Megismétlődik a 87-es nagy havazás? Érkezik a jelentős havazás, egész napos fagyok! A hét második felében a kevésbé felhős, havas tájakon -18°C, -20°C-os minimumok is lehetnek!
Amikor egy januári reggelen a hőmérő mínusz tíz alá csúszik, és a levegőnek „csípős”, száraz szaga van, sokaknak automatikusan beugrik egy emlék: 1987 tele. Az a bizonyos nagy havazás, amikor napokra lebénult az ország, a hótorlaszok elzárták a falvakat, és a hideg nemcsak kellemetlen volt, hanem kíméletlen is. Most, 2026 elején egyre több meteorológiai jel utal arra, hogy nem egy átlagos január előtt állunk.
A kérdés persze az: valóban visszatérhet-e egy olyan tél, mint ’87-ben?
Miért került most újra elő a „nagy havazás” szó?
Az elmúlt években hozzászoktunk a szeszélyes telekhez: enyhe január, esős február, néhány nap hó, majd gyors olvadás. A mostani helyzet viszont más. A sarki örvény – vagyis a polar vortex – szokatlanul instabil, és ez az a tényező, amely a múltban is kulcsszerepet játszott az igazán kemény telek kialakulásában.
Normál esetben a sarki hideg „bezárva marad” az Északi-sark környékén. Most azonban a magaslégköri folyamatok miatt ez a hideg levegő kiszabadul, és dél felé indul. Európa pedig – köztük Közép-Európa és Magyarország – épp az útjába esik.
Meteorológusok szerint ez nem egy rövid hidegbetörés, hanem egy elhúzódó folyamat kezdete lehet.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A január második felére vonatkozó előrejelzések alapján tartós fagyos időszak rajzolódik ki. Nem arról van szó, hogy egy-két éjszakára mínuszba esik a hőmérséklet, hanem arról, hogy napközben is fagypont alatt maradhat, különösen ott, ahol a hó megmarad a felszínen.
A kevésbé felhős, szélcsendes területeken – például az Alföld egyes részein vagy fagyzugos völgyekben – -18, -20 fokos minimumok sem kizártak. Ez már az a hideg, amelynél az autók nehezen indulnak, a vízvezetékek veszélybe kerülnek, és a fűtés valóban életbevágó kérdés.
És mi a helyzet a hóval?
Ez az, ami mindenkit a legjobban foglalkoztat. A jelenlegi modellek alapján nem egyetlen, országos „hóvihar” várható, hanem több hullámban érkező csapadék. Amikor a hideg levegő találkozik egy mediterrán vagy atlanti eredetű nedves légtömeggel, havazás alakulhat ki.
Ez azt jelenti, hogy lehetnek térségek, ahol csak néhány centi hullik, máshol viszont jelentősebb, akár 20–30 centiméteres hótakaró is kialakulhat. Ha pedig a hideg tartós marad, a hó nem olvad el, hanem „rétegesen” épülhet tovább.
Pontosan így kezdődött 1987-ben is.
Mennyire hasonlít a mostani helyzet a ’87-es télhez?
Fontos kimondani: nem ugyanaz a helyzet, de vannak kísértetiesen hasonló elemek.
1987-ben egy rendkívül erős és stabil magasnyomású rendszer zárta el a melegebb levegőt, miközben keletről folyamatosan érkezett a sarkvidéki hideg. Most is blokkoló légköri helyzet van kialakulóban, ami lassítja a frontok mozgását, így egy-egy időjárási helyzet napokig, akár egy hétig is fennmaradhat.
A különbség inkább az, hogy ma a globális klíma melegebb, ezért nehezebb ugyanazt a mértékű havazást produkálni. Ugyanakkor, ha egyszer már kialakul a hótakaró, az visszacsatolásként tovább hűti a levegőt, ami újabb fagyokat eredményez.
2013-ban is hasonló időjárási tényezők uralátk a térséget
Miért lehet ez veszélyesebb, mint egy „sima” hideghullám?
A tartós fagy és hó együttese mindig problémás. Nemcsak a közlekedés miatt, hanem az infrastruktúra szempontjából is. Az elmúlt évek enyhébb telei után sok rendszer – utak, vízvezetékek, fűtési hálózatok – nincs felkészítve hosszú mínuszokra.
Ráadásul a nappali olvadás hiánya miatt a hó nem „dolgozza ki magát”, hanem tömörödik, jegesedik. Ez az, ami igazán megnehezíti a közlekedést és növeli a balesetveszélyt.
Akkor kimondható: jön a „nagy tél”?
A legpontosabb válasz így hangzik:
nem biztos, hogy megismétlődik 1987, de nagyon közel kerülhetünk hozzá.
A meteorológiai jelek alapján az idei január az elmúlt évek egyik leghidegebbje lehet, és komoly esély van arra, hogy hosszabb ideig megmaradó hótakaró alakuljon ki. Az extrém havazás esélye nem nulla, de nem is garantált – viszont a tartós, kemény tél esélye igen magas.
Mire érdemes most felkészülni?
Nem pánikra, hanem józan előrelátásra van szükség. Ellenőrizni a fűtést, a szigetelést, az autó állapotát. Vidéken különösen fontos a tartalék: tűzifa, élelmiszer, alapvető gyógyszerek.
A természet most jelez. Hogy pontosan mennyire komolyan, azt a következő hetek döntik el – de az biztos, hogy ez a január nem egy szokványos tél lesz.
