Most érkezett: Lehullt a lepel a kínai gigahitel ügyében, kiszivárgott, mit titkoltak el Orbánék
1. Titokban vették fel az óriási kínai hitelt
Újabb részletek derültek ki arról az 1 milliárd eurós, vagyis nagyjából 400 milliárd forintos kínai hitelről, amelyet az Orbán-kormány még 2024-ben vett fel. A kölcsönről sokáig csak annyit lehetett tudni, hogy három kínai állami pénzintézet áll mögötte: a China Development Bank, az Export-Import Bank of China és a Bank of China. A pénzt magyar infrastrukturális és energetikai beruházások finanszírozására szánták.
2. Hiába mondta ki a bíróság, sokáig nem adták ki az adatokat
Az ügyben több közérdekű adatigénylés is érkezett az Államadósság Kezelő Központhoz, miközben újságírók is próbálták megtudni a hitel pontos feltételeit. A bíróság korábban kimondta, hogy a szerződés közérdekű adat, mivel közpénzt érint, és a visszafizetés végső soron az adófizetőket terheli. Ennek ellenére a teljes dokumentáció sokáig nem került nyilvánosságra.
„Hiába mondta ki a bíróság, hogy közérdekű adatokról van szó és ki kell adni a szerződést, nem történt semmi.Egészen a kormányváltásig, amikor is más kormányközeli szereplők váratlan közlékenységére alapozva közérdekű adatigénylést nyújtottunk be az adósságkezelőhöz. Ami eddig titkolt volt, hirtelen már kiadható adat lett”
3. Kiderült a kamat és a pluszköltség is
Az ÁKK újabb adatigénylésre válaszolva részben feltárta a hitel feltételeit. A kölcsön kamata a hathavi EURIBOR-hoz kötött, ehhez jön még 1,5 százalékpontos felár, ami a jelenlegi kamatszinten évi 3,916 százalékos terhet jelent. Emellett a szerződéshez egyszeri, 0,8 százalékos díj is kapcsolódik, ami nagyjából 8 millió eurós, vagyis több milliárd forintos pluszköltséget jelentett.
4. A teljes tartozást 2027-ben egy összegben kell visszafizetni
A hitel futamideje három év, a visszafizetési határidő 2027. április 19. Ez azt jelenti, hogy a teljes tartozást egy összegben kell rendezni. A hitel nagysága miatt a magyar államadósság devizarészére is komoly hatással volt: a tartozásállomány a kínai kölcsönnel 1000 milliárd forint fölé ugrott. A teljes szerződést ugyanakkor továbbra sem hozták nyilvánosságra, az ÁKK arra hivatkozik, hogy annak kiadása aránytalan sérelmet okozna Magyarország pénzügyi és külpolitikai érdekeinek.
