Három évig is előzetesben maradhat Seszták Miklós és Hankó Balázs!
Harminc napra rendelték el Hankó és Seszták letartóztatását – akár három évig is tarthat a fogva tartásHankó Balázs és Seszták Miklós volt miniszter letartóztatását első körben 30 napra rendelték el a bíróságok a Blikk 2026. október 2-i beszámolója szerint. Ügyükben azonban a fogva tartás meghosszabbítható: a lap által ismertetett jogi háttér alapján akár három évig is tarthat, ítélet nélkül. Ez felső időhatárként felmerülő lehetőség, nem a két politikusra már kiszabott büntetés.
Hank
ó ügyében kulturális támogatásokat vizsgálnak
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt folyik eljárás a korábbi kulturális és innovációs miniszter ellen. Nyomozásának hátterében a Nemzeti Kulturális Alap több mint 17 milliárd forintos támogatásai állnak a Blikk beszámolója szerint.
Hankó letartóztatását a Kecskeméti Járásbíróság rendelte el a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség indítványára. Ügyészségi közlés szerint a bíróság a szökés, az elrejtőzés és az eljárás jogellenes befolyásolásának veszélyét is megállapította. Többórás tárgyalásával egy időben a család otthonában házkutatás zajlott; a volt miniszter fellebbezett a letartóztatás ellen.
Sesztáknál a bizonyítás veszélyeztetésére hivatkoztak
Másik büntetőeljárásban került letartóztatásba Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter. Többrendbeli hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsítja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal.
Fogva tartásáról a Budai Központi Kerületi Bíróság döntött. Indoklásában a tanúk befolyásolásának és a bizonyítékok megsemmisítésének veszélyére hivatkozott a Blikk által ismertetett beszámoló szerint.
Védője vitatja az őrizetbe vétel jogszerűségét
Papp Gábor, Seszták védőügyvédje a mentelmi jog felfüggesztésének hatálybalépése miatt kifogásolta az intézkedés időzítését. Nyilatkozatában így fogalmazott:
„Bár a parlament felfüggesztette az ügyfelem mentelmi jogát, az onnantól hatályos, amint megjelenik a Magyar Közlönyben, ám az őrizetbe vétel azelőtt történt meg, mielőtt az megjelent volna, így álláspontom szerint az nem jogszerűen történt.”
Ez a védő jogi álláspontja. Bírósági megállapítást az őrizetbe vétel jogellenességéről az idézett forrás nem ismertet.
Önmagában a gyanú nem elegendő
Letartóztatás elrendelésével a bíróság nem a gyanúsított bűnösségéről határoz: az intézkedés az eljárás biztosítását szolgálja. Alkalmazásához a megalapozott gyanú mellett a szökés, a bizonyítás megnehezítése vagy az ismételt bűnelkövetés veszélyének is fenn kell állnia.
Tóth Attila Tas büntetőjogi ügyvéd magyarázata szerint a bizonyítás akadályozásának kockázatát a bírói gyakorlatban például alá-fölé rendeltségi viszonyokból vezethetik le. Figyelmeztetett ugyanakkor arra, hogy a gyanúsított tagadásából önmagában nem következik bizonyítékhamisítási szándék.
Újabb bírói döntések kellenek a hosszabbításhoz
Vádemelés előtt a letartóztatást kezdetben egy hónapra rendelik el, majd az ügyészség indítványára a bíróság meghosszabbíthatja. Felső időhatára a terhére rótt bűncselekmény büntetési tételéhez igazodik.
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés esetén öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés lehet a büntetési tétel. Az eredeti beszámoló a büntetési tételekre és a halmazati szabályokra hivatkozva ír arról, hogy a két volt miniszter, valamint az ugyancsak letartóztatott volt államtitkár esetében akár hároméves fogva tartás is lehetséges.
Ebből azonban nem következik, hogy mindannyian ennyi időt töltenek majd letartóztatásban. Minden hosszabbításhoz újabb bírói döntés szükséges; a kezdeti harmincnapos időszak lejárta ugyanakkor önmagában nem jelent biztos szabadulást.
