Kubatov Gábor beszélt arról, hova lett a Fradi-városra kapott 25 milliárd forint
Kubatov Gábor szerint napelempark is épült a Ferencvárosnál az állami támogatásból
Nyomozás indult a Ferencvárosnak adott 25 milliárd forint ügyében
Újabb részletek kerültek nyilvánosságra a Ferencvárosi Torna Clubnak korábban juttatott, összesen 25 milliárd forintos vissza nem térítendő állami támogatás ügyében. A pénzt eredetileg a nagyszabású Fradi-város-projekthez kapcsolódó fejlesztésekre kapta a klub, a tervezett sportkomplexum azonban végül nem épült meg. A támogatás felhasználása emiatt az elmúlt hetekben komoly közéleti és politikai kérdéssé vált.
A 2026 májusában hivatalba lépett kormány kezdeményezésére a rendőrség nyomozást indított annak tisztázására, pontosan mi történt az FTC-nek juttatott állami pénzzel. A vizsgálat egyik alapvető kérdése, hogy a támogatást milyen célokra használták fel, illetve ezek a célok megfeleltek-e azoknak a feltételeknek, amelyek alapján annak idején a klub megkapta az összeget.
Az ügyben egy hangfelvétel is nyilvánosságra került. Az RTL Híradó birtokába jutott felvételen Kubatov Gábor, a Ferencvárosi Torna Club elnöke beszél a támogatás felhasználásáról, a Fradi-városról és a folyamatban lévő vizsgálatról. Kubatov álláspontja szerint nem történt bűncselekmény, és a Ferencvárosnak adott pénz a klubnál maradt.
Kubatov szerint napelemparkra is jutott az állami pénzből
A hangfelvételen Kubatov Gábor arról beszél, hogy az állami támogatást nem kizárólag a korábban tervezett sportkomplexumra fordították. Elmondása szerint az összegből több más fejlesztés mellett napelempark is épült.
A klubelnök szerint a beruházásnak ma is kézzelfogható haszna van a Ferencváros számára, mivel a napelempark a klub energiafelhasználásának körülbelül egyharmadát képes megtermelni. Ez arra utal, hogy a támogatás egy részét energetikai fejlesztésre fordították, ugyanakkor továbbra is kérdés, hogy a támogatási szerződés pontosan milyen beruházások megvalósítását tette lehetővé.
Kubatov Gábor a felvételen határozottan állította, hogy a támogatás nem tűnt el, és személyesen sem jutott belőle pénzhez.
– „Az utolsó fillérig ez mind bent van a Ferencvárosban, méghozzá pont úgy, hogy a magyar állam az adott támogatást nekünk megadta. Én nem vittem haza pénzt, az biztos. Meggyőződésem, hogy a dologból semmi probléma nem lesz” – mondta Kubatov.
A klubelnök azt is jelezte, hogy tisztában van azzal, hogy az ügyben vizsgálatok folynak, és ő maga is érintett ezekben. Álláspontja ugyanakkor továbbra is az, hogy a támogatás felhasználása miatt végül nem állapítanak meg szabálytalanságot.
Nem világos, pontosan melyik szervezethez került a pénz
A nyomozás egyik legfontosabb része annak feltárása lehet, hogy a 25 milliárd forintos állami támogatás pontosan milyen úton jutott el az egyes fejlesztésekhez. A támogatás hivatalos kedvezményezettje ugyanis a Ferencvárosi Torna Club volt, miközben a labdarúgócsapatot működtető gazdasági társaság ettől különálló szervezet.
Ez azért lényeges, mert a támogatás elszámolásánál nemcsak azt kell megvizsgálni, hogy mire költötték el a pénzt, hanem azt is, hogy melyik szervezet használta azt fel. Az egyik központi kérdés tehát az lehet, hogy a teljes összeg végig az FTC-nél maradt-e, vagy abból továbbadtak más, a Ferencvároshoz kapcsolódó gazdasági társaságoknak vagy szervezeteknek.
Kubatov Gábor kijelentése alapján a pénz teljes egészében a Ferencvároson belül maradt, ugyanakkor az általa elmondottakból nem derül ki részletesen, hogy az FTC szervezeti rendszerén belül pontosan hogyan oszlott meg az összeg.
A hatósági vizsgálat ezért várhatóan nemcsak az elkészült beruházásokat és azok értékét vizsgálja, hanem a támogatási összeg pénzügyi útját, az elszámolásokat és az egyes szervezetek közötti esetleges pénzmozgásokat is.
A játékosok szerződtetése is a vizsgálat egyik kérdése lehet
A nyomozás során arra is választ kereshetnek, hogy a támogatásból jutott-e pénz olyan kiadásokra, amelyek közvetlenül a Ferencváros futballcsapatának működéséhez kapcsolódtak. Különösen fontos kérdés lehet, hogy a 25 milliárd forintos összeg valamely részét felhasználták-e játékosok szerződtetésére.
Ez azért jelenthet lényeges különbséget, mert egy infrastruktúra-fejlesztésre vagy meghatározott beruházási célokra biztosított állami támogatás felhasználási feltételei eltérhetnek attól, mintha az összeget egy sportvállalkozás napi működésére, bérekre vagy játékosigazolásokra fordítanák.
Jelenleg azonban nem ismert olyan nyilvánosságra hozott részletes elszámolás, amelyből pontosan megállapítható lenne, hogy az állami támogatásból mekkora összeg jutott a napelemparkra, más létesítményekre vagy egyéb, a Ferencvároshoz kapcsolódó kiadásokra.
Éppen ezért a rendőrségi nyomozás egyik legfontosabb feladata annak tisztázása lehet, hogy az eredetileg meghatározott támogatási célok és a tényleges pénzfelhasználás között volt-e eltérés, és ha igen, annak volt-e jogi következménye.
Kubatov közel 30 százalékos költségcsökkentésről is beszélt
A kiszivárgott hangfelvételen nemcsak a 25 milliárd forintos támogatás ügye került szóba. Kubatov Gábor a Ferencváros jelenlegi pénzügyi helyzetéről és a következő időszak terveiről is beszélt.
A klubelnök szerint közel 30 százalékos költségcsökkentésre készülnek a Ferencvárosnál. Ennek egyik oka, hogy egyelőre nem lehet tudni, hogyan alakul az állami tulajdonú MVM és a klub együttműködése. A jelenlegi szerződés 2026 őszén jár le, és bizonytalan, hogy azt követően az MVM továbbra is támogatja-e a Ferencvárost.
Ez jelentős változást jelenthet a klub gazdálkodásában, ezért a vezetés már előre számol egy olyan helyzettel, amelyben kevesebb támogatási bevétellel kell működniük.
Közben a 25 milliárd forintos állami támogatás ügyében továbbra is folyik a rendőrségi nyomozás. A sportért felelős Belügyminisztérium azt ígérte, hogy a vizsgálat lezárását követően részletes tájékoztatást adnak arról, pontosan milyen célra biztosította korábban az Orbán-kormány a támogatást, és végül mire fordította azt a Ferencvárosi Torna Club.
A nyomozás eredménye így nemcsak azt tisztázhatja, történt-e szabálytalanság, hanem arra is választ adhat, hogyan használták fel a teljes 25 milliárd forintos összeget, milyen beruházások valósultak meg belőle, és milyen kapcsolatban álltak ezek az eredetileg tervezett Fradi-város-projekttel.
