Elkezdődött! Most érkezett a nagy hír a MNB botrány ügyében!

Elkezdődik az MNB-botrány parlamenti feltárásának következő, immár nagyon is konkrét szakasza: szerdán 13 órakor megtartja első ülését a Magyar Nemzeti Bank működésével kapcsolatos visszaéléseket vizsgáló bizottság. A testület egyik legfontosabb kérdése egyszerűen megfogalmazható, de annál súlyosabb: mi történt a jegybanki alapítványokba került több százmilliárd forintnyi közpénzzel, és kik profitáltak a döntésekből?

Ráadásul ez már nem pusztán politikai vizsgálat, hiszen az MNB körüli ügyek több szálán büntetőnyomozás is folyik. A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával zajló eljárást már a Központi Nyomozó Főügyészség viszi, miközben az MNB-hez kapcsolódó pénzmozgások egy másik szálán pénzmosás gyanúja miatt is nyomoznak.

Szerdán 13 órakor ülnek neki az MNB-aktáknak

A parlamenti vizsgálóbizottságot Csőszi Attila, a Tisza képviselője vezeti, aki szerint a cél nem egy látványos politikai műsor létrehozása, hanem annak feltárása, hogyan mozgott a közpénz a jegybanki alapítványok és az azokhoz kapcsolódó cégek, befektetések és ingatlanügyletek között. A bizottság első ülésére augusztus 26-án, szerdán 13 órakor kerül sor.

Csőszi úgy fogalmazott, azt akarják kideríteni, „kik miatt és hova tűnt a közpénz, kik húzták belőle a legnagyobb hasznot, és mire költötték”. Ezek természetesen olyan kérdések, amelyekre végső jogi választ nem egy parlamenti bizottság, hanem adott esetben a nyomozó hatóságok és később a bíróság adhat, a politikai és intézményi felelősség feltárása azonban már a bizottság feladata lehet.

És közben már valódi büntetőnyomozás folyik

Ez a történet legfontosabb része: a vizsgálóbizottság felállítása mellett már hónapok óta büntetőeljárás zajlik. Az Állami Számvevőszék feljelentése alapján eredetileg a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda kezdett nyomozni, majd 2026 áprilisában a Legfőbb Ügyészség ügyészségi hatáskörbe vonta az alapítványi ügyet.

A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával folyó eljárás így a Központi Nyomozó Főügyészséghez került. A hivatalos indoklás szerint azért volt szükség a váltásra, mert az eljárás szakszerűségét és időszerűségét ügyészségi nyomozással lehetett biztosítani.

Nem kicsi ügy: százmilliárdok útját kell kibogozni

Az MNB-botrány méretét már önmagában az mutatja, hogy nem néhány milliós reprezentációs számláról vagy egy rosszul sikerült közbeszerzésről beszélünk. A jegybank alapítványaihoz több százmilliárd forintnyi közpénz került, ennek befektetései és későbbi útja körül pedig olyan kérdések merültek fel, amelyek miatt az Állami Számvevőszék is feljelentést tett.

A nyomozóknak ezért céghálózatokat, befektetéseket, szerződéseket, ingatlanokat és értékpapírügyleteket kell végigkövetniük. Nem véletlen, hogy az ügyészség korábbi vezetője az MNB-ügy méretét egyenesen „felfoghatatlanul hatalmasnak” nevezte.

Ott van például a balatonakarattyai luxusingatlan

Csőszi Attila az egyik leglátványosabb példaként a balatonakarattyai jegybanki ingatlant hozta fel. A komplexum felújítására közel 20 milliárd forintot fordítottak, később pedig nagyjából 9,4 milliárd forintos kikiáltási áron hirdették meg eladásra, vagyis már első ránézésre is komoly kérdés, hogyan alakult az ingatlanra elköltött közpénz és annak későbbi piaci értéke.

Fontos, hogy itt nem 20 milliárdos vásárlási árról van szó, hanem a fejlesztésre és felújításra elköltött hatalmas összegről. A vizsgálóbizottság számára éppen az lehet érdekes, hogy milyen döntések és szerződések alapján ment el ennyi pénz, kik kapták a megbízásokat, és az állam végül milyen értéket kapott érte.

A kecskeméti 144 milliárd még ennél is nagyobb falat

Csőszi egy másik ügyként a Neumann János Egyetemhez és az egyetemi alapítványhoz kapcsolódó pénzeket emelte ki. Az állam 144 milliárd forintnyi vagyont biztosított a fejlesztésekhez, ebből 127,5 milliárd forintot vállalati kötvénybe fektettek, amit a tiszás politikus jóval keményebb szóval, „eltőzsdézésként” írt le.

Ez utóbbi politikai minősítés, nem jogerős bírósági megállapítás, a 127,5 milliárdos befektetés ténye azonban már korábban hivatalos parlamenti iratokban is megjelent. A vizsgálat egyik kérdése ezért az lesz, hogy az eredetileg egyetemi fejlesztésre biztosított vagyonból pontosan mennyi maradt, milyen befektetési döntések születtek, és azokért kik viselték a felelősséget.

Az MNB-székház költségei is előkerülhetnek

A bizottság előtt várhatóan nem csak az alapítványi befektetések kerülnek szóba. Az MNB Szabadság téri székházának felújítása szintén a botrány egyik sokat vitatott eleme lett, miután az eredeti tervekhez képest jelentősen megugrottak a beruházás költségei.

Ez azért fontos, mert az egész történetben újra és újra ugyanaz a kérdés jelenik meg: hogyan döntöttek a jegybankhoz kapcsolódó hatalmas összegek felhasználásáról, milyen kontroll működött a költések felett, és kik részesültek a nagy értékű megrendelésekből. Ezeket a kérdéseket most már egyszerre teszi fel a politika, az ÁSZ és a büntetőeljárás.

A választás után gyorsult fel látványosan a nyomozás

A hűtlen kezeléses szál 2025 februárjában indult, de 2026 áprilisában a Legfőbb Ügyészség úgy döntött, hogy a további eljárást a Központi Nyomozó Főügyészség folytatja. Ezután már nagyszabású kutatásokról, lefoglalásokról és hatalmas mennyiségű irat begyűjtéséről érkeztek hírek.

Május végén több helyszínen összehangolt akciót is végrehajtottak, és az ügyészek több száz doboz dokumentumot, valamint jelentős mennyiségű elektronikus adatot foglaltak le. Vagyis amikor a parlamenti vizsgálóbizottság szerdán munkához lát, nem egy üres asztal mellé ül le: az ügyben már nagyon komoly hatósági munka zajlik.

Most két irányból szorulhat a történet

A következő hónapokban ezért egyszerre két külön folyamatot kell figyelni. A parlamenti vizsgálóbizottság politikai és intézményi felelősséget kereshet, nyilvános meghallgatásokat tarthat és dokumentumokat kérhet be, míg a nyomozó hatóságok feladata annak megállapítása, történt-e bűncselekmény, és ha igen, annak kik lehetnek a büntetőjogi felelősei.

A kettőt nem szabad összekeverni, de együtt jóval nagyobb nyomást jelenthetnek az ügy feltárására. Egy parlamenti meghallgatáson ugyanis olyan döntéshozatali folyamatok is nyilvánosságra kerülhetnek, amelyek önmagukban nem feltétlenül bűncselekmények, mégis megmutathatják, hogyan működött a Matolcsy-korszak jegybanki vagyonkezelése.

A legfontosabb kérdés továbbra is egyszerű: hol van a pénz?

Végső soron minden bonyolult céges konstrukció, alapítvány, kötvény és ingatlan mögött ez az egy kérdés áll. Több százmilliárd forintnyi közvagyon indult el a jegybanki rendszerből, most pedig tételesen végig kell követni, hogy abból mennyi érték maradt meg, hol található, és kik hozták azokat a döntéseket, amelyek veszteségekhez vezethettek.

Szerdán tehát nem maga a büntetőnyomozás indul el, mert az már javában folyik, hanem egy újabb, nyilvános front nyílik az MNB-botrány feltárásában. Ha a bizottság valóban végigmegy a dokumentumokon, meghallgatja a kulcsszereplőket és nem engedi el a százmilliárdok útját, akkor az MNB-ügy következő hónapjai jóval kellemetlenebbek lehetnek mindazoknak, akiknek szerepük volt a vitatott döntésekben.