Kivonul az államfő-választásról a Fidesz, Baka András megválasztását színjátéknak tartják
A Fidesz kivonul az államfő-választásból, Baka András megválasztását színjátéknak tartják
A Fidesz nem vesz részt az államfő megválasztásában
Újabb komoly politikai vita alakult ki a köztársasági elnök megválasztása körül. A Tisza Párt 2026. augusztus 8-án jelentette be, hogy Baka Andrást jelöli Magyarország következő köztársasági elnökének. A korábbi legfelsőbb bírósági elnök személyének megnevezése után nem sokkal a Fidesz is reagált a fejleményekre.
A kormánypárt bejelentette, hogy nem kíván részt venni sem a jelölési, sem a választási eljárásban. A Fidesz álláspontja szerint ugyanis maga az eljárás sem tekinthető legitimnek, ezért annak részesévé sem kívánnak válni.
Bóka János frakcióvezető azt írta: Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását a Tisza Párt önkényesen és illegitim módon szüntette meg, így az új államfő választása is illegitim.
„A szappanoperává dagadó jelölési és választási színjátékhoz nem asszisztálunk, a Fidesz-frakció a jelölési és választási eljárásban nem vesz részt” – közölte.
Sulyok Tamást tartják az utolsó legitim köztársasági elnöknek
A Fidesz álláspontja szerint az új államfő megválasztásával kapcsolatos probléma már Sulyok Tamás távozásának körülményeinél elkezdődött. Bóka János szerint ezért nem egyszerűen arról van szó, hogy a párt nem támogatja Baka András személyét: maga az egész folyamat elfogadhatatlan számukra.
A Fidesz frakcióvezetője azt írta: „Magyarország utolsó legitim köztársasági elnökét Sulyok Tamásnak hívják”, így Baka András jogtudósként egy „jogsértő eljárásban vesz részt, szerepvállalásával hozzájárul a demokratikus intézményrendszer lebontásához és Magyar Péter önkényének kiépítéséhez”.
A frakció tehát nem pusztán politikai tiltakozásként marad távol a választástól, hanem alkotmányossági és legitimitási kifogásokra hivatkozva utasítja el az eljárást.
Baka András korábbi nemzetközi jogi ügye is előkerült
Bóka János közleményében Baka András korábbi jogi konfliktusára is kitért. A politikus felidézte, hogy a volt főbíró korábban saját hazájával szemben is nemzetközi fórumhoz fordult, amikor úgy ítélte meg, hogy jogsérelem érte.
Bóka János hozzátette: Baka András saját hazáját perelte be nemzetközi fórumon egy lényegesen kisebb sérelemért, mint amivel most a köztársasági elnöki tisztség megüresedését a Tisza előidézte.
A Fidesz érvelése szerint éppen Baka András jogászi múltja és korábbi szerepvállalása miatt lenne különösen fontos, hogy felismerje azokat az alkotmányossági problémákat, amelyeket a párt szerint a mostani eljárás felvet.
A Fidesz szerint Baka András a Tisza-többség bábja lehet
A frakcióvezető ennél is tovább ment, amikor Baka András későbbi politikai mozgásteréről beszélt. Bóka szerint egy ilyen körülmények között megválasztott köztársasági elnök nem rendelkezne valódi politikai és intézményi önállósággal.
„Baka András a funkcióját csak addig fogja betölteni, amíg Magyar Péter egy kommenttel le nem váltja. A Tisza-többség bábja lesz, és ezzel neki is tisztában kell lennie” – fogalmazott a fideszes politikus.
A kijelentés jól mutatja, hogy a vita már messze túlmutat Baka András személyén. A Fidesz szerint az államfő megválasztása annak a szélesebb politikai folyamatnak a része, amelyben a parlamenti többség saját elképzelése szerint alakítja át az állami intézményrendszert.
Politikai ellenállást hirdetett a Fidesz
A Fidesz a kialakult helyzetre nemcsak az államfő-választás bojkottjával kíván reagálni. Bóka János közlése alapján a párt hosszabb távú politikai ellenállásra készül az általuk önkényesnek tartott döntésekkel szemben.
Bóka János kiemelte: az önkénnyel szemben a Fidesz politikai ellenállást hirdetett. Azt ígérte: támogatják a szabadság köreit, az alkotmányosságot pedig helyre fogják állítani.
A köztársaságielnök-választás így várhatóan nem csupán egy személyi döntés lesz, hanem újabb éles politikai konfliktus a Tisza parlamenti többsége és a Fidesz között. A Fidesz egyértelművé tette: a jelenlegi feltételek között nem kíván részt venni az eljárásban, és Baka András megválasztását sem tekinti olyan folyamat eredményének, amelyet legitimnek fogadna el.
