Rendkívüli hír! Átszállították Hankó Balázst, kiadták a közleményt
Hétfő késő este őrizetbe vették Hankó Balázs korábbi kulturális és innovációs minisztert, majd Budapestről Kecskemétre szállították, miközben az NKA-ügyben egykori államtitkárát, Varga-Bajusz Veronikát is előállították.
A volt miniszter körüli események néhány óra alatt gyorsultak fel. Hankó Balázs hétfő este még önként jelent meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal III. kerületi, Huszti úti épületében, miután megkapta az idézést. Nem sokkal később őrizetbe vették, majd a NAV bevetési egysége Kecskemétre szállította. A történteket Hankó védője, Tóth M. Gábor is megerősítette a sajtónak. A volt miniszter ügyében ezzel a parlamenti mentelmi jog felfüggesztése után gyakorlatilag azonnal megkezdődtek a közvetlenül vele szemben végrehajtható büntetőeljárási cselekmények. A helyzet azért különösen jelentős, mert az NKA-ügy már hónapok óta komoly politikai és büntetőjogi következményekkel jár. A nyomozás azt vizsgálja, hogy a Nemzeti Kulturális Alap Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumán keresztül jogszerűen osztották-e szét a közpénzeket, illetve valóban kulturális célokra használták-e fel azokat. Az ügyészség korábbi álláspontja szerint különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja merült fel.
A NAV épületében vették őrizetbe
Hankó Balázs hétfő este körülbelül negyed kilenckor érkezett meg a NAV óbudai objektumához. Ekkor már órák óta tartott a politikai vita arról, hogy mi történik vele a parlamenti mentelmi jogának felfüggesztése után.
Hankó korábban azt mondta, nem hagyja el az Országházat addig, amíg nem derül ki, milyen intézkedést terveznek vele szemben. Később azonban, amikor 19 óra 20 perckor kézhez kapta az idézést, teljesítette korábbi vállalását és elhagyta a Parlamentet. A Telex beszámolója szerint azt mondta, ha a hatóság megjelöli, mikor és hová kell mennie, meg fog jelenni.
A NAV épületében azonban az idézés teljesítése már nem egyszerű kihallgatással folytatódott. A hatóság őrizetbe vette, majd még az éjszaka folyamán Kecskemétre szállították.
Miért éppen Kecskemétre vitték?
A magyarázat az ügy illetékességében keresendő. Az NKA-val kapcsolatos büntetőeljárást a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség irányítja, ezért Hankó további kihallgatását és az ügyhöz kapcsolódó nyomozati cselekményeket is Kecskeméten folytatják.
A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség szóvivője ugyanakkor nem közölt részleteket arról, pontosan milyen eljárási cselekmények zajlanak. Ez egy folyamatban lévő büntetőeljárásnál nem szokatlan: a nyomozás bizonyos részleteit a bizonyítás érdeke miatt nem hozzák nyilvánosságra.
Hankó ügyvédje mindenesetre megerősítette, hogy ügyfelét a NAV budapesti épületében vették őrizetbe, majd Kecskemétre vitték, ahol még éjszaka további eljárási cselekményekre került sor.
Varga-Bajusz Veronikát is előállították
Az ügyben újabb név is előkerült: Hankó Balázs korábbi államtitkára, Varga-Bajusz Veronika.
A Hír TV értesülése szerint őt is előállították az NKA-üggyel összefüggésben. Ezt a hírt több országos lap is átvette. Fontos azonban pontosan fogalmazni: a rendelkezésre álló információk alapján Varga-Bajusz Veronika előállításáról van szó, nem pedig megerősített őrizetbe vételről.
A két jogi fogalom nem ugyanaz. Az előállítás arra szolgálhat, hogy valakit a hatóság elé vigyenek például kihallgatás vagy más eljárási cselekmény miatt. Az őrizet ennél súlyosabb, személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés.
Egyelőre az sem ismert nyilvánosan, hogy Varga-Bajusz Veronikát milyen minőségben hallgatják meg, és közöltek-e vele gyanúsítást.
Mit vizsgálnak pontosan az NKA-ügyben?
A Nemzeti Kulturális Alap ügye jóval többről szól egyetlen támogatási döntésnél.
A nyomozó hatóság azt vizsgálja, hogyan működött a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma, milyen módon születtek a támogatási döntések, kik hagyták jóvá a kérelmeket, és megfeleltek-e a pénzek felhasználásai a Nemzeti Kulturális Alap törvényben meghatározott céljainak.
A sajtóban megjelent ügyészségi adatok szerint a vizsgált időszakban több mint ezer támogatási döntés és összesen 17 milliárd forintot meghaladó közpénz került a nyomozás fókuszába. Hankó esetében az ügyészség ezért kezdeményezte korábban a mentelmi jog felfüggesztését, amelyet az Országgyűlés hétfőn meg is szavazott. A Telex beszámolója szerint az ügyészség 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrányt kapcsol a gyanúhoz.
Ez azonban jelenleg ügyészségi gyanú, nem jogerős bírósági megállapítás.
Több mint ezer támogatási döntés kerülhetett a nyomozók elé
A nyomozás egyik legfontosabb kérdése, hogy az NKA ideiglenes kollégiumán keresztül kiadott támogatások mögött volt-e valódi kulturális cél és érdemi szakmai értékelés.
A nyilvánosságra került adatok szerint 2025 és 2026 között több mint ezer ügyletet vizsgálhatnak. Ha a hatóság azt állapítja meg, hogy egyes támogatásoknál a jogszabályban előírt céloktól eltértek, akkor azt is meg kell vizsgálni, ki adott erre utasítást, ki hagyta jóvá a döntéseket és ki rendelkezett tényleges döntési jogkörrel.
Ez azért különösen összetett, mert egy minisztériumi vagy alapkezelői rendszerben ritkán egyetlen ember ír alá és dönt minden lépésről. A büntetőeljárásban ezért személyenként kell feltárni a döntési jogosultságokat és azt, hogy az érintetteknek milyen tudomásuk volt a pénzek tényleges felhasználásáról.
Hankó felügyelte a területet miniszterként
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterként politikai és igazgatási értelemben is fontos szereplője volt annak a rendszernek, amelyhez az NKA tartozott.
Az ügyészség ezért azt vizsgálja, milyen döntési szerepe volt a vizsgált támogatások elosztásában.
Hankó ezzel szemben azt állítja, hogy az NKA működése és a támogatások odaítélése jogszerű volt. A mentelmi bizottság előtt is úgy nyilatkozott, hogy tételesen cáfolta az ellene megfogalmazott állításokat. A 24.hu beszámolója szerint Hankó továbbra is azt vallja, hogy minden döntés megfelelt a jogszabályoknak.
Ez a védekezés a büntetőeljárás során várhatóan központi szerepet kap majd.
Az ügyészségnek személyes felelősséget kell bizonyítania
Önmagában az, hogy valaki miniszterként felügyelt egy intézményt, nem elegendő büntetőjogi felelősségének megállapításához.
A nyomozó hatóságnak azt kell bizonyítania, hogy Hankó milyen konkrét döntést hozott vagy milyen intézkedésben vett részt, tudta-e, hogy a vagyont esetlegesen jogellenes célra használják fel, és magatartása okozati kapcsolatban állt-e a feltételezett vagyoni hátránnyal.
Ez a hűtlen kezelés jellegéből következően fontos kérdés. A büntetőeljárás során nem pusztán politikai felelősséget vizsgálnak, hanem egy meghatározott személy konkrét büntetőjogi felelősségét.
A különbség lényeges: politikailag egy miniszter felelhet egy tárca működéséért, büntetőjogilag azonban csak olyan cselekmény miatt marasztalható el, amelynek törvényi feltételeit rá nézve bizonyították.
Az őrizet legfeljebb 72 órás lehet
Hankó őrizetbe vételével kapcsolatban fontos megérteni, mi következhet most.
Az őrizet egy átmeneti büntetőeljárási kényszerintézkedés. Nem jelenti azt, hogy a volt minisztert már letartóztatták, és természetesen azt sem, hogy bűnösnek találták.
Az őrizet időtartama főszabály szerint legfeljebb 72 óra lehet. Ez alatt a nyomozó hatóság és az ügyészség dönthet arról, indítványoznak-e hosszabb ideig tartó bírói kényszerintézkedést.
Ha letartóztatást indítványoznak, arról már bíróság határoz.
Mit vizsgál a bíró egy letartóztatási indítványnál?
A bíróság ilyenkor nem azt dönti el, hogy az érintett elkövette-e a bűncselekményt.
A kérdés az, fennállnak-e olyan körülmények, amelyek indokolttá teszik a személyi szabadság további korlátozását.
Ilyen lehet például a szökés vagy elrejtőzés veszélye, a bizonyítás befolyásolásának lehetősége, a tanúk vagy más érintettek befolyásolása, illetve bizonyos esetekben a bűnismétlés veszélye.
Ezek fennállását az ügyészségnek kell indokolnia, a védelem pedig vitathatja az indítványt.
A bíróság végül dönthet letartóztatásról, enyhébb kényszerintézkedésről vagy az indítvány elutasításáról is.
Hankó ügyvédje furcsának nevezte az eljárást
Tóth M. Gábor védő külön is reagált arra, hogyan történt az őrizetbe vétel.
Az ügyvéd szerint ügyfele önként jelent meg azon a helyen, amelyet az idézésben megjelöltek, ennek ellenére ott őrizetbe vették, majd a NAV bevetési egysége Kecskemétre szállította.
A védelem várhatóan ezért azt is hangsúlyozhatja majd, hogy Hankó nem próbált megszökni vagy elrejtőzni, hanem eleget tett az idézésnek.
Hogy ennek milyen jelentősége lesz egy esetleges letartóztatási indítványnál, azt már a bíróságnak kell mérlegelnie.
A Parlamentből is önként távozott
Az előzmények miatt ez különösen érdekes.
Hankó a mentelmi joga felfüggesztése után órákon keresztül a Parlamentben maradt. Emiatt politikai vita alakult ki arról, hogy a volt miniszter „bújik-e” az Országházban.
Hankó ezt visszautasította. Azt mondta, a munkahelyén tartózkodik, és amint hivatalos idézést kap, annak eleget fog tenni.
Az idézés végül hétfő este meg is érkezett, és Hankó fél nyolc után elhagyta a Parlament épületét.
Ezt követően családjától és politikustársaitól elköszönt, majd a NAV épületéhez ment.
Politikai vita is kialakult az ügy körül
A történtek természetesen komoly politikai reakciókat is kiváltottak.
Orbán Viktor volt miniszterelnök az eseményeket „újkommunista tempónak” nevezte, és politikai önkényről beszélt. A Fidesz álláspontja szerint Hankó és más korábbi kormányzati szereplők ellen politikai motivációjú eljárások zajlanak.
A Tisza-kormány képviselői ezzel szemben azt hangsúlyozzák, hogy a törvény előtti egyenlőségnek politikai tisztségtől függetlenül érvényesülnie kell.
Ezek politikai értelmezések.
A büntetőeljárásban viszont nem a politikai narratívák alapján kell dönteni, hanem bizonyítékok, dokumentumok, tanúvallomások és egyéb nyomozati adatok alapján.
Magyar Péter is reagált az őrizetbe vételekre
Magyar Péter miniszterelnök hétfő este a Seszták- és Hankó-ügyre is reagált.
A kormányfő azt hangsúlyozta, hogy szerinte senki nem állhat a törvények felett. A Tisza-kormány a választási kampányban a közpénzek felhasználásának felülvizsgálatát és korábbi korrupciós ügyek kivizsgálását is ígérte.
Ugyanakkor egy demokratikus jogállamban egy kormány politikai ígérete önmagában nem helyettesítheti az igazságszolgáltatást.
A konkrét büntetőeljárásokban a nyomozó hatóságoknak és az ügyészségnek törvényes eljárásban kell bizonyítaniuk a gyanút, a bíróságnak pedig függetlenül kell döntenie.
Egy másik volt minisztert is ugyanazon a napon vettek őrizetbe
Hankó nem az egyetlen korábbi miniszter, akinek ügye hétfőn fordult komolyabbra.
Seszták Miklós korábbi fejlesztési miniszter mentelmi jogát szintén hétfőn függesztette fel az Országgyűlés, majd nem sokkal később őt is őrizetbe vették.
A két ügy azonban teljesen különálló.
Sesztáknál a Volánbuszhoz és más állami beruházásokhoz kapcsolódó korrupciós gyanúkat vizsgálnak, Hankónál pedig a Nemzeti Kulturális Alap pénzfelhasználása áll a nyomozás középpontjában.
A politikai párhuzam nyilvánvaló, jogilag azonban a két ügyet külön-külön kell bizonyítani.
Varga-Bajusz szerepe lehet az egyik következő fontos kérdés
Az ügy következő nagy kérdése lehet, miért állították elő Varga-Bajusz Veronikát, és milyen információkat várnak tőle a nyomozók.
Egy volt államtitkár a minisztériumi döntéshozatal fontos szereplője lehet, de önmagában a tisztség még nem jelent büntetőjogi érintettséget.
A hatóság számára különösen fontos lehet annak feltérképezése, hogyan jutottak el a támogatási kérelmek a döntéshozókhoz, kik készítették elő azokat, milyen szakmai vélemények készültek és milyen utasításokat kaptak az egyes tisztviselők.
Ha több száz vagy több mint ezer támogatásról van szó, a döntési folyamat rekonstruálása jelentős mennyiségű dokumentum, elektronikus levelezés és pénzügyi adat feldolgozását igényelheti.
Miért lehet fontos az elektronikus bizonyíték?
Az ilyen típusú gazdasági ügyekben gyakran nem egyetlen tanú vallomása jelenti a legerősebb bizonyítékot.
E-mailek, belső feljegyzések, számítógépes fájlok, telefonos kommunikációk, pályázati dokumentumok, döntési jegyzőkönyvek és banki adatok együttesen mutathatják meg, hogyan működött egy rendszer.
A nyomozók ezért nemcsak azt vizsgálhatják, hová került a pénz, hanem azt is, ki mikor milyen utasítást adott, ki tudott a döntésekről, és volt-e eltérés a hivatalos dokumentáció és a tényleges gyakorlat között.
Ez az oka annak, hogy egy ilyen gazdasági büntetőeljárás akár hosszú hónapokig vagy évekig is eltarthat.
A 17,3 milliárd forint sem jelent automatikusan ekkora bizonyított kárt
A nyilvánosságban gyakran egyetlen szám kerül a címekbe: 17,3 milliárd forint.
Fontos azonban különbséget tenni a vizsgálat alá vont támogatások összege, az ügyészség által feltételezett vagyoni hátrány és a később esetlegesen jogerősen megállapított kár között.
Egy büntetőeljárás során tételesen meg kell vizsgálni az egyes támogatásokat.
Lehetnek olyan tételek, amelyeknél a hatóság végül jogszerű felhasználást állapít meg, és olyanok is, amelyeknél éppen ellenkezőleg, erősödik a gyanú.
A végleges összegről ezért csak a bizonyítás lezárása után lehet megalapozottan beszélni.
Az ártatlanság vélelme Hankót is megilleti
Bármilyen súlyosak is az ügyészségi állítások, Hankó Balázs büntetőjogi felelősségét jelenleg nem állapította meg bíróság.
Az őrizet nem ítélet.
A gyanúsítotti kihallgatás sem ítélet.
Még egy esetleges letartóztatás sem jelentené azt, hogy bűnös.
Hankót és az ügy többi érintettjét is megilleti az ártatlanság vélelme, a védelemhez való jog és a bíróság előtti tisztességes eljárás.
Most kezdődhet az NKA-ügy legfontosabb szakasza
A parlamenti mentelmi jog felfüggesztésével, Hankó őrizetbe vételével és Varga-Bajusz Veronika előállításával az NKA-ügy egyértelműen új szakaszba lépett.
A következő órákban és napokban az lesz a legfontosabb kérdés, milyen gyanúsítást közöltek pontosan Hankóval, mit tartalmaz a vallomása, kezdeményez-e az ügyészség letartóztatást, és milyen döntést hoz majd a bíróság.
Szintén lényeges lesz, hogy Varga-Bajusz Veronika milyen minőségben szerepel az eljárásban, illetve további korábbi minisztériumi vagy NKA-tisztségviselőket is bevonnak-e a nyomozásba.
A hétfő esti őrizetbe vétel tehát nem az ügy lezárása, hanem éppen ellenkezőleg: most kezdődhet az a szakasz, amikor a hatóságoknak részletes bizonyítékokkal kell alátámasztaniuk az NKA pénzfelhasználásával kapcsolatban megfogalmazott súlyos gyanúkat.
