Megtörtént, amitől Orbánék aggódhattak: új szintre lépett az úgynevezett aranykonvoj-ügy

Horváth Lóránt, a rejtélyes ukrán pénzszállítók jogi képviselője indítványozta Orbán Viktor volt miniszterelnök, valamint több korábbi rendvédelmi és titkosszolgálati vezető őrizetbe vételét és letartóztatását.

A beadvány súlya azért jelentős, mert nem egyszerű politikai megszólalásról van szó, hanem ügyészségi indítványról.

A jogi képviselő a gyanúsítások azonnali közlését, valamint a legsúlyosabb kényszerintézkedések elrendelését kezdeményezte.

Fontos hangsúlyozni: az indítvány önmagában nem jelenti azt, hogy Orbán Viktort vagy bármelyik érintettet letartóztatják. Erről kizárólag a hatóságok, végső soron pedig a bíróság dönthet.

Az viszont önmagában is történelmi jelentőségű, hogy egy volt miniszterelnökkel szemben ilyen súlyú jogi lépést kezdeményeztek.

Orbán Viktor és volt rendvédelmi vezetők neve is előkerült

A beadványban Horváth Lóránt a gyanúsítások közlését és azonnali kényszerintézkedést kezdeményezett Orbán Viktor volt miniszterelnök, Farkas Örs, Hajdu János és Demeter Tamás ügyében.

Az indítvány szerint a hatóságoknak tisztázniuk kell, milyen szerepük lehetett a márciusi határakcióban, amelynek során ukrán pénzszállítókat tartóztattak fel.

A jogi képviselő érvelése szerint a nyomozás nem állhat meg a végrehajtó állomány szintjén.

Nem elég azt vizsgálni, hogy az úton intézkedő fegyveresek és tisztek mit tettek. Azt is fel kell tárni:

• kik adtak utasítást,
• milyen politikai vagy operatív döntések előzték meg az akciót,
• és volt-e törvényes alapja a pénzszállítók feltartóztatásának.

Ez az ügy igazi tétje.

Ha a hatóságok arra jutnak, hogy az intézkedés mögött valódi büntetőeljárási ok állt, az más jogi helyzetet jelent.

Ha viszont az derülne ki, hogy a fellépés politikai döntés végrehajtása volt, törvényes alap nélkül, az egészen más megvilágításba helyezné az egész történetet.

Akár 12 évig terjedő szabadságvesztés is felmerülhet

Az indítvány a cselekményeket rendkívül súlyos jogi minősítéssel írja le.

A beadvány szerint felmerülhet 7 rendbeli, aljas indokból és a sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás bűntette, valamint kényszervallatás bűntette is.

Ezek olyan bűncselekmények, amelyek esetében – ha a gyanú megalapozottá válik, majd később bíróság előtt bizonyítást nyer – akár többéves, súlyos szabadságvesztés is kiszabható.

A beadvány szerint a halmazati büntetés felső határa akár 12 évig terjedő letöltendő börtön is lehet.

Ez azonban nem ítélet, hanem jogi állítás és indítvány.

A különbség nagyon fontos.

Senki bűnösségét nem lehet kimondani pusztán azért, mert egy ügyvéd ilyen tartalmú beadványt nyújtott be.

A bírósági bizonyítás, a tanúvallomások, az iratok, a parancslánc feltárása és a védelem érvei dönthetik el, történt-e bűncselekmény, és ha igen, kiket terhelhet felelősség.

Politikai értelemben azonban az ügy már most óriási visszhangot válthat ki.

Most az ügyészségen a sor

Az ügy egyik legfontosabb kérdése az lehet, hogy a hatóságok képesek-e visszafejteni a parancsláncot.

Ki adott utasítást? Ki tudott az akcióról? Ki hagyta jóvá? Milyen egyeztetések előzték meg?

Volt-e írásos nyom, belső jelentés, telefonos kommunikáció vagy operatív utasítás?

A beadvány politikai és jogi súlyát növeli, hogy Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész a napokban írásban már jelezte: a nyomozati anyagok alapján egyes magas beosztású érintettek kapcsán felmerülhetett volna a bűncselekmény megalapozott gyanújának megfogalmazása.

Horváth Lóránt indítványa így már nemcsak nyomásgyakorlásként értelmezhető, hanem olyan jogi lépésként is, amelyre a vádhatóságnak előbb-utóbb választ kell adnia.

Közölnek-e gyanúsítást? Elrendelnek-e kényszerintézkedést? Vagy elutasítják az indítványt?

A szervezettség kérdése is előkerülhet

Az indítvány egyik legsúlyosabb eleme, hogy a jogi képviselő szerint a cselekmények szervezettségét is vizsgálni kell.

Ez már nemcsak egyedi intézkedések, hibás döntések vagy túlkapások kérdése, hanem annak lehetősége, hogy az érintett szervek összehangoltan, központi akarat alapján jártak-e el.

A letartóztatás indítványozása ugyanakkor jogilag nem előrehozott büntetést jelentene, hanem a bizonyítási eljárás védelmét szolgálná.

Letartóztatást csak akkor rendelhet el a bíróság, ha fennállnak a törvényi feltételek: például szökés, elrejtőzés, bizonyítás megnehezítése, tanúk befolyásolása vagy bűnismétlés veszélye.

Orbán Viktor neve büntetőeljárási indítványban is szerepel

A történet legnagyobb politikai jelentősége mégis az, hogy Orbán Viktor neve már nemcsak politikai vitákban, parlamenti felszólalásokban vagy publicisztikákban kerül elő, hanem egy konkrét büntetőeljárási indítványban is.

Az indítvány benyújtása után a labda a Fővárosi Nyomozó Ügyészségnél van.

Bármelyik forgatókönyv következik, az ügyre óriási figyelem irányulhat, mert ez már nem egy szokványos büntetőügy.

Ez annak próbája is lehet, hogy a magyar igazságszolgáltatás képes-e eljutni a parancsot végrehajtóktól a parancsot adókig.

Forrás