Itt az új adónem: a kerítésadó – Hihetetlen, de már ezért is fizetni kell
Balatonfőkajár úttörő lépésre szánta el magát: 2025. január 1-jétől kerítésadót vezetett be. Az új helyi adónem minden olyan ingatlant érint, ahol az élő sövényen túl épített kerítés található. Az adó mértéke évi 1 000 forint folyóméterenként. A helyiek a döntést vegyes érzelmekkel fogadták.
A kerítésadó bevezetése jól mutatja, hogy az önkormányzatok a helyi adókról szóló törvény alapján egyre kreatívabb módon teremtenek bevételi forrásokat. Az így befolyt összegek teljes egészében a település kasszáját gyarapítják, és közszolgáltatásokra vagy fejlesztésekre fordíthatók.
Ugyanakkor a döntés komoly vitákat indított el arról, mennyire igazságosak ezek az új típusú helyi adók, és hogy a lakosság vállain mekkora plusz terhet jelentenek.
Fotó: 123rf.com
Mit ír elő a rendelet?
A 168.hu beszámolója alapján a balatonfőkajári szabályozás egyértelműen fogalmaz:
„Az ingatlanok területén az élő sövényen kívül épített kerítés” adóköteles, és a hosszt folyóméterben kell megállapítani.
Ez azt jelenti, hogy nemcsak az utca felőli, hanem az oldalsó és hátsó kerítések is beleszámítanak az adóalapba. Közös kerítések esetén a szomszédjogi szabályok alapján mindkét tulajdonosnak a saját telkéhez tartozó teljes hossz után kell fizetnie.
A gyakorlatban ez például úgy néz ki, hogy egy 10 méteres közös kerítésnél mindkét szomszéd külön-külön ki kell, hogy fizesse a 10 ezer forintos adót.
Helyi reakciók
A bevezetés hírére nem tört ki nagy felháborodás, ugyanakkor sokan értetlenséggel fogadták a döntést. Van, aki szerint igazságtalan, hogy a közös kerítések után is kétszer kell fizetni, mások viszont úgy vélik, az adó mértéke kezelhető, ha valóban a falu fejlődésére fordítják.
Nem egyedi eset: Zsombón a tornyok után kell fizetni
Balatonfőkajár nincs egyedül a különleges helyi adókkal. A Csongrád-Csanád vármegyei Zsombón a magas építmények után szednek adót. Ez az ipari és infrastrukturális létesítményekre – például mobilátjátszó tornyokra, rádióadókra – vonatkozik.
Az éves adó mértéke jelentős: egy 30 méteres torony után 1,25 millió forint, míg 80 méternél magasabb építmények után 2,75 millió forint fizetendő. Lakóházakat, például társasházakat ez a szabályozás nem érint.
Zsombón tehát a cél kettős: növelni az önkormányzat bevételeit, miközben a lakosságot nem terhelik közvetlenül. Balatonfőkajáron ezzel szemben a kerítésadó közvetlenül minden ingatlantulajdonos pénztárcáját érinti.
Adóterhek és kérdőjelek
Az új típusú helyi adók bevezetése kétségtelenül kreatív megoldás az önkormányzati költségvetés növelésére, de sokakban felmerül a kérdés: hol a határ? Vajon hosszú távon mennyire fenntartható, ha a lakosságot egyre több, eddig adómentesnek hitt tétel után terhelik?
