Páncélozott harckocsik jelentek meg Budapest utcáin – Kiderítettük, mi történt
Több budapesti polgár is halálra rémült az elmúlt vasárnap hajnalán, amikor dübörgő harckocsikat látott átvonulni a főváros utcáin. Tankok, páncélosok, önjáró lövegek, gyors reagálású egységek páncélozott vasszörnyei robogtak át a városon, a katonai rendészet biztosította az utakat, állították le a forgalmat. Azonnal elindultak a pletykák, háborús veszélyről, kémbotrányról, ám a Blikk hamar megoldotta a rejtélyt.
- Az éjszakai harckocsi mozgás több budapesti lakót megijesztett.
- A páncélozott járművek modern lánctalpakkal vannak felszerelve, melyek minimalizálják az út rongálódását.
- A járművek mozgása nem jelentett háborús fenyegetést vagy katonai csapatmozgást.
– Nem kívánom senkinek hogy hallja, milyen zajjal jár, amikor egy lánctalpas páncélos végigzörög az utcán éjjel – mondta a Blikknek a harckocsik vasárnap hajnali menetének egyik szemtanúja, Samu Dávid. – Nem titkolom, kicsit megijedtem, az egész hétvége a magyar-ukrán kémbotránnyal volt tele, ilyen előzmény után joggal hihette egy átlagpolgár, akár akartuk akár nem, ideért a háború, páncélosokkal kell megvédeni a fővárost.
Hartai Zoltán le is videózta a csapatok mozgását, szerinte május 10-én este 11 óra körül jelentek meg az első tankok a IX. kerületi utcákon, de volt aki később, 11-én hajnalban is észlelte a lánctalpasokat.
A Blikk szakértője szerint ez nem csapatmozgás volt, hiszen minden járműből csak egy-egy darab dobogott át Pesten, márpedig ha a Honvédség nagyobb erőket irányít át, akkor ott egy bizonyos harcjárműből, páncélosból legalább 5-6 járművet kell mozgatni.
– A legkisebb katonai, önálló hadászati egység a század, három szakaszból állt, létszáma átlagosan száz fő, ezt a lebontva egy harckocsizó egységre 9-10 járművet jelent a parancsnoki harckocsival, a kiszolgáló személyzettel, annak járműveivel együtt – magyarázta Berényi Dániel hadtörténész. – Mivel itt erről nem volt szó, a képek alapján a páncélosok valami bemutatóról vagy toborzási eseményről vonultak vissza.
