Órákig nem mondták el az anyának, hogy a 24 éves várandós lánya meghalt a bukaresti gázrobbanásban

Megszólalt a tragédiát túlélő 17 éves fiú

Egyetlen pillanat alatt omlott össze egy család élete a bukaresti tömbházrobbanásban, amely október 17-én rázta meg a fővárost. A tragédiát túlélő 17 éves fiú most először mesélte el részletesen, mi történt a lakásban, amikor a 24 éves, várandós nővére életét vesztette. Az édesanya szerint elfogadhatatlan, ahogy a hatóságok bántak velük, és a család polgári félként csatlakozott az eljáráshoz.

A fiú arról számolt be, hogy a robbanás pillanatában ketten tartózkodtak otthon. Súlyos sérülésekkel került kórházba, nővérét pedig nem tudta kimenteni a romok alól. Elmondása szerint mindenre pontosan emlékszik.

„Mindenre emlékszem: hogyan jutottam ki, hogyan kiabáltam, hogyan próbáltam kimenteni a nővéremet, hogyan hívtam a 112-t, az anyámat, és hogyan kerültem a SMURD mentőautójába. Magamnál voltam, nem vesztettem el az eszméletemet” – idézi a maszol.ro  a 17 éves Răzvant.

A fiú szerint a lakás egy része teljesen megsemmisült, és bár ő még ki tudott menekülni, vissza kellett fordulnia, hogy felkapjon egy papucsot, mert vérzett a lába. A lakóépületet azóta rendőrségi szalag zárja el, és a lakók sem mehetnek vissza.

„Nem engedtek be minket, a rendőrségi szalag még mindig ott van. Csak a robbanás pillanatában sikerült bejutnom a lakásba. Amikor kijöttem, éreztem, hogy vérzik a lábam, visszamentem, hogy gyorsan vegyek egy papucsot, és lementem a lépcsőn” – mondta.

A család jelenleg otthon nélkül maradt. A fiú azt szeretné, hogy a felelősök szigorú büntetést kapjanak.

„A helyzet nagyon nehéz a tömbház összes lakója számára, és nekem és az anyámnak is, mert nincs hol laknunk. Remélem, hogy megtalálják a felelősöket, és hogy kártérítést kapunk, hogy talpra állhassunk” – fogalmazott.

„A bűnösöket életfogytiglanra kell ítélni a húgom haláláért” – követeli Răzvan.
„Szeretném folytatni a pszichológiai kezelést, mert így nem tudok élni. A nővérem halála a legnehezebb dolog számomra.”

Az édesanya szerint embertelen volt, ahogyan a hatóságok tájékoztatták őt. Azt állítja, hogy 11 órán keresztül nem mondták meg neki, hogy a lánya meghalt, miközben ő már sejtette.

„Soha nem gondoltam volna, hogy egy ember képes ilyent átélni és elviselni ebben az életben. Ha a lányom egy általa okozott balesetben vagy más okból halt volna meg, megértettem volna, (…) de, hogy csak 11 órával később tudtam meg, hogy a gyermekem meghalt, számomra ez kínzásnak tűnik” – mondta.

Állítása szerint többször jelezte, hogy úgy érzi, lánya már nem él, de azt felelték neki, hogy türelmes legyen, mert éppen újraélesztik.

„Én folyton mondtam: »Hölgyem, a lányom meghalt, az anyja vagyok, érzem«. »Nem, legyen türelmes, újraélesztik!« – mondták, pedig a rendőrök adó-vevőjén hallani lehetett, hogy behatoltak a 93-as lakásba, és megtalálták a harmadik áldozatot” – idézte fel.

Különösen fájdalmasnak tartja azt is, ahogy a DNS-mintavételt végezték.

„Bárcsak elég sokáig élhetnék ahhoz, hogy legalább még egyszer láthassam azt a férfit, aki DNS-mintát vett tőlem. (…) »Mit, hogy a gyermekem egy darab hús?«, »Hát, igen«” – mesélte az édesanya.

Azt mondja, később kiderült: a lánya testén alig volt sérülés.

„Sértetlen, asszonyom, csak egy körme hiányzik” – idézte a halottasház dolgozóját.

A család mintegy másfél millió euró kártérítést követel, amely még változhat a további igazságügyi vizsgálatok eredményei alapján. A fiú mellkasán, fején és karján is súlyos sérüléseket találtak, és az ügyvéd szerint akár még újabb komplikációk is előkerülhetnek.

A jogi felelősség kérdésében jelenleg két szolgáltató – a gáz- és az áramszolgáltató – között folyik a vita. Az ügyvéd szerint mindkét cég egymást próbálja felelőssé tenni a vezetékek állapota és elhelyezése miatt.

„Bár ez a nyilvánosság előtt nem látszik, a harc jelenleg a két közüzemi szolgáltató között folyik: a gáz- és az áramszolgáltató között” – mondta Adrian Cuculis.
„Annyi biztos, hogy jelenleg az ügyészség büntetőeljárás megindítását rendelte el a Distrigaz ellen.”

A robbanásban hárman vesztették életüket, tizenöten megsérültek, és több száz lakó maradt fedél nélkül. A vizsgálatot a bukaresti fellebbviteli bíróság ügyészei vették át, és több alkalmazottat előzetes letartóztatásba helyeztek.

Forrás