Egyre több kórházi osztály áll le Magyarországon – most kiderült, mekkora a baj
A helyzet súlyosabb, mint gondoltuk
Szinte minden nap hallani a magyar egészségügy problémáiról, de eddig nem volt átfogó kép arról, pontosan hol és milyen okból omlanak össze az ellátások. Most azonban a Direkt36 mesterséges intelligencia segítségével több száz dokumentumot elemzett, és ezekből kiderült: 2020 eleje óta legalább 770 alkalommal zártak be kórházi osztályokat vagy állították le az ellátást ideiglenesen Magyarországon.
Ha egy kórházi osztály nem tudja ellátni a betegeit, arról hivatalos határozat születik, és az NNGYK kijelöli, hogy melyik másik intézmény vegye át a feladatait. Ezek a dokumentumok ugyan nyilvánosan elérhetők, de ilyen rendszerszintű feldolgozásuk eddig nem történt meg. Most viszont ezek alapján látható, hogy a magyar egészségügy milyen súlyos strukturális problémákkal küzd.
A zárások indokai változatosak: előfordul, hogy egy műszer meghibásodása akadályozza a működést, vagy egy fertőző vírus miatt kell szüneteltetni az ellátást. Gyakori azonban, hogy egyszerűen elfogynak a dolgozók. A jelentés szerint a leállások egyharmada közvetlenül orvos- vagy ápolóhiányra vezethető vissza, de sokszor a túlterheltség vagy az infrastruktúra elöregedése is szerepet játszik.
„Egy elromlott műszer, egy az osztályon terjedő fertőző vírus miatt, vagy éppen azért, mert elfogyott az osztályról a dolgozó, aki ellássa a betegeket.”
A Direkt36 kiemeli, hogy nem csak kisebb vidéki kórházak kerülnek bajba. Sőt, a legnagyobb, országos ellátási feladatokat is ellátó centrumkórházak is egyre gyakrabban kénytelenek felfüggeszteni működésüket. Ezeknél az intézményeknél gyakori, hogy a speciális műszerek javítása vagy hiánya okoz fennakadást, de az általános humánerőforrás-hiány is éppúgy probléma.
A legsúlyosabb helyzetben lévő kórházak:
Hetényi Géza Kórház, Szolnok
Szent János Kórház, Budapest
Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, Budapest
E három intézmény összesen legalább 78 alkalommal kért osztálybezárást vagy ellátásfelfüggesztést, döntően szakemberhiány miatt. Közülük is kiemelkedik a budapesti Szent János Kórház, ahol a betegellátás zavara már szinte állandósult.
A leggyakrabban érintett osztályok listája is riasztó:
167 határozat szólt a stroke-ellátás ideiglenes leállításáról. Ez különösen súlyos, mivel az ilyen típusú eseteknél az időablak kritikus: minden elvesztegetett perc növeli a maradandó károsodás kockázatát.
Emellett gyakran szünetel a CT-diagnosztika és a neurológiai ellátás is.
A gyermekosztályok és szülészetek esetében a leállások jellemzően szintén munkaerőhiány miatt történnek.
Megdöbbentő példák is előkerültek:
A budapesti Uzsoki Utcai Kórházban 2024 júliusában minden műtétet fel kellett függeszteni, mert „az összes műtőben elviselhetetlenné vált a hőmérséklet”.
A dél-budai Szent Imre Kórház sürgősségi osztálya 2023-ban egy éjszakára nem fogadott betegeket, mert „nagyobb számban megjelenő ágyipoloskák irtása” zajlott.
Az ilyen helyzetek súlyosan megzavarják az ellátás folyamatosságát, és gyakran azt is jelentik, hogy a betegeknek több száz kilométerrel távolabb kell kezelést keresniük – ami életveszélyes is lehet.
Az NNGYK határozatai nyilvánosak ugyan, de eddig senki nem vette a fáradságot, hogy ezeket rendszerszinten elemezze. A Direkt36 most ezt megtette, mesterséges intelligenciával, statisztikai elemzéssel és több hónapnyi munkával. Az eredmény: egy drámai összkép a magyar egészségügy állapotáról, ami nemcsak a szakemberek, hanem a betegek számára is napról napra súlyosabb következményekkel jár.
Forrás: telex.hu
Hirdetés:
