Megbüntethetnek, ha nem végzed el ezt a karbantartást házadon
Ingatlantulajdonosként fontos tisztában lenni az úgynevezett jókarbantartási kötelezettség fogalmával. Ez előírja, hogy a saját ingatlanokat használatra kész, biztonságos állapotban kell tartani, és indokolt esetben szükséges a megfelelő műszaki állapot fenntartásához munkálatokat elvégezni.
A kötelezettség elmulasztása komoly következményekkel járhat, ami a büntetésen túl bizonyos munkák elvégzését is magában foglalhatja.
Ezt jelenti a jókarbantartási kötelezettség
Dr. Zalavári György ügyvéd, az ÜgyvédHázak országos ügyvédi ingatlanközvetítő hálózat alapítója az ingatlan.com blogbejegyzésében foglalta össze a szabályozást érintő legfontosabb tudnivalókat. Mint írta,
a jókarbantartási kötelezettség előírása szerint az építményt mindig rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban kell tartani.
Ez magában foglalja a helyreállítási, a felújítási, a javítási, valamint az üzembiztonság fenntartására irányuló feladatokat is, amelyek a villamossági biztonságot, a higiéniát, az egészség- és környezetvédelmet, a használati biztonságot, a zaj és rezgés elleni védelmet, a tűzbiztonságot, az energiatakarékosságot és hővédelmet, továbbá az életvédelmet és katasztrófavédelmet is érintik.
Szervízkönyvet kell vezetni
Az úgynevezett ingatlan szervízkönyv az épület állapotát, technikai adatait, a hozzá kapcsolódó szakértői véleményeket és az elvégzett munkákat rögzíti, alátámasztva a jókarbantartási kötelezettség teljesülését.
Fontos tudnivaló, hogy a szervízkönyv vezetése az építési napló lezárását követően, legkésőbb a használatbavételi engedély megszerzésének napjától lehetséges. Bár lakások esetében ez
nem kötelező, hasznos lehet a tulajdonos számára,
hiszen összefoglalja az elvégzett feladatokat, és bizonyítja a kötelezettség teljesítését. Kötelező viszont 300 fős befogadóképességet meghaladó, tömegtartózkodásra szolgáló helyiségek, veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek, létesítmények, illetve katonai célú létesítmények, valamint egyes műemléki kategóriába sorolt építmények esetében.
Szigorú büntetés jár a mulasztásért
Amennyiben a jókarbantartási kötelezettség nem teljesül, és az építésfelügyeleti hatóság értesül a mulasztásról, úgy a büntetés terhe mellett ellenőrzést, felújítást, illetve egyes építési munkák elvégzését írhatja elő.
A legrosszabb forgatókönyv esetén akár az épület lebontására is kötelezhetnek.
„Le kellett bontatnunk az új falat, mert rossz helyre építették” – felújításos rémtörténetekA felújítással kapcsolatos rémtörténetek köteteiből egy könyvtárat is meg lehetne tölteni. Mi most csak ízelítőt adunk.
Erről annak fényében születik döntés, hogy a jókarbantartási kötelezettség elmaradása mekkora veszélyt jelent a használók életére, valamint a köz- és vagyonbiztonságra nézve.
A hatóság első körben a szervizkönyv meglétét ellenőrzi, hiánya esetén pedig előírhatja annak pótlását. Emellett megvizsgálja, hogy az építmény 20 évenként kötelező felülvizsgálata teljesült-e, és ha nem, szükség esetén elvégzi azt.
A döntés ellen nincs fellebbezési vagy más jogorvoslati lehetőség. Ha a helyzet súlyos kárral, életveszéllyel, a személyiségi jogok jelentős sérelmével fenyeget, vagy nemzetbiztonsági, honvédelmi vagy közbiztonsági érdek áll fenn, a határozat végrehajtása azonnali hatályú.
Ezen múlhat, hogy kié a felelősség
Ha a tulajdonos, bérlő vagy más érintett kárt okoz valakinek az épület vonatkozásában, a jogszabályok pontosan meghatározzák, hogy ki tekinthető felelősnek, és a mulasztás vagy gondatlanság milyen következményeket von maga után.
A Legitimo jogsegélyszolgálat összefoglalója szerint az épület egyes részeinek lehullásával vagy más hiányosságaival összefüggő kárért a tulajdonos a felelős. Ha azonban bizonyítania tudja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértette meg, mentesülhet a felelősség alól. Hasonló a helyzet akkor is, ha az épületen elhelyezett tárgy leesése kapcsán keletkezik kár. Az egyetlen különbség, hogy
a károsulttal szemben azt, akinek érdekében a tárgyat elhelyezték, az épület tulajdonosával egyetemleges felelősség terheli.
A szabályozás kitér arra az esetre is, amikor annak nyomán keletkezik kár, hogy valamit kidobnak, kiejtenek vagy kiöntenek a lakásból. Ilyenkor az ingatlan bérlője vagy egyéb jogcímen használója tekinthető felelősnek. Ha a bérlő vagy a használó a károkozót megnevezi, kezesként kell felelnie az ügyben. Ha ugyanakkor bizonyítani tudja, hogy a károkozó jogosulatlanul tartózkodott a helyiségben, mentesül a felelősség alól.
Érdemes tudni azt is, hogy a fenti szabályok nem befolyásolják a felelős személy azon jogát, hogy a károkozótól a kár megtérítését követelhesse.
