Lecsaptak a magas rangú tisztviselőre: bilincsben távozott, ezzel gyanúsítják!
Egymilliárdos támogatás és 3 százalékos kenőpénzgyanú
Újabb korrupciógyanús ügyben indítottak eljárást: a Központi Nyomozó Főügyészség közlése szerint egy vezető beosztású kormányhivatali tisztviselő pénzt fogadhatott el azért, hogy segítsen állami támogatási pályázatok kedvező elbírálásában. Az ügyben a hivatalos személy mellett egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei vállalkozót és egy közvetítőként eljáró férfit is meggyanúsítottak. A történetben közel egymilliárd forintos pályázat, százalékos „sikerdíj”, több millió forint készpénz és TEK-es elfogás is szerepel.
Fontos: az érintetteket egyelőre csak gyanúsítják, bűnösségükről kizárólag a bíróság dönthet. A nyomozó ügyészség szerint azonban az ügy olyan súlyú, hogy a kormányhivatali osztályvezető letartóztatását is indokoltnak tartották.
A megalapozott gyanú szerint a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei vállalkozó közel egymilliárd forintos állami támogatás elnyerésére nyújtott be pályázatot egy kormányhivatalhoz. Az ügyészség tájékoztatása alapján a vállalkozó egy közvetítőn keresztül megállapodhatott a vezető beosztású kormánytisztviselővel. Az alku szerint, ha a pályázatot pozitívan bírálják el, akkor az elnyerni kívánt támogatás 3 százalékát juttatja nekik.
A pályázat végül sikeres lett. A gyanú szerint a vállalkozó az előzetes megállapodásnak megfelelően 2026 áprilisának elején első részletként 12,6 millió forintot adott át a közvetítőnek. Az ügyészség szerint ebből 5 millió forint jutott tovább a hivatalos személyhez.
Ha a gyanú bizonyítást nyer, akkor az ügy már nem egyszerű „gyorsított ügyintézésről” vagy baráti segítségről szól. Ebben az esetben pénzért cserébe befolyást, hivatali közreműködést és egy közpénzből finanszírozott pályázat kedvező elbírálásához nyújtott segítséget kínálhattak. A százalékosan meghatározott összeg arra utalhat, hogy a feltételezett juttatást közvetlenül a megszerezni kívánt állami támogatás nagyságához igazították.
Az első ügy után újabb ajánlat következett
Az ügyészség szerint a történet az első sikeres pályázattal és az állítólagos pénzátadással nem ért véget. Amikor a kormányhivatali osztályvezető tudomást szerzett arról, hogy a vállalkozó újabb, ezúttal 440 millió forintos támogatási pályázatot nyújtott be, értesítette a korábbi közvetítőt. A cél a gyanú szerint az volt, hogy ismét felajánlhassák segítségüket a „gördülékeny ügyintézésben”.
A nyomozó ügyészség állítása szerint a vállalkozó ezért már 6 millió forintot ígért az osztályvezető és társa közreműködéséért. A pénzt július 2-án átadta a közvetítőként eljáró férfinak, a kormányhivatali osztályvezető pedig július 3-án vette át a neki szánt összeget.
A hatóságok ekkor már figyelemmel kísérték az eseményeket. A pénz átvételét követően a nyomozó ügyészek a Terrorelhárítási Központ közreműködésével elfogták a hivatalos személyt. A bilincs és a TEK-es akció látványos része az ügynek, de a nyomozás valódi feladata annak feltárása, hogy pontosan milyen megállapodás született, kik tudtak róla, hová került a pénz, és történt-e más pályázatoknál is hasonló közreműködés.
A történetben különösen súlyos körülmény lehet, hogy a gyanú szerint nem egyetlen alkalomról volt szó. Az első pályázat után ugyanis újabb támogatási kérelemnél merülhetett fel a fizetségért kínált segítség. A közvetítő ismételt megjelenése, a konkrétan meghatározott összegek és a „gördülékeny ügyintézés” felajánlása olyan, előre egyeztetett együttműködés gyanúját keltheti, amely túlmutathat egy pillanatnyi vagy elszigetelt döntésen.
Ha az ügyészség állításait később bizonyítékok is alátámasztják, akkor egy állami támogatási rendszerbe beépült korrupciós mechanizmus képe rajzolódhat ki. Ennek lényege az lehetett, hogy a pályázó pénzt ajánlott, a közvetítő kapcsolatot teremtett, a hivatalos személy pedig a beosztásából eredő lehetőségeket használhatta fel a támogatási döntés befolyásolására.
TEK-es elfogás után letartóztatásba került az osztályvezető
A pénzátadás után elfogott kormányhivatali osztályvezető letartóztatását a Debreceni Járásbíróság nyomozási bírája július 6-án rendelte el. A gyanúsított és védője fellebbezett a végzés ellen, a Debreceni Törvényszék azonban július 14-én véglegessé tette a döntést.
A letartóztatás nem jelent bűnösséget, és nem helyettesíti a későbbi bírósági eljárást. A döntés ugyanakkor azt mutatja, hogy a bíróság szerint fennálltak a legsúlyosabb kényszerintézkedés törvényi feltételei. Az ügyet tehát sem az ügyészség, sem a bíróság nem egyszerű adminisztratív szabálytalanságként vagy jelentéktelen hivatali visszaélésként kezeli.
A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség a pályázatok kedvező elbírálásáért több millió forintot kifizető vállalkozót minősített hivatali vesztegetés bűntette miatt hallgatta ki gyanúsítottként. A közvetítőként eljáró férfi és a vállalkozó szabadlábon védekezik, miközben az osztályvezető továbbra is letartóztatásban marad.
Az ilyen ügyekben nemcsak azt kell tisztázni, hogy ki fogadta el a pénzt. Ugyanilyen fontos kérdés, hogy ki ajánlotta fel, ki közvetítette, milyen információkkal rendelkeztek az érintettek, és ténylegesen történt-e beavatkozás a pályázatok elbírálásába. A hatóságoknak azt is fel kell tárniuk, hogy más személyek tudhattak-e a feltételezett megállapodásokról, illetve voltak-e további, hasonló módon kezelt támogatási kérelmek.
A korrupciós ügyeknél mindig alapvető kérdés, hogy magányosan cselekvő szereplőkről vagy szélesebb működési gyakorlatról van-e szó. Egy vezető beosztású tisztviselő gyanúsítottként történő letartóztatása önmagában is súlyos fejlemény. A százalékos megállapodás, a közvetítő szerepe és az ismétlődő pályázati „segítség” azonban olyan mintázatot sejtethet, amely túlmutathat egyetlen rossz döntésen.
Most kezdődik az elszámoltatás valódi próbája
Ha a gyanú bizonyítást nyer, akkor nemcsak egy pénzt elfogadó hivatalnok és egy fizető vállalkozó ügyéről lehet szó. Az eset azt is megmutathatja, hogy az állami támogatási rendszer egyes pontjain mennyire volt sérülékeny az ellenőrzés, és hogyan válhatott egy közpénzből finanszírozott pályázat feltételezett magánalku tárgyává. A közpénz ugyanis nem magánzsákmány, a pályázat nem kapcsolati sport, a hivatal pedig nem lehet fizetős gyorsítósáv.
A Tisza-kormány idején minden hasonló eljárásnak külön politikai súlya van. Az emberek éveken keresztül azt hallották, hogy minden szabályosan működik, a döntések törvényesek, az állami támogatások oda kerülnek, ahol valóban szükség van rájuk. Most azonban olyan ügyek kerülnek a hatóságok elé, amelyekben a gyanú szerint pénz, befolyás és közpénzes döntés találkozhatott.
Az elszámoltatás azonban nem attól lesz hiteles, hogy hangos vagy látványos. Pontos, dokumentált, jogszerű és végigvitt eljárásra van szükség. A nyomozásnak kell megállapítania, hogy ki mit tett, ki mit tudott a feltételezett megállapodásokról, honnan származott és hová került a pénz, valamint voltak-e további érintettek.
A bilincs, a TEK-es elfogás és az osztályvezető letartóztatása erős képet mutat, de az ügy valódi tétje az, hogy a bíróság előtt bizonyítható lesz-e mindaz, amit az ügyészség jelenleg gyanít. Ha igen, az eset újabb bizonyítéka lehet annak, milyen mélyre nyúlhattak a közpénzek körüli korrupciós kockázatok. Ha a gyanú nem igazolódik, akkor ezt is egyértelműen ki kell mondaniuk a hatóságoknak.
Jelenleg annyi biztos, hogy egy magas rangú kormányhivatali tisztviselő letartóztatásban van, egy vállalkozót gyanúsítottként hallgattak ki, a közvetítő pedig szintén érintett az eljárásban. Az állami támogatásokhoz kötődő korrupciógyanús ügyben már nemcsak feltételezések és suttogások vannak: nyomozó ügyészségi eljárás folyik, a végső szót pedig a bizonyítékok alapján a bíróság mondhatja ki.
