A késés oka meglehetősen bonyolult. Az ISS jelenleg olyan pályán kering, hogy folyamatosan éri a nap, amely periódus néhány havonta előfordul. A felmelegedés megakadályozására több napelemet ilyenkor elfordítanak, néhány eszközt pedig lekapcsolnak. Ezekben a napokban nem fogad és nem is indít űrhajót az űrállomás. Csak ennek végeztével lehet a lecsatlakozási műveleteket elkezdeni.
Kapu Tiborék történelmet írnak azzal, hogy ők lesznek az első legénység, amely nem az amerikai kontinens keleti felén, vagyis Florida közelében landol, hanem a nyugati oldalon, Los Angelestől néhány száz kilométerre. Ember nélküli űrhajó már szállt le a Csendes-óceánba, de emberes küldetés esetében ez lesz az első. Ha nem lesz gond, ettől kezdve majd ide érkeznek vissza az amerikai űrhajók.
Az újfajta landolás okairól az Űrkutatás magyarul című YouTube-csatorna házigazdáját, Gergőt kérdezte a Blikk, aki szerint a visszatérés – a helyszíntől függetlenül – a start mellett a küldetés talán legrázósabb és legkockázatosabb manővere.
– Azért szálltak le évtizedeken át a keleti oldalon, hogy minél közelebb legyenek a Kennedy űrközponthoz. A nyugati oldalra most minden eszközt, így hajókat, helikoptert, mentőszemélyzetet át kell csoportosítani a biztonságos landoláshoz – mondta a csatorna vezetője.
Mindennek oka pedig az űrkabin alatt a startkor is látható, úgynevezett csomagtartó rekesz. Ez akkora átmérőjű, mint a rakétatest, illetve a kabin – néhány méter magas –, de a fékezési manőverek kezdetéig a kabinnal együtt mozog.
– Eddig megszokott volt, hogy az ISS-től való leválás után ez a két egység szétválik, eltávolodik egymástól, a modul ezután magányosan sodródik az űrben, majd pár hétre rá süllyedés közben visszatér a légkörbe és elég. Ám nemrégiben megtörtént, hogy nem az óceán fölött történt a beérkezés, hanem szárazföld felett, ráadásul nem semmisült meg, hanem egy 2 méteres darab lakott terület közelében csapódott a földnek. Ezért döntöttek a leszállási helyszín megváltoztatása mellett.
Ezentúl már csak akkor válik szét a két egység, amikor odafenn, a fékezési manőverek után a kabin a légkör felé süllyedni kezd. A levált egység ezután már nagyjából azonos pályán és időben fog mögötte a légkörbe süllyedni, így bizonyos, hogy az óceánba landolnak a darabjai, ahol a visszatérés idején hajózási és repülési tilalmi övezet lesz – mondta lapunknak a szakember, hozzátéve: ez a keleti parton nem megoldható.
A csomagtartó egységen napelemek is vannak, de egyébként üres. Nincs rajta hőpajzs, így többnyire megsemmisül a légkörben.
Megkérdeztük a YouTube-csatorna vezetőjét, hogy lehet-e majd látni az űrkabin légköri lángolását a földről. Úgy vélte, miután vélhetően – mint általában – a nappali órákra időzítik a visszatérést, és igen nagy távolságban lehetnek csak emberek, kicsi a valószínűsége.
– Az űrkabin nagyjából száz kilométer magasságban izzik fel a leginkább, így éjjel akár száz kilométernél messzebbről is látható lenne a hatalmas fénycsóva. Ám lakott terület nincs a pályaív alatt, így legfeljebb a tiltott zóna határán lévő hajókról lehet majd észlelni ezt a látványos mozzanatot – fogalmazott Gergő.
A landolás időpontja függ a lenti időjárástól is. Általában a lecsatlakozás után pár órával már indul a fékezési manőver a kabin apró hajtóműveivel. Ám ha lent éppen vihar tombol, akkor órákon át, vagy akár egy napig is keringhet fékezés nélkül a kabin, s csak akkor célozzák meg a Földet, ha biztonságosak a feltételek. De így sem valószínű az éjszakai érkezés, hiszen a kiemelés, a mentés nappal lényegesen egyszerűbb, így nem is igazán volt példa éjszakai leérkezésre.
