Fordulat az ügyben: Kósa Lajos is célkeresztbe került!
Most robbant a hír: Kósa Lajost is meghallgatnák – előkerülhetnek a tíz évvel ezelőtti döntések
Kósa Lajos neve is felkerült a listára
Újabb fordulat jöhet az MNB-botrányt vizsgáló parlamenti bizottság munkájában: a testület elsőként Bánki Eriket és Kósa Lajost akarja meghallgatni. Kettejük neve azért került elő, mert politikailag ott álltak annál a 2016-os törvénymódosításnál, amely az MNB alapítványainak pénzügyeivel és az adatok nyilvánosságával kapcsolatban vált emlékezetessé.
Kósa Lajos akkor a Fidesz frakcióvezetőjeként védte a módosítást, és ekkor hangzott el azóta is sokat idézett mondata:
„Addig közpénz, amíg az alapító nem tette bele az alapítványba a közpénzt, és attól kezdve az alapítványi pénz, és nem közpénz.”
A kérdés most az lehet, pontosan milyen politikai és szakmai megfontolások vezettek a 2016-os döntésekhez.
Az Alkotmánybíróság végül másként látta a helyzetet
A vitatott konstrukció végül komoly jogi akadályba ütközött. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az MNB közfeladatot lát el és közpénzzel gazdálkodik, ezért az általa alapítványoknak átadott vagyon sem veszíti el egyszerűen közpénz jellegét.
Most a vizsgálóbizottság arra kereshet választ, kik készítették elő és kik támogatták politikailag azt a rendszert, amelynek keretében a jegybanki alapítványok működtek.
Hargitai János KDNP-s bizottsági tag arra is utalt, hogy szerinte más szereplőnél kellene kezdeni a történet feltárását, konkrét nevet azonban nem mondott. A bizottság ezért elsősorban a dokumentumokra és a meghallgatásokra támaszkodhat.
Komoly következménye lehet a távolmaradásnak
A mostani szabályozás már jóval szigorúbb, mint a korábbi parlamenti vizsgálóbizottságok idején. Az első igazolatlan mulasztás esetén 100 ezer forintos bírság szabható ki.
A második igazolatlan távolmaradásnál már egymillió forint lehet a bírság, míg a harmadik mulasztás újabb egymillió forintos büntetést és bizonyos esetekben rendőrségi elővezetést is maga után vonhat.
Fontos ugyanakkor, hogy a bizottsági meghallgatás nem bírósági eljárás, és önmagában nem jelent büntetőjogi felelősséget vagy bűnösséget. A testület politikai és intézményi felelősséget próbál feltárni.
Szeptember 18-ig dokumentumokat is bekérnek
A bizottság szeptember 18-i határidővel adatokat kér az MNB-től és a Neumann János Egyetemért Alapítványtól is. Így a meghallgatások mellett dokumentumok, döntések és pénzügyi folyamatok is a vizsgálat középpontjába kerülhetnek.
Felmerült az is, hogy később további korábbi magas rangú szereplőket hallgassanak meg. Orbán Viktor neve jelenleg nincs a meghallgatási listán, de a bizottság tagjai szerint a később feltárt információk alapján további személyek behívásáról is dönthetnek.
Kósa Lajos és Bánki Erik meghallgatása önmagában senkit nem tesz felelőssé az MNB későbbi ügyeiért. Arra azonban lehetőséget teremthet, hogy tíz évvel később részletesebben is kiderüljön, kik és milyen megfontolások alapján támogatták a jegybanki alapítványokkal kapcsolatos akkori döntéseket.
