Visszaköveteli Magyarországon lefoglalt pénzét és járműveit az ukrán állami bank
Jogi lépéseket indít az ukrán állami bank a Magyarországon lefoglalt szállítmány miatt
Jogi lépéseket készül tenni az ukrán állami tulajdonban lévő Oschadbank, miután Magyarországon lefoglalták a bankhoz tartozó pénzszállító járműveket és a bennük szállított nagy értékű készpénzt és aranyat.
A bank március 7-én közleményt adott ki a Facebook-oldalán, amelyben jelezte: bár a magyar hatóságok által korábban őrizetbe vett hét alkalmazott már visszatért Ukrajnába, a lefoglalt járművek és az értékek továbbra is Magyarországon maradtak.
A pénzintézet szerint a történtek jogi eljárást tesznek szükségessé.
„a járművek és az értékek továbbra is jogellenesen vannak visszatartva”
– írta közleményében a bank.
Az Oschadbank két lehetséges jogi lépést is kilátásba helyezett. Egyrészt fellebbeznek a magyar hatóságok által alkalmazott korlátozó intézkedések ellen, másrészt vizsgálatot kezdeményeznek az alkalmazottaik őrizetbe vételének körülményeivel kapcsolatban.
A bank szerint dolgozóikat több mint egy napig tartották fogva jogi segítség és konzuli támogatás nélkül.
A pénzintézet emellett visszaköveteli a lefoglalt vagyont is, amely jelentős értéket képvisel.
„két pénzszállító járművet és az általuk szállított értékeket, összesen 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm banki aranyat”
– áll a közleményben.
Az Oschadbank hangsúlyozta, hogy a pénz szállítása az ukrán jogszabályoknak megfelelően történt, és az ehhez kapcsolódó dokumentumokat már benyújtották az Ukrán Nemzeti Bankhoz ellenőrzésre.
A bank azt is közölte, hogy egy független nemzetközi könyvvizsgáló céget is bevonhatnak, amely ellenőrizheti a tranzit során alkalmazott szerződéseket és eljárásokat.
„Az Oschadbank követeli a pénzszállító járművek és az általuk szállított értékek teljes visszaadását”
– fogalmazott a bank.
Az ügy előzménye, hogy március 5-én a magyar hatóságok hét ukrán állampolgárt állítottak elő, akik páncélozott járművekkel készpénzt és aranyat szállítottak Ausztriából Ukrajnába. A magyar hatóságok az eset kapcsán pénzmosás gyanúját említették.
A magyar külügyminiszter egy nyilatkozatában még arra is utalt, hogy az ügynek „lehetséges kapcsolata lehet az ukrán háborús maffiával”, bár erre konkrét bizonyítékot nem mutattak be.
Ukrajnában a történteket élesen bírálták. Az ukrán hatóságok szerint a lépés „túszejtésnek” és „állami terrorizmusnak” minősül.
Az incidens tovább növelte a feszültséget Budapest és Kijev között. Az ukrán külügyminisztérium az eset után arra figyelmeztette állampolgárait, hogy biztonsági okokból kerüljék a Magyarországra történő utazást.
A két ország között az utóbbi időben más kérdésekben is erősödtek a viták, többek között az orosz olaj szállításával kapcsolatban. A Barátság kőolajvezeték január vége óta nem működik, miután egy orosz támadás megrongálta a nyugat-ukrajnai infrastruktúrát.
Magyarország – amely jelentős mértékben függ a vezetéken érkező olajtól – azzal vádolta Ukrajnát, hogy szándékosan akadályozza a szállítást, és emiatt több uniós döntést is blokkolt Kijev támogatásával kapcsolatban.
