Jön a negatív jövedelemadózás Magyarországon – így változnak a minimálbérek

A magyar adórendszer egyik legnagyobb átalakítása körvonalazódhat a következő időszakban, miután Kapitány István leendő gazdasági miniszter megerősítette: a Tisza Párt tervei szerint a minimálbér után mindössze 9 százalék személyi jövedelemadót kellene fizetni, miközben a mediánbér alatt keresők „mindannyian” adócsökkentésre számíthatnának. A kijelentés azonban sokkal összetettebb kérdéseket vet fel annál, mint elsőre látszik, hiszen Magyarországon jelenleg is százezrek vannak, akik gyakorlatilag nulla forint SZJA-t fizetnek a különféle kedvezmények miatt.

A bejelentés ezért nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és költségvetési szempontból is komoly vitákat indított el. Szakértők szerint ugyanis a kijelentés akár egy teljesen új rendszer, az úgynevezett negatív jövedelemadó irányába is mutathatna – bár ennek bevezetése egyelőre rendkívül valószínűtlennek tűnik.

Mit jelentene a 9 százalékos SZJA?

A jelenlegi magyar rendszerben egységesen 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli a béreket. A Tisza terve szerint azonban a minimálbéresek esetében ez az adókulcs jelentősen csökkenne, ami havi szinten is érezhető pluszpénzt hagyna az embereknél.

A számítások szerint:

• minimálbér esetén évente akár 240 ezer forinttal több maradhatna a dolgozóknál,
• 420 ezer forintos bruttó bérnél évi 180 ezer forint lehetne a nyereség,
• 500 ezer forintos fizetésnél körülbelül 120 ezer forint,
• 625 ezer forintos jövedelemnél pedig mintegy 60 ezer forint plusz maradhatna.

A rendszer sávos lenne, vagyis minél alacsonyabb valaki keresete, annál nagyobb mértékű adócsökkentést kapna. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a minimálbéresek járnának a legjobban, miközben a közepes keresethez közelítve fokozatosan csökkenne a kedvezmény mértéke.

A legnagyobb kérdés: mi lesz azokkal, akik most sem fizetnek adót?

A legérdekesebb problémát azonban nem azok jelentik, akik jelenleg teljes SZJA-t fizetnek, hanem azok, akik a mostani rendszerben már most is teljes vagy részleges mentességet élveznek.

Jelenleg ugyanis számos társadalmi csoport fizet nulla forint személyi jövedelemadót:

• a 25 év alatti fiatalok,
• a 30 év alatti anyák,
• a három- és négygyermekes anyák,
• a kétgyermekes anyák jelentős része,
• valamint azok a családok, akik a családi adókedvezményt teljes mértékben kihasználják.

És itt válik igazán érdekessé Kapitány István kijelentése. Ha valóban „mindenki” adócsökkentést kap a mediánbér alatt, akkor elméletileg azoknak is járna valamilyen plusz kedvezmény, akik jelenleg már nem fizetnek SZJA-t.

Ez pedig már a negatív jövedelemadó irányába vezetne.

Mi az a negatív jövedelemadó?

A negatív jövedelemadó egy különleges gazdasági modell, amelyben az állam nem elvonja az adót az alacsony keresetűektől, hanem bizonyos szint alatt kiegészíti a jövedelmüket.

Vagyis ha valaki túl keveset keres, nemhogy nem fizetne adót, hanem pénzt kapna az államtól.

A rendszer célja az lenne, hogy minden dolgozó elérjen egy minimális nettó jövedelmi szintet, és senki ne essen a mélyszegénység alá.

Bár ez első hallásra rendkívül kedvezően hangzik, a gyakorlatban elképesztően drága rendszer lenne. Magyarországon ráadásul már most is többféle családtámogatási és adókedvezmény működik egyszerre, így egy újabb nagy állami juttatási forma komoly költségvetési feszültségeket okozhatna.

Sokan ezért úgy vélik, a „mindenki” szó inkább politikai kommunikáció, mint konkrét gazdaságpolitikai terv.

A Tisza még maga sem láthatja a teljes képet

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Tisza Párt többször jelezte: a költségvetés valós állapotát csak a kormányátvétel után fogják pontosan látni.

Ez rendkívül fontos körülmény.

Egy ország pénzügyi helyzete ugyanis alapvetően meghatározza, hogy milyen mértékű adócsökkentések férnek bele a költségvetésbe. Ha a hiány nagyobb a vártnál, vagy a gazdasági növekedés lassabb lesz, könnyen előfordulhat, hogy a kampányígéretek egy részét át kell alakítani.

Éppen ezért a szakértők szerint a mostani kijelentések inkább irányvonalakat mutatnak, mint kész jogszabálytervezeteket.

Az egész adórendszer átalakulhat

A Tisza programjából az is látszik, hogy nem egyszerűen kisebb adócsökkentésekben gondolkodnak, hanem a teljes családtámogatási és jövedelemadó-rendszer összehangolásában.

Ez azért lehet kulcsfontosságú, mert jelenleg a magyar rendszer rendkívül összetett:

• külön adókedvezmények járnak a fiataloknak,
• külön kedvezmények az anyáknak,
• más szabályok vonatkoznak a nagycsaládosokra,
• és további eltérések vannak a családi adókedvezményeknél.

Egy teljes reform során könnyen előfordulhat, hogy egyes kedvezmények megszűnnek, mások összeolvadnak, vagy új támogatási formák jelennek meg.

Így végül lehetnek olyan családok, akik nyernek a változásokkal, míg mások kevésbé járnak jól – még akkor is, ha első pillantásra mindenki „adócsökkentést” kap.

Óriási társadalmi hatása lehet az intézkedéseknek

Ha a tervek akár részben is megvalósulnak, az több millió magyar életére lehet hatással.

A kisebb keresetű dolgozók nettó bére növekedhetne, ami rövid távon javíthatná a fogyasztást és a belső gazdasági aktivitást. Több pénz maradhatna élelmiszerre, rezsire, lakhatásra vagy éppen gyermeknevelésre.

Ugyanakkor a gazdasági szakértők figyelmeztetnek: az állami bevételek csökkenése komoly kihívást jelenthet.

Az SZJA a költségvetés egyik legfontosabb bevételi forrása, ezért minden jelentősebb csökkentés milliárdos kiesést okozhat az államnak. Ezt vagy más adókból kellene pótolni, vagy a kiadások csökkentésével.

Kérdés, meddig bírja a költségvetés

A következő hónapok egyik legnagyobb gazdasági kérdése az lehet, hogy a tervezett könnyítések milyen hatással lesznek az államháztartásra.

A piacok és a befektetők ugyanis egyszerre figyelik:

• mennyire lesz fenntartható az új adórendszer,
• nő-e emiatt az államháztartási hiány,
• szükség lesz-e újabb megszorításokra,
• vagy valóban sikerülhet úgy átalakítani a rendszert, hogy közben a gazdasági növekedés is gyorsuljon.

Az biztos, hogy a következő időszakban az SZJA kérdése a magyar gazdaság egyik legforróbb témájává válhat.

Egy mondat mindent megváltoztathatott

Kapitány István kijelentése első hallásra egyszerű választási ígéretnek tűnhetett, valójában azonban olyan kérdéseket nyitott meg, amelyek a teljes magyar adó- és támogatási rendszer jövőjét érinthetik.

A „mindenki kevesebb adót fizet” gondolat jól hangzik, de a részletek döntik majd el, hogy ez valódi adóforradalom lesz-e, vagy csak részleges könnyítés bizonyos társadalmi csoportoknak.

Egy biztos: a következő hónapokban rengeteg vita várható arról, ki mennyit nyerhet, és ki lehet az, aki végül mégsem jár olyan jól az új rendszerrel, mint azt elsőre sokan remélik.