Konklávé: Megválasztották az új pápát, Robert Francis Prevost lesz Ferenc utódja
Az amerikai Robert Francis Prevost lesz a következő pápa XIV. Leó néven. A fehér füst a konklávé második napján, este 6 óra után szállt fel.
A megválasztás után a hagyományok szerint a bíborosi kollégium dékánja megkérdezi a szavazáson kétharmados többséget szerző pápajelölttől, elfogadja-e a megválasztását, és milyen pápai nevet kíván felvenni. Ezután pápai ruhába öltözik, a kápolnában trónra ül, a többi bíboros pedig egyenként jelentkezik, hogy engedelmességet esküdjön neki. Aminek már a nyilvánosság is tanúja lehetett, hogy a rangidős diakónus bíboros a Szent Péter-bazilika erkélyéről bejelenti: Habemus Papam! („Van pápánk!”), majd az új pápa kivonul, és áldását adja Róma városára és a világra.
Ferenc pápa húsvéthétfőn, 88 éves korában hunyt el. A vatikáni eljárásrend szerint a katolikus egyház vezetőjének kiválasztását a pápaság végét követő 15–20. napon belül kell megkezdeni. Ferenc utódját a május 7-én összeülő konklávén választotta ki soraiból a bíborosi kollégium, így dőlt el, hogy ki követi a pápai trónon Szent Péter 266. utódaként az argentin reformpápát. A konklávéról a legfontosabb tudnivalók ebben a cikkben olvashatók.
Ahhoz, hogy valakit pápává válasszanak, a szavazatok kétharmadát kell megszerezni: ez jelen esetben 88 voksot jelent a titkos szavazáson.
A pápa a katolikus hagyomány szerint Szent Péter apostol utódja, Jézus Krisztus földi helytartója (Vicarius Christi), akinek Jézus átadta a „mennyország kulcsait”. Ő a püspökök testületének vezetője, az egész katolikus egyház pásztora, valamint a Vatikán uralkodója. Egy 1870-es dogma szerint amikor hit vagy erkölcs kérdésében úgynevezett ex cathedra kijelentést tesz, akkor az egyház tévedhetelennek kell tekintse a pápát, vagyis az ilyen kijelentés nem vitatható.
A katolikus egyház kánonjoga szerint a pápának nem feltétlenül kell bíborosnak, püspöknek vagy papnak lennie. Bármely megkeresztelt, római katolikus férfi pápává választható, a gyakorlatban azonban 1379 óta minden egyházfő a bíborosi kollégiumból került ki. A kollégium jelenleg 253 bíborosból áll, de közülük csak azok vehetnek részt elektorként a konklávén, akik még nem töltötték be a nyolcvanadik életévüket. Összesen 135 ilyen bíboros van, közülük 108-at Ferenc nevezett ki. Két elektori bíboros nem vett részt a konklávén egészségi állapotára hivatkozva, így a pápaválasztó és pápává választható bíborosok száma 133 volt.
Bár világszerte hatalmas érdeklődés övezi a pápaválasztást – és ez egy ilyen rendhagyó életmű lezárulása után, mint Ferencé volt, még intenzívebb –, arról, hogy mi a tényleges jelentősége az új pápa személyének a világ és a katolikus egyház további sorsát tekintve, megoszlanak a vélemények.
Robert Francis Prevost lett a katolikus egyház új vezetője, aki az első amerikai származású pápa a történelemben.
Prevost bíboros 1955-ben született Chicagóban. Papi pályafutása során jelentős időt töltött Peruban, ahol misszionáriusként, tanárként és püspökként szolgált. 2015-ben a Chiclayo egyházmegye püspökévé nevezték ki, majd 2023-ban Ferenc pápa bíborossá kreálta. Ugyanebben az évben a Püspöki Dikasztérium prefektusává is kinevezték, amely pozícióban világszerte a püspökök kinevezéséért felelt.
Az új pápa mérsékelt, kiegyensúlyozott vezetőként ismert, aki elkötelezett a társadalmi igazságosság és a periférián élők támogatása iránt. Kettős állampolgársága – amerikai és perui – valamint többnyelvűsége és nemzetközi tapasztalata révén hidat képezhet a különböző kultúrák és közösségek között.
A Szent Péter téren összegyűlt hívek örömmel és lelkesedéssel fogadták az új pápa bejelentését. Az egyház történetének ezen új fejezete reményt kelt a hívők körében világszerte.
