Tanács Zoltán miniszter ledobta a bombát: elkezdte az átvilágítást, máris botrányos dolgok kerültek elő
Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter szerint több mint 22 milliárd forintnyi támogatási döntés született az előző kormány utolsó napjaiban a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz keretében. A miniszter azt írta: a támogatási szerződéseket egyelőre nem kötik meg, és folyósítás sem lesz addig, amíg az átvilágítás le nem zárul. Az ügy azért különösen érzékeny, mert több milliárdos döntés közvetlenül a választás előtti napokban született meg.
Milliárdok mozdultak meg az utolsó pillanatban
Tanács Zoltán Facebook-bejegyzésben számolt be arról, hogy a minisztériumi átvilágítás során több, a választás előtti utolsó napokban meghozott támogatási döntést azonosítottak. A Telex összefoglalója szerint a DIMOP Plusz Irányító Hatóság korábban az Energiaügyi Minisztériumhoz tartozott, most azonban az új Tudományos és Technológiai Minisztériumhoz került át, így a friss vezetés rálátott a programban született döntésekre.
A miniszter szerint 2026. április 10-én, vagyis a választás előtti utolsó munkanapon kilenc projektről döntöttek, összesen 14,59 milliárd forint értékben. Két nappal korábban, április 8-án pedig további két nagy értékű projekt kapott zöld utat, együtt közel 8 milliárd forint értékben. A kettő együtt 11 projektet és 22,59 milliárd forintnyi támogatási döntést jelent.
A lista legnagyobb tételei között szerepel a Civil út Alapítvány közel 3 milliárd forintos támogatása, a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány szintén csaknem 3 milliárdos projektje, valamint több más civil, egyházi, egészségügyi és technológiai célú program.
A Vári Attila-féle alapítvány ügye robbantotta be a történetet
Az ügy előzménye, hogy a 24.hu megírta: két nappal a választás előtt csaknem 3 milliárd forint támogatást ítéltek oda a Vári Attila egykori vízilabdázó, korábbi fideszes politikus által vezetett Civil út Alapítványnak. A lap szerint az alapítvány digitális kompetenciafejlesztésre kapta volna a pénzt.
A 24.hu beszámolója azért kavart nagy visszhangot, mert Vári Attila neve korábban több ügyben is előkerült. A lap azt írta, hogy a volt vízilabdázó több nyomozásban is érintett, a Magyar Vízilabda Szövetségnél történt pénzszórást pedig továbbra is vizsgálja a rendőrség. Fontos ugyanakkor óvatosan fogalmazni: a mostani támogatási döntés önmagában nem bizonyít jogsértést, és a folyamatban lévő vizsgálatok eredménye nélkül nem lehet büntetőjogi következtetést levonni.
Tanács Zoltán szerint azonban a minisztériumi átvilágítás nem állt meg ennél az egy ügyletnél. A miniszter azt írta, a sajtóban megjelent támogatásokon túl további nagy értékű döntéseket is találtak.
Kilenc döntés egyetlen napon
A Tanács Zoltán által ismertetett lista szerint április 10-én a következő támogatási döntések születtek:
- Civil út Alapítvány – 2 992 312 948 forint
- Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány – 2 999 921 648 forint
- Tábor Ifjúságmentő Alapítvány – 1 999 891 230 forint
- Baptista Tevékeny Szeretet Misszió – 1 983 676 380 forint
- MINDFLUENCER Közösség Közhasznú Egyesület – 623 242 374 forint
- Katolikus Karitász – 549 999 996 forint
- Régió Fejlesztéséért Alapítvány – 450 920 785 forint
- Biztonsági Kutató és Fejlesztő Központ Nonprofit Zrt. – 1 500 000 000 forint
- Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság, eMEDIKK – 1 494 713 163 forint
A miniszter külön felhívta a figyelmet a két, eddig kevésbé ismert, szinte azonos értékű, egyenként körülbelül 1,5 milliárd forintos projektre. Ezek a védelmiipari és egészségügyi mesterséges intelligenciához kapcsolódó pályázatok voltak, amelyeknél a kérelmet március 17-én nyújtották be, a döntés pedig 24 naptári nappal később megszületett. Tanács ezt „közigazgatási rekord közeli teljesítménynek” nevezte.
Még két 4 milliárdos döntés is előkerült
A miniszter szerint április 8-án, vagyis négy nappal a választás előtt további két, szinte azonos összegű támogatási döntés is született. Mindkettő ugyanahhoz a DIMOP Plusz-felhíváshoz kapcsolódott, és építőipari kis- és középvállalkozások digitális átállását célozta.
Az Informatika a Társadalomért Egyesület 3 999 608 768 forintot, az UNIVERSITAS-Győr Szolgáltató Nonprofit Kft. pedig 3 999 308 975 forintot kapott volna. A kérelmeket február 20-án, illetve február 21-én nyújtották be, a döntés pedig április 8-án született meg.
A Blikk összefoglalója szerint Tanács Zoltán azt hangsúlyozta: a választás előtti négy és két nappal összesen 22,59 milliárd forintnyi projekt sorsáról döntöttek, miközben a megvalósítás és a kifizetés már a következő kormány feladata lett volna.
Egyelőre nincs szerződés, nincs kifizetés
A legfontosabb gyakorlati következmény az, hogy a minisztérium egyelőre nem köti meg a támogatási szerződéseket. Tanács Zoltán azt írta, átfogó, tételes átvilágítást indítottak minden döntéssel és a teljes DIMOP Irányító Hatóság működésével kapcsolatban.
Ez nem azt jelenti, hogy minden támogatás automatikusan szabálytalan vagy visszavonandó. A miniszter megfogalmazása szerint amit rendben találnak, ott a folyamatok szabályosan mehetnek tovább. Ahol viszont nem tudnak meggyőződni arról, hogy a támogatás valóban Magyarország érdekét szolgálja, ott nem lesz sem szerződéskötés, sem folyósítás.
Ez a mondat adja az ügy politikai súlyát. Az új minisztérium nem egyszerű adminisztratív ellenőrzést ígér, hanem azt vizsgálja, hogy az utolsó napokban meghozott döntések mögött valódi szakmai indok állt-e, vagy politikailag motivált, sietve lezárt pénzosztásról lehetett szó.
Miért ennyire kényes ez az ügy?
Az EU-s és állami fejlesztési pénzeknél mindig kulcskérdés az időzítés, az átláthatóság és a szakmai indokoltság. Egy többmilliárdos támogatási döntés önmagában nem botrány, ha világos célra, megfelelő értékelés után, ellenőrizhető módon születik meg. Az viszont már politikailag nehezen magyarázható, ha több ilyen döntés közvetlenül a választás előtti napokra esik.
A DIMOP Plusz alapvetően digitális fejlesztéseket, kompetenciafejlesztést, technológiai átállást és informatikai projekteket támogató program. Éppen ezért különösen fontos, hogy a nyertes szervezetek valóban képesek legyenek a vállalt célok megvalósítására, és a támogatás ne kommunikációs, politikai vagy szervezeti túlélőpénzként működjön.
A mostani átvilágításnak éppen ez lehet a tétje: kideríteni, hogy a 22,59 milliárd forintnyi döntés mögött valódi programok, megalapozott költségvetések és teljesíthető vállalások állnak-e.
A következő hetekben derülhet ki, kik kapják meg végül a pénzt
Tanács Zoltán bejelentése alapján a folyamat most megállt egy ellenőrzési pontnál. A támogatási döntések megszülettek, de a pénz kifizetése és a szerződések megkötése nem automatikus. Ez különösen azoknak a szervezeteknek lehet kellemetlen, amelyek már nyertesként számoltak a támogatással.
A politikai üzenet viszont világos: az új kormány nem akarja kifizetni az elődje utolsó napjaiban jóváhagyott milliárdokat anélkül, hogy tételesen átnézné, mire és kiknek menne a pénz.
A történet ezzel még messze nem ért véget. Ha az átvilágítás mindent rendben talál, a projektek folytatódhatnak. Ha viszont szabálytalanság, megalapozatlan költségvetés, politikai összefonódás vagy szakmailag gyenge pályázat kerül elő, akkor a mostani lista az új kormány első nagy közpénzügyi botrányává válhat.
