MOST érkezett: Magyar Péter bejelentette – nagy változás jöhet 2027-től
Olyan változás készül a katában, amely több mint százezer vállalkozónak adhat újra választási lehetőséget 2027-től.
Az elmúlt években sok kisvállalkozónak kellett más adózási formára áttérnie, miután a kata szabályait jelentősen leszűkítették. Különösen azok kerültek nehéz helyzetbe, akik cégeknek dolgoztak, mellékállásban vállalkoztak, vagy nyugdíj, illetve tanulmányaik mellett szereztek vállalkozói bevételt.
Most ismét nagy változás körvonalazódik. Magyar Péter miniszterelnök október 6-án jelentette be, hogy a kormány döntött a kata kibővítésének irányáról, a milliárdosokat érintő vagyonadó részleteiről, valamint a hivatásos sportolók kiemelt ekhós kedvezményének megszüntetéséről.
A legnagyobb érdeklődés várhatóan a kata körül lesz. Nem véletlenül: a tervek szerint ismét megnyílhat az adózási forma azok előtt is, akik nem kizárólag magánszemélyeknek dolgoznak. A társadalmi egyeztetésre feltett törvénytervezet ráadásul több olyan részletszabályt is tartalmaz, amely jelentősen befolyásolhatja, kinek éri majd meg a váltás.
Nagyon fontos azonban, hogy 2026. október 6-án még törvénytervezetről beszélünk. A Pénzügyminisztérium október 14-ig várja a véleményeket a kata és a vagyonadó tervezetéről, ezért a végleges szabályok az országgyűlési elfogadás során még változhatnak.
A hivatalos kormányzati tájékoztatás szerint az új rendszer több mint 100 ezer kisvállalkozónak tehetné ismét elérhetővé a katát. A változás azonban nem egyszerűen a régi szabályok visszahozását jelenti. Egy új, több elemből álló rendszert alakítanának ki, amelyben a céges bevételekre külön adószabály vonatkozna.
Újra lehetne cégeknek számlázni
Ez lehet az egyik legfontosabb fordulat. A tervezet szerint a katás egyéni vállalkozó ismét szerezhetne bevételt vállalkozásoktól, más szervezetektől és külföldi kifizetőktől is.
Vagyis önmagában az, hogy valaki egy cégnek állít ki számlát, már nem zárná ki automatikusan a katából. Ez óriási változás lenne a jelenlegi rendszerhez képest, és több olyan szolgáltató előtt nyithatná meg újra a lehetőséget, aki az elmúlt években átalányadózásra vagy más adózási formára kényszerült.
Van azonban egy nagyon fontos korlát, amely a rövidebb összefoglalókból könnyen kimaradhat. A törvénytervezet szerint megszűnne a kataalanyiság annak az évnek a végén, amikor ugyanattól a kifizetőtől – illetve annak kapcsolt vállalkozásaitól – származó bevétel eléri a vállalkozó teljes éves bevételének 50 százalékát.
Ez különösen azoknak fontos, akik gyakorlatilag egyetlen nagy megrendelőnek dolgoznak. Hiába térne vissza tehát a céges számlázás, a tervezet továbbra is igyekszik kizárni azt a helyzetet, amikor a vállalkozói kapcsolat valójában egy munkaviszonyhoz hasonló függőséget takar.
A szabályok még ennél is szigorúbbak lennének. A kisadózó nem szerezhetne ilyen bevételt a saját munkáltatójától, illetve a munkaviszony megszűnését követő 24 hónapon belül a volt munkáltatójától vagy annak kapcsolt vállalkozásától sem. Ez szintén a bújtatott foglalkoztatás visszaszorítását szolgálná.
A másik nagy változás az érintettek köre. Nemcsak a főállású egyéni vállalkozók választhatnák az új katát, hanem ismét bekerülhetnének a nem főfoglalkozású vállalkozók is. Ide tartoznának többek között a legalább heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkezők, a nyugdíjasok és bizonyos feltételekkel a nappali tagozatos diákok is.
100 ezer forint lenne a főállású kata 2027-ben
A tervezet szerint az új rendszerben a főfoglalkozású katások havi tételes adója 2027-ben 100 ezer forint lenne. A nem főfoglalkozású kisadózó havi összege ugyanebben az évben 50 ezer forint lenne.
Itt azonban van egy fontos pontosítás. Több rövidebb beszámoló úgy fogalmazott, hogy 2028-tól egységesen havi 100 ezer forint lenne a kata. A hivatalos tervezet ennél összetettebb szabályt tartalmaz.
Az új kata rendszerében 2028-tól a főfoglalkozásúak tételes adója már nem egy előre rögzített 100 ezer forintos összeg lenne. A törvény egy, a minimálbérhez, valamint a társadalombiztosítási és szociális hozzájárulási adókulcsokhoz kötött képletet határoz meg. A nem főfoglalkozásúak összege szintén a minimálbérhez igazodna.
Ezzel párhuzamosan a jelenlegi kata szabályait átmenetileg megtarthatnák azok, akik 2026. december 31-én már a mostani kata alanyai. Számukra 2027-ben havi 75 ezer, 2028-ban havi 100 ezer forintra emelkedne a jelenlegi tételes adó. Ez az átmeneti lehetőség 2028 végéig maradna fenn, majd az érintettek 2029-től automatikusan átkerülnének az új rendszerbe.
Ez azért lényeges különbség, mert a havi 75 ezer forintos 2027-es kedvezmény nem általában minden, kizárólag magánszemélynek számlázó új katásra vonatkozna, hanem a tervezet szerint a jelenlegi kata szabályainak átmeneti továbbéléséhez kapcsolódna.
A céges bevétel után 15 százalék jönne – de beszámítana a kata
A vállalkozásoktól és más kifizetőktől megszerzett bevételre külön szabály vonatkozna. A céges bevétel 15 százalékát kellene kiszámítani, ebből azonban le lehetne vonni az adott évre fizetendő tételes kata összegét.
Egy egész évben működő főállású katás 2027-ben összesen 1,2 millió forint tételes katát fizetne. Ha a cégektől származó éves bevétele 8 millió forint, annak 15 százaléka szintén 1,2 millió forint. Így ennél a bevételnél még nem keletkezne további kiegészítő adó.
Ha például valaki több különböző cégtől összesen 15 millió forint kifizetői bevételt szerezne, és egyik megrendelő sem érné el az említett 50 százalékos határt, a 15 százalék 2,25 millió forint lenne. Ebből levonva az évi 1,2 millió forintos tételes katát, 1,05 millió forint kiegészítő adó maradna.
Ez tehát már nem a korábbi értelemben vett teljesen fix összegű kata lenne azok számára, akik jelentős céges bevételt szereznek. Minél nagyobb a céges számlázásból érkező összeg, annál nagyobb szerepet kapna a 15 százalékos kiegészítő adó.
22 millió forintra emelkedne a kata kerete
A bevételi határ is változna. Az új tervezet szerint az éves kata-keret 22 millió forint lenne. Az ezt meghaladó bevétel után továbbra is 40 százalékos különadót kellene fizetni.
Itt két külön fogalmat érdemes szétválasztani. A kata bevételi kerete és az alanyi áfamentesség értékhatára nem ugyanaz a jogi szabály. A szám azonban 2027-ben várhatóan mindkettőnél 22 millió forint lesz: az alanyi áfamentesség határát már korábban 2027-től 22 millió forintra emelték.
Ez egyszerűbbé teheti a tervezést, de attól még külön kell figyelni a kata és az áfa szabályaira. Egy vállalkozónál ugyanis nemcsak az éves bevétel összege számíthat, hanem az is, kitől érkezik a pénz, milyen arányban származik egy-egy megrendelőtől, és teljesülnek-e az új kata egyéb feltételei.
A táppénz és a későbbi nyugdíj alapja is nőne
A kata egyik régóta vitatott pontja az volt, hogy az alacsony tételes adóhoz alacsony társadalombiztosítási ellátási alap kapcsolódott. Ez hosszabb távon a táppénzt, egyes családtámogatási ellátásokat és a későbbi nyugdíjat is befolyásolhatta.
A tervezet szerint a főfoglalkozású új katások ellátási alapja 2027-ben havi 317 ezer forint lenne. 2028-tól pedig már az adott évi minimálbér összege lenne az ellátások számításának alapja. A nem főfoglalkozású katás ugyanakkor e jogviszony alapján továbbra sem szerezne külön társadalombiztosítási jogosultságot.
Magyar Péter a bejelentésben úgy fogalmazott:
„Aki adót fizet Magyarországon, annak valódi társadalombiztosítási védelemben kell részesülnie és nyugdíjat is kell kapnia.”
Vagyonadó jönne az egymilliárd forint fölötti részre
A másik nagy adóváltozás a vagyonadó. A hivatalos tervezet szerint az adóalap lényegében az adóköteles vagyonelemek értékéből és az elszámolható tartozásokból kiszámított nettó vagyon egymilliárd forintot meghaladó része lenne.
Ez fontos különbség. Ha például valakinek a szabályok szerint számított nettó vagyona 1,2 milliárd forint, nem az egész 1,2 milliárd után fizetne 1 százalékot, hanem az egymilliárd forint feletti 200 millió forintos adóalap után.
A 100 milliárd forintig terjedő adóalaprészre 1 százalékos, az ezt meghaladó részre pedig 1,5 százalékos kulcsot határoz meg a tervezet.
A vagyon fogalmába többek között ingatlanok, pénzügyi eszközök, társasági részesedések, értékpapírok, kriptoeszközök és bizonyos nagy értékű vagyontárgyak is bekerülhetnek. A törvény ugyanakkor nem számolna bele automatikusan minden hétköznapi használati tárgyat. A tervezet például külön szabályt alkalmazna a 3 millió forint fölötti egyedi értékű műtárgyakra, gyűjteményekre és ékszerekre, illetve a 10 millió forint fölötti járművekre.
Az első vagyonadó-kötelezettség a 2026. december 31-én fennálló vagyoni állapot alapján keletkezne, és az adót 2027. augusztus 31-ig kellene bevallani és megfizetni. A kormány becslése szerint körülbelül 15 ezer embert érinthet az új adónem.
A profi sportolók különleges ekhós kedvezménye is megszűnne
A harmadik változás az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, vagyis az ekhót érintené.
Az általános ekho-értékhatár évi 60 millió forint, a hivatásos sportolók számára azonban jelenleg ennél jóval magasabb, akár 500 millió forintos keret is rendelkezésre áll. A kormány terve szerint ez a kivétel 2027-től megszűnne, és a profi labdarúgókra, illetve más hivatásos sportolókra is a 60 millió forintos felső határ vonatkozna.
Magyar Péter ezt így indokolta:
„Felszámoljuk azokat az indokolatlan kivételeket, amelyeket az elmúlt években beépítettek az adórendszerbe.”
A vállalkozóknak most még nem kell azonnal dönteniük
A bejelentésből egyértelmű, hogy a kormány jelentős átalakításra készül, de a részleteket jelenleg még társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezetek tartalmazzák. Vagyis annak, aki 2027-re szeretné megtervezni az adózását, érdemes megvárnia a végleges, elfogadott törvényszöveget.
Az új kata sok vállalkozónak kedvezőbb lehet, különösen azoknak, akik több különböző cégnek dolgoznak, vagy mellékállásban vállalkoznak. Ugyanakkor az 50 százalékos egymegrendelős szabály, a 15 százalékos kiegészítő adó és a 2028-tól változó tételes összeg miatt már nem elegendő csak azt nézni, hogy mennyi lesz a havi kata.
Te visszatérnél a katába, ha újra lehetne cégeknek számlázni, vagy inkább maradnál az átalányadózásnál? Írd meg kommentben!
