Soha többé Orbán Viktor – szigorúbb szabályokat tervez az EU az új tagállamoknak!
Orbánra hivatkozva szigorítana az EU: 15 éves biztosítékot terveznek az új tagállamoknál
Az Európai Bizottság 2026. október 6-án olyan javaslatcsomagot mutatott be, amely erősebb garanciákkal védené az uniós alapértékeket a következő bővítések után. Marta Kos bővítésért felelős biztos Orbán Viktorra is hivatkozott, amikor a szigorítás szükségességéről beszélt. Jövőbeli tagállamok esetében súlyos jogsértések miatt akár a tanácsi szavazati jogot is felfüggeszthetnék, de az elképzelés még nem hatályos szabály.
Orbán neve is előkerült a szigorítás indoklásában
„Soha többé Orbán Viktor” – a csatolt forrás így idézi magyarul Marta Kos Guardiannek adott nyilatkozatát. Az interjúban a biztos a jogállamisági visszalépések elleni gyorsabb fellépést sürgette.
Brüsszel hivatalos javaslata arra a problémára keres választ, hogyan lehet biztosítani, hogy egy ország a belépése után is teljesítse a csatlakozási tárgyalásokon vállalt kötelezettségeit. Tagság előtt a reformok végrehajtása a továbblépés feltétele; az új garanciák a csatlakozás utáni súlyos visszalépések kezelését szolgálnák.
Magyar olvasók számára lényeges különbség, hogy a tervezett biztosítékokat a jövőbeli csatlakozási szerződésekbe építenék be. Személyes kitiltás vagy Magyarország tagságának megszüntetése nem szerepel ebben a javaslatban.
Tizenöt évig lehetne alkalmazni az új eszközt
Bizottsági közleményében az EU egy külön intézményi védzáradékot javasol az alapértékek és a lojális együttműködés elvének súlyos megsértésére. Ennek alkalmazási időszaka a csatlakozást követő 15 év lenne.
Fontos, hogy ez nem jelentene automatikus, tizenöt évig tartó jogmegvonást. Ezen időszakon belül lehetne intézkedni, ha annak feltételei teljesülnek; különösen súlyos esetben a tanácsi szavazati jog felfüggesztése is szóba kerülhetne.
Korlátokat is rendelnének a rendszerhez: az intézkedéseket rendszeresen felül kellene vizsgálni, bírósági ellenőrzésnek lennének alávethetők, és módosítani vagy megszüntetni kellene őket, ha az alapjukul szolgáló problémákat rendezik.
Nehézkes eljárás helyett hatékonyabb fellépést keresnek
Magyarországgal szemben 2018. szeptember 12-én indult meg az uniós szerződés 7. cikke szerinti eljárás. Ez a jelenlegi rendszerben lehetőséget ad a tagságból eredő egyes jogok felfüggesztésére, ha egy ország súlyosan és tartósan megsérti az EU alapértékeit.
Csakhogy a legsúlyosabb jogsértés megállapításához az Európai Tanács egyhangú döntése szükséges. Ezt követően a konkrét jogok felfüggesztéséről már minősített többséggel határozhat a Tanács: vagyis a folyamat több, eltérő döntési küszöböt tartalmaz.
Új intézményi biztosítékával a Bizottság ezt az eszközt egészítené ki a később csatlakozó országoknál. Meglévő eljárások helyett nem lépne automatikusan új rendszer, a 7. cikk továbbra is megtartaná központi szerepét.
Szavazati jog és támogatások is érintettek lehetnek
Gyakorlati következménye lenne annak, ha egy új tagállam átmenetileg elveszítené tanácsi szavazati jogát: a korlátozás idején nem szavazhatna az érintett uniós döntéshozatalban. Marta Kos a Bizottság hivatalos közleményében a támogatások csökkentését és a szavazati jog korlátozását is a tervezett erősebb eszközök között említette.
Pénzügyi oldalon a reformok teljesítése és a megfelelő ellenőrzési rendszer lenne meghatározó. Amennyiben a feltételek nem teljesülnek, a támogatásokat csökkenteni vagy a kifizetéseket felfüggeszteni lehetne.
Ideiglenes, célzott és visszafordítható intézkedéseket terveznek, rendszeres felülvizsgálattal. Külön lehetőségként szerepel az is, hogy egy új tagállam meghatározott ideig vállalja: kétoldalú viták miatt nem akadályozza az EU további bővítését.
Tagállami egyeztetés következik, a szabályok még nem élnek
Most a javaslatok megtárgyalása és a szükséges intézményi előkészítés következik. Bizottsági elképzelésekből önmagukban nem lesznek hatályos csatlakozási feltételek: a részleteket a megfelelő uniós döntésekben és a jövőbeli csatlakozási szerződésekben kell rendezni.
Montenegró, Albánia, Moldova és Ukrajna számára a Bizottság indikatív csatlakozási ütemterveket készítene, amennyiben fenntartják a reformok lendületét. Konkrét belépési időpontot ez nem garantál.
Szélesebb változtatásként bizonyos szankciós ügyekben, az adócsalás elleni fellépésnél és egyes energiapolitikai adóintézkedéseknél az egyhangúság helyett minősített többségi döntéshozatalt szorgalmaznak. Ehhez a lényeges nemzeti érdekeket védő garanciák is társulhatnának.
