Magyar Péterék hétfőn politikai bombát robbantanak a parlamentben – dagad a botrány!
Rendkívüli ülésen írhatják át az Alaptörvényt
Az Országgyűlés 2026. július 13-án, hétfőn szavazhat az Alaptörvény tizenhetedik módosításáról, amely egyszerre érinti a köztársasági elnök, az alkotmánybírók, a legfelsőbb bírósági vezetők és az országgyűlési képviselők helyzetét. A sürgős eljárásban tárgyalt csomag olyan alapvető intézményi szabályokat írhat át, amelyek normál esetben hosszabb politikai, társadalmi és szakmai egyeztetést indokolnának.
A kétnapos rendkívüli ülés hétfőn 13 órakor kezdődik Magyar Péter napirend előtti felszólalásával. A miniszterelnök számára 20 perces időkeretet biztosítanak, majd további napirend előtti felszólalások következnek. Ezután interpellációk, azonnali kérdések és kérdések hangzanak el, mielőtt megkezdődne az alaptörvény-módosításhoz kapcsolódó bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája.
A parlamenti napirend alapján még hétfő este sor kerülhet a végszavazásra is. A javaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges, a Tisza Párt azonban rendelkezik az ehhez szükséges parlamenti többséggel. Magyar Péter már szombaton közölte, hogy a parlament elfogadja a módosítást,
„a köztársasági elnöknek pedig öt napja lesz annak aláírására.”
A miniszterelnök azt is jelezte: ha az államfő nem írja alá a módosítást, megindítható ellene a megfosztási eljárás. Ez különösen nagy súlyt ad a hétfői döntésnek, hiszen a javaslat maga is tartalmazza a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését. ntetnék a jelenlegi köztársasági elnök megbízatását**
Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának egyik legvitatottabb pontja a köztársasági elnök helyzetét érinti. A javaslat értelmében a jelenlegi államfő megbízatása annak eredetileg meghatározott lejárta előtt megszűnne, az Országgyűlés pedig új köztársasági elnököt választhatna.
A kormány tájékoztatása szerint az új államfőt az alkotmányozási folyamat lezárultáig, de legfeljebb öt évre választaná meg a parlament. Magyar Péter korábbi közlése szerint az új köztársasági elnök személyéről várhatóan még a nyár folyamán döntés születhet.
A miniszterelnök ugyanakkor egyértelművé tette, hogy a jelenlegi köztársasági elnöktől elvárják az elfogadott módosítás aláírását. Magyar Péter szerint az államfőnek az Alaptörvény alapján öt napja lesz arra, hogy ezt megtegye. Azt is jelezte, hogy amennyiben ez nem történik meg, megindíthatják a megfosztási eljárást.
Magyar Péter figyelmeztetett arra is, hogy a megfosztási eljárás elindítását követően a köztársasági elnök már nem gyakorolhatná a jogköreit, helyette az Országgyűlés elnöke járhatna el. A kormányfő álláspontja szerint így az államfő esetleges ellenállása sem akadályozhatná meg tartósan a módosítás hatálybalépését.
A helyzet politikai és közjogi szempontból is rendkívüli, hiszen nem egyszerűen egy következő államfő megválasztásáról van szó. A parlament a hivatalban lévő köztársasági elnök mandátumát szakítaná meg egy alkotmánymódosítással, miközben éppen annak az államfőnek kellene aláírnia és kihirdetnie azt a jogszabályt, amely a saját megbízatásának megszűnéséről is rendelkezik.
A módosítás támogatói szerint a lépésre azért van szükség, hogy átalakítsák az előző rendszerhez kötődő közjogi intézményeket. Az ellenzők azonban úgy látják, hogy veszélyes precedenst teremthet, ha egy parlamenti kétharmad az államfő mandátumának lejárta előtt, politikai döntéssel szünteti meg annak megbízatását. ciklus után nem indulhatnának újra a képviselők**
A Görög Márta igazságügyi miniszter által benyújtott javaslat bevezetné az országgyűlési képviselők számára a 12 éves, illetve három ciklusban meghatározott időkorlátot. Ez azt jelentené, hogy aki már három alkalommal szerzett parlamenti mandátumot, vagy összesen legalább 12 éven keresztül volt országgyűlési képviselő, a későbbiekben nem indulhatna újra képviselőjelöltként.
A kormány álláspontja szerint a korlátozás megszüntetné a több évtizeden át tartó politikusi életpályákat, és rendszeresebbé tenné a politikai utánpótlást. Magyar Péterék úgy vélik, hogy a parlamenti képviselet nem válhat élethosszig tartó hivatássá, ezért időről időre új embereknek is lehetőséget kell kapniuk.
A szabályozás ugyanakkor nem kizárólag a korábbi kormánypárti politikusokat érintené. Beszámoltunk róla, hogy az Alaptörvény 17. módosításával a Tisza párt a kétharmados többsége birtokában korlátozza a választópolgárok jogát, hogy három ciklus után újraválasszák azt a képviselőt, akivel elégedettek voltak, így például soha többet nem lehet parlamenti politikus Hadházy Ákos vagy Szabó Tímea.
A módosítás kritikusai szerint ez a rendelkezés nemcsak a politikusok lehetőségeit korlátozza, hanem a választók döntési szabadságát is. Ha egy választókerület lakói elégedettek a képviselőjük munkájával, a szabály elfogadása után akkor sem szavazhatnának rá újra, ha továbbra is őt szeretnék látni a parlamentben.
A kormány tájékoztatása szerint a korlátozás a jelenlegi Országgyűlés mandátumát még nem érintené. A javaslat ugyanakkor a korábban megszerzett mandátumokat is figyelembe venné, ezért több jelenlegi politikus parlamenti pályafutása véget érhetne a ciklus lezárásával.
A kérdés ezért messze túlmutat azon, hogy helyes-e évtizedeken keresztül a parlamentben maradni. A vita arról is szól, hogy az állam alkotmányos szabályokkal korlátozhatja-e, kit választhatnak meg az állampolgárok, vagy ezt a döntést minden esetben kizárólag a választókra kellene bízni. otmánybíróság, a Kúria és az OBH vezetése is átalakulna**
A módosító csomag egyszerre több hatalmi központ működésébe nyúlna bele. Nemcsak az államfő és az országgyűlési képviselők helyzetét változtatná meg, hanem az Alkotmánybíróság, a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal és a Költségvetési Tanács szabályait is átírná.
A javaslat 70 éves felső korhatárt írna elő az alkotmánybíróknál. Azoknak a testületi tagoknak, akik már betöltötték ezt az életkort, a rendelkezés hatálybalépésével megszűnhetne a megbízatásuk. A kormány tájékoztatása szerint az alkotmánybírák megbízatása a jelenlegi 12 év helyett kilenc évre szólna, újraválasztás nélkül.
A módosítás az Alkotmánybíróság elnökének kiválasztását is megváltoztatná. Az elnököt a jövőben ismét a testület tagjai választhatnák meg maguk közül. A kormány szerint ezzel erősödne az Alkotmánybíróság önállósága, és a testület visszakapná azokat a jogköreit, amelyeket az elmúlt években elvettek tőle.
A Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének megbízatása a jelenlegi kilenc év helyett hat évre szólna, újraválasztás nélkül.
„A Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnöke bírói kezdeményezésre visszahívhatóvá válna.”
Ez azt jelentené, hogy a bírói szervezet vezetőinek megbízatása nemcsak rövidebb lenne, hanem meghatározott feltételek mellett a hivatali idő lejárta előtt is megszüntethetővé válna. A kormány szerint ezzel erősödne az igazságszolgáltatás belső önigazgatása és a vezetők elszámoltathatósága. A kritikusok viszont attól tartanak, hogy az új szabályok növelhetik a politikai nyomásgyakorlás lehetőségét.
A módosítás megszüntetné a Költségvetési Tanács költségvetési vétójogát, szűkítené a sarkalatos törvények körét, és átalakítaná az önálló szabályozó szervek alkotmányos helyzetét is.
Emellett létrejönne a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal. Magyar Péter kijelentette: „amit a nemzettől elloptak, azt a magyar állam vissza fogja venni.”
A módosítás így nem egyetlen technikai kérdést rendez, hanem
„egyszerre nyúl bele a parlamenti képviselet, az államfői hatalom, az alkotmánybíráskodás és az igazságszolgáltatás vezetésének szabályaiba.”
A gyorsított eljárás miatt azonban kevés idő marad annak mérlegelésére, milyen hosszú távú következményekkel járhat mindez a fékek és ellensúlyok rendszerére. A brutális volumenű módosító csomagra reagált Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője és Török Gábor politológus is. Gulyás Gergely szerint a benyújtott alkotmánymódosítás „az alkotmányos demokrácia vége és az önkényuralom kezdete”, míg Török Gábor azt vizsgálta, hogy a változtatások közül melyek kedveznek a Tiszának, és melyek tekinthetők a kormányoldal valódi önkorlátozásának. új vezeték és a gyógyszertámogatások átalakítása is napirenden lesz**
A parlament tavaszi ülésszaka június 15-én ért véget, azóta azonban a kormány minden héten rendkívüli ülés összehívását kezdeményezte. A mostani, július 13–14-i ülés legnagyobb politikai tétje az Alaptörvény átírása, de több gazdasági, energetikai és egészségügyi kérdés is a képviselők elé kerül.
A parlament tárgyalja a kőolajtermék-előállítók különadójának kiterjesztését és 2027-ig történő meghosszabbítását. A különadót eredetileg az energiahordozók világpiaci és regionális ára közötti különbségre hivatkozva vezették be, a mostani módosítás azonban tovább fenntartaná és szélesebb körre terjesztené ki a fizetési kötelezettséget.
Napirendre kerül a magyar–szlovák szénhidrogén-vezetékekkel kapcsolatos együttműködési megállapodás módosítása is. A tervek szerint Százhalombatta és Ipolyság között új vezeték épülhet, amely összekötné a Mol és a Slovnaft finomítóit. A beruházás támogatói szerint az összeköttetés erősíthetné a két ország energiaellátásának biztonságát, és új lehetőséget teremthetne a kőolajtermékek szállítására.
A képviselők megvitatják továbbá az egészségbiztosítási törvény módosítását is. Ennek értelmében az egyedi méltányossági gyógyszertámogatási kérelmek elbírálása a Batthyány-Strattmann László Alapítványtól az állami egészségbiztosítóhoz kerülne.
A változtatás azokat a betegeket érintheti, akik olyan ritka vagy különösen drága gyógyszerekhez kérnek támogatást, amelyek a hagyományos társadalombiztosítási rendszerben nem vagy csak korlátozottan finanszírozhatók. A tervek szerint a 2026. július 31-ig beérkező kérelmeket még az alapítvány bírálja el, az ezt követően benyújtott ügyek pedig már az egészségbiztosítóhoz kerülnek. A kormány szerint az új rendszer gyorsabb, átláthatóbb és szakmailag egységesebb elbírálást biztosíthat.
A hétfői ülés legnagyobb tétje azonban egyértelműen az Alaptörvény átírása lesz. A döntés nem csupán egy újabb módosításról szól, hanem arról is, milyen gyorsan és milyen politikai felhatalmazással lehet alapvető állami intézmények működését újraszabni.
A csomag egyszerre határozhat a hivatalban lévő köztársasági elnök sorsáról, több alkotmánybíró mandátumáról, a legfelsőbb bírósági vezetők jövőjéről és számos régi parlamenti képviselő további indulási lehetőségéről. Magyar Péterék szerint a módosítás célja az állam működésének megtisztítása és az intézmények függetlenségének helyreállítása. Az ellenzők ezzel szemben attól tartanak, hogy a kétharmados többség rendkívül rövid idő alatt, széles körű szakmai egyeztetés nélkül alakítja át Magyarország közjogi rendszerének legfontosabb elemeit.
Ezért a 2026. július 13-i szavazás következményei jóval túlmutathatnak egyetlen parlamenti ülésen. A döntés hosszú évekre meghatározhatja, kik vezethetik az ország legfontosabb alkotmányos intézményeit, kik indulhatnak a következő választásokon, és milyen erőviszonyok alakulnak ki a törvényhozó, a végrehajtó és az igazságszolgáltatási hatalom között.
