adót csökkenteni.
Az infláció és az üzemanyagárak sem igazolták az összeomlást
Nem a tűzifa áfája az egyetlen terület, ahol a kampány legsötétebb jóslatai rosszul öregszenek.
A KSH pénteki adata szerint júliusban mindössze 1,2 százalékos volt az éves infláció, júniushoz képest pedig még 0,1 százalékkal csökkent is az általános árszint. Az élelmiszerek ára éves összevetésben 1,1 százalékkal, a vendéglátás nélkül számolva pedig 4,4 százalékkal mérséklődött.
Ez közel tíz éve nem látott inflációs környezet.
Természetesen nem lehet néhány hónap kormányzásának tulajdonítani egy az egyben az infláció alakulását. A forint árfolyama, a külső energiaárak, a korábbi intézkedések, a kereslet változása és a nemzetközi gazdasági folyamatok egyaránt szerepet játszanak benne.
Politikailag azonban ettől még kínos a helyzet.
A választási kampányban gazdasági összeomlást vizionáltak. Augusztusra 1,2 százalék lett az infláció.
Az üzemanyagpiacon ugyancsak egészen más kép alakult ki, mint amit a legsötétebb jóslatok sugalltak. A NAV augusztusra alkalmazható piaci elszámolóára 580 forint a 95-ös benzinnél és 592 forint a gázolajnál.
Márciusban ugyanez 564 forint, illetve 578 forint volt. Vagyis az árak ismét a tavaszi szintek közelében járnak.
Ez különösen annak fényében érdekes, hogy tavasszal a közel-keleti válság miatt jelentős energiaár-sokk érte Európát. A helyzetből kialakulhatott volna komolyabb drágulás is, ám az előre jelzett összeomlás egyelőre itt sem érkezett meg.
Az emberek természetesen nem statisztikai táblázatokban élnek. A megélhetés továbbra is sok család számára nehéz, az árak korábbi emelkedésének hatása pedig nem tűnik el egyik hónapról a másikra.
A mostani adatok azonban mégsem azt a gazdasági apokalipszist mutatják, amelyet a választás előtt Magyar Péter kormányzásához kötöttek.
Megmozdultak a befagyasztott uniós források
Az egyik legnagyobb örökölt probléma az volt, hogy Magyarország eurómilliárdjai ragadtak bent az Európai Unióban a jogállamisági és korrupcióellenes viták miatt.
Az elmúlt években a magyar kormány és az uniós intézmények közötti konfliktus egyre súlyosabb lett, miközben az ország jelentős fejlesztési és helyreállítási forrásoktól esett el. A kampányban eközben azzal is riogattak, hogy egy új kormány még kiszolgáltatottabbá teszi Magyarországot Brüsszelnek.
Ehhez képest július 10-én az uniós pénzügyminiszterek tanácsa jóváhagyta az új magyar RRF-tervet. A magyar kormány szerint ezzel megnyílt az út a 10 milliárd eurónyi helyreállítási forrás előtt.
A Reuters korábban arról számolt be, hogy az új kabinet megállapodást ért el összesen 16,4 milliárd eurónyi korábban befagyasztott helyreállítási és kohéziós forrás felszabadításáról, korrupcióellenes és jogállamisági vállalások mellett.
Ez nem azt jelenti, hogy minden euró már megérkezett a magyar költségvetésbe. A pénzek folyósítása továbbra is feltételekhez, vállalásokhoz és azok teljesítéséhez kötődik.
Azt viszont igen, hogy a korábbi patthelyzet érdemben megmozdult.
A választások előtt Brüsszellel való teljes kiszolgáltatottságról és elszigetelődésről beszéltek. Ehhez képest az új kabinet tárgyalásokba kezdett, vállalásokat tett, és megnyílt az út jelentős uniós források felszabadítása előtt.
A kérdés most az, hogy a kormány képes lesz-e teljesíteni a vállalásokat, és valóban megérkeznek-e azok a pénzek, amelyekre a magyar gazdaságnak és a fejlesztéseknek szükségük van.
A korábbi mozdulatlansághoz képest azonban már maga az előrelépés is látványos változás.
Ukrajnával kapcsolatban sem a kampány forgatókönyve valósult meg
Talán ezen a területen volt a leghangosabb a választási kampány. Háborúval, magyar katonák küldésével, fegyverszállításokkal és Ukrajna azonnali európai uniós felvételével riogatták a választókat.
Ehhez képest Magyar Péter kormánya fenntartotta azt az álláspontját, hogy Magyarország nem küld katonákat és fegyvereket Ukrajnába, miközben diplomáciai úton sikerült előrelépni a kárpátaljai magyarok ügyében.
Júniusban magyar–ukrán megállapodás született a magyar kisebbség nyelvi, oktatási, kulturális és politikai jogairól. A vállalások bekerültek Ukrajna uniós kisebbségi akciótervébe is.
Magyarország ezért támogatta az első csatlakozási klaszter megnyitását, miközben a kormány továbbra sem támogatja Ukrajna gyorsított EU-tagságát.
Vagyis ezen a területen sem az történt, amit a kampányplakátokon megjósoltak. Nem indultak magyar katonák Ukrajnába, nem kezdődött magyar fegyverszállítás, és Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását sem fogadta el a kormány.
Egyetlen tűzifa-áfacsökkentésből természetesen nem lehet kijelenteni, hogy a TISZA-kormány soha semmilyen adót nem fog emelni. Ahogy az 1,2 százalékos infláció sem jelenti azt, hogy Magyarország minden gazdasági problémája egyik napról a másikra megszűnt.
De nem is erről szól az egész történet.
Hanem arról, hogy milyen távol került a valóság attól az apokaliptikus képtől, amelyet a Fidesz a választás előtt Magyar Péter kormányzásáról festett.
Adóapokalipszist ígértek – jött a tűzifa 27-ről 5 százalékra csökkentett áfája.
Gazdasági bajokat jósoltak – júliusban 1,2 százalékra esett az infláció.
Elszálló költségekkel riogattak – az augusztusi NAV-üzemanyagárak ismét a márciusi szintek közelében vannak.
Brüsszeli elszigetelődést vetítettek előre – közben megnyílt az út jelentős uniós források előtt.
Ukrajnával kapcsolatban háborús forgatókönyveket építettek – ehelyett kisebbségjogi megállapodás született, katonák és magyar fegyverszállítás nélkül.
A Fidesznek ellenzékből természetesen az a dolga, hogy keményen ellenőrizze a kormányt. Lesz is miért kritizálni, hibákból már most sincs hiány. Ehhez azonban lassan új történetre lesz szükség, mert a régi forgatókönyvvel egyre nagyobb a baj.
Hónapokon át azt mondták az embereknek, hogy Magyar Péter hatalomra kerülése után jön a „Tisza-adó”. Most pedig Orbán Viktor az ellenzéki padsorokból nézheti, ahogy a TISZA-kormány az általuk 27 százalékon hagyott tűzifaáfát 5 százalékra vágja.
A propaganda sok mindent kibír.
A valósággal való találkozást valamivel nehezebben.
