Most közölte az ügyészség: döntés született az Orbán Viktor ügyében
Elutasították az Orbán Viktor elleni feljelentést – Fekete-Győr megtámadja az ügyészség döntését
Elutasította a Fővárosi Nyomozó Ügyészség azt a feljelentést, amelyet Fekete-Győr András tett Orbán Viktor ellen a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, az NVVH dolgozóival kapcsolatos kijelentései miatt. A Momentum volt elnöke 2026. szeptember 30-án közölte, hogy megkapta a határozatot, de nem fogadja el a döntést, és jogi úton megtámadja.
Elutasította az ügyészség a feljelentést
Fekete-Győr szerint az elutasító határozatot Ügyfélkapun keresztül kapta meg. Reakciójában élesen bírálta a döntést, és „döbbenetes szégyennek” nevezte azt.
„Döbbenetes szégyen: alig néhány perccel azután, hogy a Legfőbb Ügyészség közleményben tudatta, elfogadhatatlannak tartja az ügyészeket megfélemlítő és nyomás alá helyező politikusi nyilatkozatokat, kaptam meg az Ügyfélkapun a határozatot”
– írta.
Fontos különbség, hogy ez Fekete-Győr politikai és jogi értékelése. A bizonyítható fejlemény jelenleg az, hogy a Fővárosi Nyomozó Ügyészség elutasította a feljelentést; a határozatot a feljelentő megtámadni készül.
Orbán Viktor szeptemberi kijelentése miatt indult az ügy
Az előzmény Orbán Viktor szeptember 14-i, Hír TV-ben sugárzott Bayer Show-interjúja volt. A volt miniszterelnök az NVVH-t „új ÁVH-nak” nevezte, és arról beszélt, hogy egy esetleges későbbi Fidesz-kormányzás idején a hivatal dolgozóinak pénzügyi és jogi felelősséget kellene vállalniuk.
Orbán egyik, később sokat idézett mondata így hangzott:
„Nyomon fogjuk őket követni, minden egyes embert, aki ott munkát vállal, nyilvánosságra hozzuk.”
Fekete-Győr ezt „maffiaszerű fenyegetőzésnek” minősítette, és másnap rendőrségi feljelentést tett. Szeptember 16-án arról számolt be, hogy az ügy iratait továbbították a Központi Nyomozó Főügyészséghez.
Néhány nappal később a Fidesz elnöksége is megszólalt az NVVH dolgozóival kapcsolatban, és azt közölte:
„Nem fogjuk megengedni, hogy akik ebben az új ÁVH-ban kápóként dolgoznak, rejtve maradjanak.”
Így a vita már nem egyetlen interjú egyetlen mondatáról szólt: az NVVH munkatársainak nyilvánosságra hozatala és felelősségre vonása politikai konfliktussá vált.
Fekete-Győr szerint fontos kérdést nem vizsgáltak meg
A politikus azt kifogásolja, hogy Orbán Viktort a döntés meghozatala előtt nem hallgatták ki. Állítása szerint az ügyészség nem vizsgálta megfelelően azt sem, megvalósulhatott-e a Büntető Törvénykönyv 310. § (4) bekezdésében szereplő bűncselekmény.
Fekete-Győr értelmezése szerint elsősorban a hivatalos személy elleni erőszak elkövetésére irányuló csoport szervezésének és vezetésének lehetősége miatt tett feljelentést.
Kritizálta azt az ügyészségi érvelést is, amely szerint Orbán kijelentései az NVVH esetleges törvénysértéseiért felelős személyek későbbi számonkérésére vonatkozhattak. A listázás kérdésében pedig – Fekete-Győr beszámolója szerint – a határozat arra hivatkozott, hogy a hivatal munkatársainak bizonyos adatai közérdekből nyilvánosak.
Erre válaszul a politikus azt írta:
„A megfélemlítést szolgáló listázást nem lehet összemosni a közérdekű adatok megismerésével: a közfeladat vállalása nem teszi automatikusan nyilvánossá az érintettek valamennyi személyes adatát, még kevésbé a családtagjaikét.”
Ezek azonban jelenleg Fekete-Győr kifogásai az elutasító határozattal szemben; arról, hogy jogi érvelése helytálló-e, a jogorvoslati eljárás dönthet.
Különös időzítést kapott a döntés az ügyészség közleménye miatt
Az ügy politikai súlyát növelte, hogy a Legfőbb Ügyészség szeptember 29-én külön közleményben foglalkozott az ügyészekkel kapcsolatos politikusi nyilatkozatokkal.
A szervezet hangsúlyozta, hogy az ügyészség önálló és független alkotmányos szervezet, amely nincs alárendelve sem a törvényhozó, sem a végrehajtó hatalomnak. A közlemény szerint az alkotmányos korlátok tiszteletben tartása minden politikus kötelessége.
A Legfőbb Ügyészség azt is egyértelművé tette, hogy elfogadhatatlannak tartja az ügyészeket nyíltan vagy burkoltan fenyegető, megfélemlítésükre törekvő vagy őket politikai nyomás alá helyezni kívánó nyilatkozatokat. A közlemény nem egyetlen pártot vagy politikust nevezett meg, hanem általánosan, a „politikai szintér különböző részeiről” érkező megnyilvánulásokról beszélt.
Éppen ez adja az ügy politikailag feltűnő kontrasztját: miközben a Legfőbb Ügyészség általánosságban határozottan fellépett a megfélemlítő politikusi kijelentésekkel szemben, az Orbán ellen tett konkrét feljelentést a Fővárosi Nyomozó Ügyészség elutasította. Ez önmagában nem jelent jogi ellentmondást, hiszen az általános politikai-etikai állásfoglalás és egy konkrét büntetőjogi tényállás megítélése két külön kérdés.
Folytatódik az ügy: Fekete-Győr jogorvoslatot kér
Az elutasítással az eljárás politikai része biztosan nem ért véget. Fekete-Győr közölte, hogy még a héten megtámadja a határozatot a fellebbviteli szervnél.
Emellett ismét arra kérte Baka András köztársasági elnököt, hogy állítson új legfőbbügyész-jelöltet. A politikus szerint olyan vezetőre lenne szükség, „aki képes helyreállítani az ügyészség függetlenségét és hitelességét”. Ez szintén Fekete-Győr politikai álláspontja, nem az ügyészségi döntés megállapítása.
Az olvasók szempontjából most a következő jogi lépés lehet meghatározó: amennyiben a feljelentő benyújtja a jogorvoslatát, a fellebbviteli fórum vizsgálhatja felül az elutasító határozatot. Addig biztosan annyi állapítható meg, hogy az Orbán Viktor kijelentései miatt tett feljelentést első körben elutasították, Fekete-Győr András azonban nem tekinti lezártnak az ügyet.
